3696 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Hogyan alkalmazható a kimentés [új Kbt. 25. §-ának (8) bekezdése] intézménye?

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat mint ajánlatkérő esetében a Közbeszerzési Szabályzat elkészítése során figyelembe kell-e vennie a jogszabályalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (jogalkotási törvény) 1. § és 23. § (4) bekezdés j) pontjában, továbbá a 24. § (1) bekezdésében foglaltakat? Kérdésünk elsősorban arra irányul, hogy a Közbeszerzési Szabályzatban a Kbt.-re vonatkozó vagy más jogszabályi rendelkezés megismételhető-e?

Kérdés: Változtak a határidők számítására irány­adó szabályok az új Kbt.-ben?

Kérdés: Ha az ajánlati felhívás és a dokumentáció között ellentmondás van, akkor az ajánlati felhívásban foglaltak az irányadók? Ha igen, akkor melyik törvényhely támasztja ezt alá?

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentáció részét képező szerződéstervezetben azt szerepelteti, hogy az ajánlattevő (illetve a szerződés megkötésekor a vállalkozó) kijelenti, hogy rendelkezik a tevékenysége folytatásához szükséges összes hatósági és egyéb engedéllyel. Ez utóbbi hiánya súlyos szerződésszegés, és a megrendelő jogosult egyoldalú nyilatkozattal a szerződést megszüntetni, azonnali hatállyal. Ugyanez a helyzet, ha a vállalkozó egy adott kormányrendelet feltételeinek nem felel meg. Kérdésünk, hogy ez hogyan értendő? Ha igazolja e feltételek meglétét az ajánlattevő, akkor ez a rendelkezés milyen célt szolgál? Ugyanis e feltételek hiányában az ajánlattevő meg sem felelne a felhívás szerinti alkalmassági követelményeknek.

Kérdés: Milyen minimális tartalmi követelményei vannak az új Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerinti "kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást tartalmazó okirat"-nak – különös tekintettel a meghívásos és a tárgyalásos eljárások részvételi szakaszában történő benyújtási kötelezettség esetén?

Kérdés: Az új Kbt. szerint – egyebek mellett – kizáró ok-e, ha a gazdasági szereplő olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni? A mi cégünk öt magánszemély tulajdonosból áll, minden tagnak 20 százalékos mértékű tulajdoni hányada (és szavazati joga) van. A hivatkozott szabály alapján nem indulhatunk ajánlattevőként közbeszerzési eljárásban?

Kérdés: Helyszíni bejárás alkalmazása esetén az ajánlatkérő rendelkezhet-e úgy a felhívásban, illetve a dokumentációban, hogy a helyszíni bejárás, illetve helyszín megtekintése során kiegészítő tájékoztatást, konzultációt nem nyújt? A korábbi Kbt. – 2011. évi CVIII. törvény – 45. §-ának (8) bekezdésében arra utalt, hogy a helyszíni bejárás során nyújtott kiegészítő tájékoztatásra alkalmazandók a törvény 45. §-ának (1)–(7) bekezdései. Az eddigi gyakorlat szerint a felhívásban/dokumentációban rögzítésre került, hogy helyszíni bejárás során nem nyújt kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő, hanem a felmerült kérdéseket írásban, a Kbt. 45. § (1)–(6) bekezdésekben foglaltak szerint, a bejárást követően tehetik fel a gazdasági szereplők. (Ezt olyan okok indokolják, hogy nem minden esetben lehet a helyszíni bejárás során felmerült kérdésekre azonnal válaszolni stb.) Tekintettel arra, hogy a helyszíni bejárás során kiegészítő tájékoztatás nyújtására az új Kbt. szerint csak a konzultáció keretében kerülhet sor – az új Kbt. 56. §-ának (7) bekezdése csak a (6) bekezdésre utal vissza –, úgy kell-e értelmezni, hogy kötelező tartani konzultációt is, vagy alkalmazható a korábbi gyakorlat?

Kérdés: Az építési beruházás tárgyú eljárásban, a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, illetve típusú termékekkel egyenértékűeket is köteles elfogadni az ajánlatkérő. Ezzel kapcsolatban olvastam egy közbeszerzéssel foglalkozó írásban az alábbi lehetőséget: "... az alkalmazni kívánt gyártmányokat az ajánlattevő csak a teljesítés szakaszában határozza meg, arra a feleknek nem áll be az ajánlati kötöttsége". Hogyan lehet ez, tekintettel a Kbt. 83. § (7) bekezdésének első mondatára? Ezt az ajánlatkérő kikötheti a felhívásban? Mire terjedhet ki még ez a lehetőség (az ajánlati kötöttség be nem állása)? Ha a felek nem tudnak megállapodni a teljesítés során az egyenértékűséget illetően, az ajánlattevő köteles a kiírásban szereplő terméket beépíteni?

Kérdés: A közbeszerzési eljárással megkötött szerződésünk szerint az eladó megkezdte a szállítást. A kifizetéskor ellenőriztük a NAV köztartozásmentes adatbázisát, nem található már benne. Mi a teendő? Ha igazolást nyer, hogy adóhátraléka, köztartozása van, akkor mi történik a szerződéssel? Felmondhatjuk, és az eljárásban soron következő legjobb ajánlatot tevővel szerződhetünk? Hirdetményt kell közzétennünk?