4559 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Ajánlatkérőként egy 2021-ben indult keretmegállapodáshoz szeretnénk csatlakozni és versenyújranyitást kezdeményezni. Jól gondoljuk, hogy a módosult szabályok alapján már nincs szerződéskötési moratórium?

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk fénymásoló gépet vásárolni. Arra gondoltunk, hogy a fénymásoló beszerzési árát értékelnénk, és mellette a működtetés költségének nagyságát is megjelölnénk értékelési szempontként, hogy alacsony áron gazdaságosan működő eszközt vehessünk. Lehetséges a költség- és az árértékelési szempontot együttesen alkalmazni?

Kérdés: A kérdéses beszerzés tárgya szolgáltatás- megrendelés, átalányáras elszámolás alapján kerül sor fizetésre. A felolvasólapon a mindösszesen ár szerepel, amelynek alátámasztására kellett az ajánlattevőnek benyújtania egy tízsoros árrészletező táblázatot. Az ajánlattevő az árrészletező táblázatban egy lényeges tételsort egyáltalán nem árazott be, de beírt egy nullát, mivel eredetileg a sor üres volt. Érvénytelen, hiánypótoltatható, indokolás kérhető?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban vettünk részt, ahol az ajánlatkérő a teljesítésben részt vevő szakemberek számát pontozta, de alkalmassági körben nem kérte a szakembereket. 3 szakembert ajánlottunk meg. Sajnos ajánlatunk bírálata során az ajánlatkérő nem találta megfelelőnek az egyik szakembert, és ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Miért nem lehet 2 főt figyelembe venni az értékelés során?

Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárást indítottunk speciális csomagolástechnikai eszközök beszerzésére. A műszaki leírásban részletesen meghatároztuk az elvárt műszaki paramétereket. A műszaki paraméterek igazolására azt írtuk elő, hogy azok meglétét a gyártó által kiállított termékleírás benyújtásával kell igazolnia az ajánlattevőnek. A műszaki szakértőnk szerint el kellene fogadnunk a termék hazai forgalmazója által kiállított termékleírást is. Megtehetjük ezt?

Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárásban helyszíni bejárással egybekötött konzultációt tartottunk. A konzultáción feltett kérdések hatására módosítani szeretnénk a referencia megfogalmazásán, hogy biztosan egyértelmű legyen a jelentkezőknek. Elegendő, ha erről a konzultáción részt vevőket közvetlenül tájékoztatjuk, akik egyébként lefedik az általunk ismert piacot?

Kérdés: A tavalyi évben közbeszerzési szerződést kötöttünk egy összetett – 3 egységből álló – feldolgozási rendszer 2 egységének beszerzésére. Mindegyik egység önállóan is működőképes, de a leghatékonyabb működést a teljes rendszer biztosítja. Az idén maradt annyi beruházási forrásunk, hogy a 3. csomagolási egységet is meg tudnánk vásárolni, amelynek értéke 68 millió Ft. Lehet-e közvetlenül szerződni a korábbi szerződő partnerrel?

Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.

Kérdés: Tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni egyedi művészeti alkotás (festmény) elkészítésére egy kiválasztott művésszel. Ennek előzménye, hogy egy neves szakemberekből álló szakmai zsűri kiválasztotta azt a művészt, akit a benyújtott munkái alapján megfelelőnek ítélt a festmény elkészítésére. Van-e erre lehetőség a Kbt.-ben? Továbbá szükséges-e a felkérni tervezett művész műszaki és szakmai alkalmasságát vizsgálni az eljárásban a zsűri döntésére tekintettel?