4583 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az utolsó két lezárt üzleti év csatolását kéri az ajánlattevőktől, s ennek az ajánlattevő azért nem tud megfelelni, mert csupán egy éve működik, ez esetben érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlata pénzügyi gazdasági alkalmatlanság miatt?

Kérdés: Amennyiben egy eljárásban több ajánlatkérő is szerepel, akkor a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése szerinti igazolásokat (APEH, OMMF és MBH) – amely igazolásokon szerepel az ajánlatkérő neve, sőt egyes esetekben a pályázat címe is – minden ajánlatkérő esetében be kell csatolni?

Kérdés: Többváltozatú ajánlatértékelés során követhető-e olyan gyakorlat, mint a "PRAG" eljárásokban, vagyis az ajánlatok minimális követelményeire – mint alapváltozatra – adott legkedvezőbb ajánlat esetén vizsgálandók-e csak az ettől eltérő változatok, vagy pedig az összes ajánlat összes változatát önálló és egyenlő szinten kell elbírálni?

Kérdés: Szolgáltatási pályázat kiírásánál kérik a személyesen közreműködők névsorát is. A nyertes ajánlattevő azonban nem ezeket a személyeket foglalkoztatja, hanem átveszi az előző vállalkozó embereit, aki szintén pályázott, de nem nyert. Semmiféle rendkívüli helyzet ezt nem indokolja, inkább gyanítható, hogy a nyertes pályázónak nem állt rendelkezésre ez a létszám, és eleve úgy számolt, hogy az átvett embereket foglalkoztatja. Van-e lehetőség ilyenkor a megkötött szerződés érvénytelenítésére, és új pályázat kiírására kötelezni az ajánlattevőt?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban teljesítési garanciát kér, amelyet az ajánlattételi anyagban banki (biztosítói) kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell dokumentálni. Kérdésünk a következő: jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, amikor nem fogadja el a banki, biztosítói szándéknyilatkozatot a teljesítési garancia nyújtására vonatkozóan az ajánlat benyújtásakor, hanem már az ajánlat benyújtásakor is a banki, illetve biztosítói kötelezettségvállaló nyilatkozat csatolását kéri minden ajánlattevőtől, egyúttal az ajánlati dokumentációban az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét arra, hogy ha az ajánlattevő nem nyeri meg a munkát, a banki kötelezettségvállaló nyilatkozat eredeti példányát nem áll módjában visszaadni, és hivatkozik a közbeszerzésekről szóló, módosított 2003. évi CXXIX. törvény 7. §-ának (2) bekezdésére, ami szerint a szabályosan lezárt dokumentációkat 5 évig sértetlenül meg kell őriznie, s ezért a dokumentációban elhelyezett dokumentumok eredeti példányát nem tudja visszaadni?

Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában levő közétkeztetési intézménynek szükséges-e a közbeszerzési törvényt alkalmaznia a nyersanyagok (élelmiszer) beszerzése céljából? (Az intézmény étkeztetési szolgáltatást végez az iskolákban tanulók részére, lakosság számára igény szerint, különböző társadalmi rendezvényeken – esküvő, névnap, bál stb.).

Kérdés: A Kbt. módosításával a kizáró okok igazolása kapcsán változott a törvény 63. §-a. Az eddigi közjegyzői okiratot felváltotta a közjegyző által hitelesített nyilatkozat. Kérdésem, ha 2006. január 15-e utáni keltezésű a közjegyzői okirat, az abban nyilatkozottakban változás nem történt, akkor fel lehet-e közbeszerzési eljárásban használni, vagy feltétlenül közjegyző által hitelesített nyilatkozatot kell benyújtani?

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, illetve a Kbt. kizárja-e azt, hogy több ajánlatkérő közösen folytasson le valamilyen közbeszerzést (tehát például nem önkormányzati társulásként, hanem közösen, azaz ajánlatkérőként két ajánlatkérő, illetve egy az adott beszerzés kapcsán létrehozott "ajánlatkérői konzorcium" jelenik meg)? Továbbá van-e lehetőség arra, illetve a Kbt. kizárja-e azt, hogy egy klasszikus ajánlatkérő egy, közszolgáltatói ajánlatkérővel, illetve olyan egyéb gazdasági szereplővel ("magánossal") folytasson le közösen közbeszerzést, aki egyébként nem minősül ajánlatkérőnek?

Kérdés: Helyesen értelmezzük-e a Kbt. 173. §-ának (1) bekezdését, amennyiben úgy gondoljuk, hogy egy közszolgáltató ajánlatkérő olyan beszerzése vonatkozásában – amely kapcsán egyébként közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni – nem köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni, amelyben a közszolgáltató olyan külföldi (EU-s székhelyű) szervezettől szerez be, amely a közszolgáltatóban, illetve amelyben a közszolgáltató meghatározó befolyással bír?

Kérdés: Mely esetekben nem kell alkalmazni a Kbt. V. fejezete szerinti eljárást?