Találati lista:
131. cikk / 922 Dinamikus beszerzési rendszer – alkalmassági követelmény
Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszer felállítását tervezzük több kategóriában. Szeretnénk a referenciát vizsgálni alkalmassági követelményként, de csak azokban a kategóriákban, ahol nagyobb mennyiségű beszerzésre számítunk. Ahol kisebb mennyiségű beszerzési igény várható, ott nem szeretnénk alkalmassági követelményt előírni. Önök szerint van arra lehetőség, hogy ne minden kategóriára írjunk elő referencia alkalmassági követelményt?
132. cikk / 922 Bejelentés az Integritás Hatóságnak
Kérdés: Az Integritás Hatóságnak van-e jogosultsága arra, hogy amennyiben közbeszerzési jogsértés jut a tudomására, úgy a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt eljárást indítson? Praktikusan arra gondolok, hogy például bejelentés érkezik hozzá.
Ez a jogosultság ugyanakkor nem kötelezettség abban az értelemben, hogy saját magának is meg kell vizsgálnia, hogy valóban jogsértés történt-e, határidőben van-e, és uniós forrást érint-e.
Ez a jogosultság ugyanakkor nem kötelezettség abban az értelemben, hogy saját magának is meg kell vizsgálnia, hogy valóban jogsértés történt-e, határidőben van-e, és uniós forrást érint-e.
133. cikk / 922 Felelősségbiztosítás feltételes közbeszerzés esetén
Kérdés: Ajánlatkérőként építési beruházás megvalósítására feltételes közbeszerzési eljárást szeretnénk lefolytatni. Feltételes közbeszerzési eljárás esetén mikor kell a felelősségbiztosítás rendelkezésre állását megkövetelnünk a nyertes ajánlattevőtől?
134. cikk / 922 Alvállalkozók bejelentésére vonatkozó szabályozás módosításának hatálya
Kérdés: A Kbt. alvállalkozók bejelentésére vonatkozó új szabályai szerint különböző időpontokban lényegesen több adatot kell megadni az ajánlatkérő részére a korábbiakhoz képest. Ezt a módosított szabályozást a folyamatban lévő szerződésekre is alkalmazni kell?
135. cikk / 922 Integritás Hatóság a közbeszerzésben
Kérdés: Az Integritás Hatóságnak lesznek feladatai a közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Kbt.-ben ez hogyan jelenik meg? Vagy csak a "saját törvényéből" olvasható ki, mire lesz jogosult?
136. cikk / 922 Egy ajánlattevő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Figyelemmel a C-376/21. számú ügyre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása során szükséges-e indokolni, hogy miért egy ajánlattevőt hívok meg, amikor a 98. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalapot használom?
137. cikk / 922 Előkészítés adatainak rögzítése az EKR-ben
Kérdés: Köteles vagyok-e ajánlatkérőként az EKR-ben rögzíteni az előkészítés során az előzetes piaci konzultáció emlékeztetőjét, amennyiben azt nem az EKR-ben folytattam le? Nem a tartalma az érdekes, hanem maga a rögzítés ténye.
138. cikk / 922 Elektronikus aláírás az EKR-ben
Kérdés: Cégünknél bevezetésre kerül a "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" használata (e-Szignó), melyet szükség szerint ajánlattevőként az EKR rendszerben is alkalmaznánk. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérők az e-Szignó rendszerrel készült dokumentumokat kötelesek elfogadni? Továbbá, hogy az ebben a rendszerben készített dokumentumok aláírását a teljes dokumentum lezárása után készített "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" teljesíti?
139. cikk / 922 Ajánlattétel holdingstruktúrában
Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
140. cikk / 922 Szerződésteljesítés felfüggesztése
Kérdés: Mit tehet a nyertes ajánlattevő abban az esetben, ha ő maga folyamatosan és hibátlanul teljesíti a közbeszerzés alapján megkötött szerződést, az ajánlatkérő azonban forráshiányra hivatkozva felhagy az ellenszolgáltatásnak a teljesítés szakaszaihoz igazodó kifizetésével, a nyertes ajánlattevőtől viszont közbeszerzési érdekre hivatkozva további teljesítést követel? Felfüggesztheti-e teljesítését az ajánlattevő, avagy a közbeszerzés speciális szabályai miatt ez valóban nem lehetséges?
