Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága

Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti okok fennállnak. Az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzése az (1) bekezdés szerinti indokok alapján nem alkalmazható az ajánlat benyújtásakor a felolvasólap tartalmát képező adattartalomra, kivéve, ha az (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

EKR mellőzése

Kérdés: Ha nem nyújtható be az EKR-ben a terv, mert nagy terjedelmű, abban az esetben ez teljesen kimaradhat az EKR-ből? Azaz lehet-e ez a körülmény alapja annak, hogy az ajánlatkérő nem az EKR-ben folytatja le az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...egy-egy eljárási cselekmény erejéig. Az alábbiakban nem teljeskörűen ismertetjük a lehetőségeket, csak a kérdéshez kapcsolódó elvi indokokat soroljuk fel. A Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének több pontja is utal sajátos berendezésre, fájlformátumra – a) és b) pontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Szerződéskötési kötelezettség ajánlati biztosíték hiányában

Kérdés: Van-e szerződéskötési kötelezettsége az ajánlattevőnek? Pontosabban mi védi az ajánlatkérőt abban az esetben, ha nem volt ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] ...a gyártók érdekkörében felmerülő akadályokra, majd csak később a telepítési helyszín hiányosságaira.A Döntőbizottság a fenti indokokat a Kbt. 131. §-ának (9) bekezdése szerint nem tartotta megalapozottnak részben a helyszíni bejárásra, továbbá arra tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá, akinek ajánlatának szakmai része formai azonosságokat mutat, melyek nem feltétlenül indokolják az ajánlattevők által előadott indokok."A Döntőbizottság együttesen értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, jellegzetes ajánlattevői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Bírságkiszabás az ajánlatkérővel szemben

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját magát támadja meg, mert az értékelés során nem járt el megfelelően, és az összegezést már közzétette, akkor számíthat bírságra, vagy a saját feljelentés alapján a bírság kiszabása nem valószínű?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 71. § (1) bekezdését."42. A Döntőbizottság a Kbt. 144. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a – fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 165. § (2) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a jogsértés megtörténtét, alkalmazta a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti okok fennállnak. Az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzése az (1) bekezdés szerinti indokok alapján nem alkalmazható az ajánlat benyújtásakor a felolvasólap tartalmát képező adattartalomra, kivéve, ha az (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Ajánlatkérő jogorvoslati lehetősége eljárási, dokumentációs hiba esetén

Kérdés: Megtámadhatja-e saját eljárását az ajánlatkérő, ha már nem tudja módosítani az összegezést, de hibázott? Van-e erre tapasztalat, gyakori megoldás, melyet az ajánlatkérők alkalmazhatnak?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiakban részletezi:"46. A Döntőbizottság a Kbt. 144. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a – fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 165. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag objektív és a megkülönböztetésmentesség, valamint az egyenlő bánásmód elvének érvényesítését biztosító indokok alapján van helye, különösen abban az esetben, ha a regisztrációs kérelmet az erre vonatkozó határidő lejárta után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Ajánlat módosíthatósága

Kérdés: Árindokolás esetében módosulhat-e az ajánlat? Vagy ez csak lehetőség, nem szükségszerű? (A kérdés egy OMSZ-eljárás döntéséhez kötődik, de nem csak az adott esetre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...nyertes ajánlattevő az árindokolásában és a kiegészítő árindokolások során olyan információkat és az ajánlati árát alátámasztó indokokat hozott fel, amelyekből az ajánlatkérő okszerűen következtethetett az ajánlati ár megalapozottságára, az adatok alkalmasak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Új egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Kérem, magyarázzák el nekem az új 18. § (2) bekezdését! Hogyan kell a továbbiakban egybeszámítani? Miben különbözik az új megközelítés a korábbiaktól?
Részlet a válaszából: […] ...nem lesz meghatározó a beszerzés funkcionális egységét illetően, mivel az ajánlatkérő költségvetési tervezésével összefüggő indokok nem meghatározóak a továbbiakban.4. Többféle tárgyú szerződés esetében sem automatikus a részekre bontás lehetősége....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.