733 talált cikk a kivétel kifejezésre

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban vettünk részt, ahol az ajánlatkérő a teljesítésben részt vevő szakemberek számát pontozta, de alkalmassági körben nem kérte a szakembereket. 3 szakembert ajánlottunk meg. Sajnos ajánlatunk bírálata során az ajánlatkérő nem találta megfelelőnek az egyik szakembert, és ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Miért nem lehet 2 főt figyelembe venni az értékelés során?

Kérdés: Tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni egyedi művészeti alkotás (festmény) elkészítésére egy kiválasztott művésszel. Ennek előzménye, hogy egy neves szakemberekből álló szakmai zsűri kiválasztotta azt a művészt, akit a benyújtott munkái alapján megfelelőnek ítélt a festmény elkészítésére. Van-e erre lehetőség a Kbt.-ben? Továbbá szükséges-e a felkérni tervezett művész műszaki és szakmai alkalmasságát vizsgálni az eljárásban a zsűri döntésére tekintettel?

Kérdés: Miért nem fogadja el a minősített ajánlattevői dokumentumot az ajánlatkérő? Válaszában homályosan a Kbt. 62. §-ának (2) bekezdésére utal.

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy milyen korlátok vonatkoznak a bírálóbizottság munkáját szabályozó felelősségi rend módosítását illetően! Meddig lehet módosítani az abban foglaltakat?

Kérdés: Az értékelési szempontrendszer kialakítása során minden esetben elő kell írni pontozási módszereket és súlyszámokat, így pl. a legalacsonyabb ár esetén is?

Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően helyesen járok-e el, ha építési beruházás nemzeti nyílt eljárás nyerteseként jóteljesítési biztosítékot kötök ki az alvállalkozómmal kötött szerződésemben, figyelemmel a 322/2015. Korm. rendelet, illetve a Kbt. szabályaira úgy, hogy az ajánlatkérő nem írta elő a közbeszerzési dokumentumokban a biztosítékot sem a nyertes ajánlattevő felé, sem alvállalkozója felé, és nem tiltotta meg az alvállalkozókkal kötött szerződésben történő alkalmazását sem?

Kérdés: Iratbetekintésről készült jegyzőkönyvet kinek kell EKR-ben megküldeni?
a) Valamennyi ajánlattevőnek,
b) csak annak, aki az iratbetekintésen részt vett (kérelmezőnek),
c) az iratbetekintésen részt vett ajánlattevőnek (kérelmezőnek) és annak is, akinek az ajánlatába betekintettek?

Kérdés: EEKD-nyilatkozatot az EKR-es űrlap kivételével kell töltenünk? Volt, hogy korábbi közbeszerzésben külön ki kellett töltenie a kapacitást nyújtónak, ezért merült fel bennem.

Kérdés: Egy norvég referencián a szerződés összege EUR-ban szerepel. Ha most szeretném felhasználni a referenciaigazolást, akkor milyen forintértékkel szükséges számolnom?