Árbevétel meghatározása in-house szerződéseknél

Kérdés: Az in-house vizsgálata kapcsán a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pont szerint a kontrollált jogi személy éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérőtől kell, hogy származzon. A kérdés az, hogy tárgyévi vagy előző évi lezárt árbevételre vonatkozik a meghatározás, mivel a jogi személy csak most alakul, amely ajánlatkérővé is fog válni, méghozzá közjogi szervezetté?
Részlet a válaszából: […] Az érintett kizáró ok az alábbiak szerint szól, melynek értelmében az ajánlatkérő és az in-house szerződő fél között fenn kell állnia annak a feltételnek, mely szerint az ajánlatkérőtől az in-house cég bevétele legalább 80%-ának kell származnia. Erre utal a kérdés.A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Nemzeti elbánás orosz cég számára

Kérdés: Kell-e nemzeti elbánást nyújtanom orosz cégnek?
Részlet a válaszából: […] A WTO GPA-nak (ENSZ Kormányzati beszerzési megállapodás) nem tagja Oroszország, csak megfigyelőként van jelen. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi szerződéseiről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének elítélése, mint kizáró ok

Kérdés: Indulhat-e közbeszerzési eljárásban olyan cég, melynek elnök-vezérigazgatóját másik tagállamban jogerősen elítélték korrupció miatt? Mi történik, ha lemond? Indulhat a cég a későbbiekben? Vagy mindenképpen öntisztáznia kell? Öntisztázás esetén le kell mondania az érintett vezetőnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában a kötelező kizáró okok között rögzíti a gazdasági szereplő vonatkozásában többek között az alábbi – elsősorban személyhez kötődő – kizáró okot:Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Szerződés teljesítése jogutódlás (beolvadás) esetén

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevő beolvad egy másik cégbe, folytatódhat-e a teljesítés, és ha igen, kell-e szerződést módosítanom?
Részlet a válaszából: […] A nyertes személyének változására a Kbt. 139. § (1) bekezdése vonatkozásában kerülhet sor az alábbiak szerint:A nyertes ajánlattevőként szerződő fél vagy felek személye csak az alábbi esetekben változhat meg:(...) ha a szerződő fél személyében bekövetkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Jelentkezési szakaszban megjelölt konzorciumi partner cseréje, visszalépése

Kérdés: Milyen lehetőségünk van adott eljárás jelentkezési szakaszában megjelölt konzorciumi partner cseréjére? Esetleg a partner milyen indokkal léphet vissza?
Részlet a válaszából: […] Konzorciumi partner cseréjére a szerződés megkötése után nyílik minimális mértékben lehetőség, az eljárás során az ajánlattevő nem "szállhat ki" az eljárásból. Ebben az esetben, ha a konzorciumi partner annak ellenére folytatja az ajánlattételt, hogy erre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Az ajánlatkérő mérlegelési lehetősége kizáró okok esetében

Kérdés: Eldöntheti-e az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja ellenére az érvényességet, vagy jogorvoslat keretében kezdeményeznie kell, hogy ezt megállapíthassa?
Részlet a válaszából: […] A kizáró okoknál az a trend figyelhető meg, hogy egyre több esetben az ajánlatkérőnek mérlegelési lehetőséget biztosít a jogszabály. Ez a helyzet a 62. § (1) bekezdés c) pontja esetében is. Eredetileg egy kötelező kizáró okot szabályoz a Kbt., melynek vonatkozásában a 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Nevesített alvállalkozó "kezelése" az ajánlatban

Kérdés: Ajánlattevőként az EEKD II. rész D pontjának kitöltésekor alvállalkozót kívánok igénybe venni, és már ismert az egyik alvállalkozó, de nem igazol alkalmasságot, nem kapacitást biztosító alvállalkozó, csak a teljesítésben fog részt venni. Ebben a pontban elegendő csak a nevét, címét feltüntetni, nem kell gazdasági szereplőként felvenni, vagy nem szükséges tőle nyilatkozat, és EEKD-t sem kell neki kitölteni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 2. § (3) bekezdése értelmében az alvállalkozó azonosítására csak az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] Ez a különbségtétel az európai közbeszerzési irányelvek hazai implementálása során került a jogszabályba, melynek célja a bírálati szakasz továbbszakaszolása aszerint, hogy mikor értékel az ajánlatkérő nyilatkozatokat, mikor műszaki tartalmat, végül igazolásokat.A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

A Kbt. 69. §-ának alkalmazása DBR-ben

Kérdés: DBR esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 69. § (4) bekezdését a rendszer felállításakor (nincs rangsorolás, nincs keretszám, nincs értékelés, nincs még ajánlat), illetve a rendszer felállítását követően a később csatlakozó jelentkezők esetén?
Részlet a válaszából: […] A DBR szabályai a Kbt. 69. §-ának alkalmazását írják elő.A Kbt. 107. § (8) bekezdése alapján az adott közbeszerzés tekintetében az eljárás nyertese az az ajánlattevő, amely a dinamikus beszerzési rendszerről szóló, az eljárást megindító vagy – előzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Kivitelezői névjegyzékben szereplés vizsgálata építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetén kötelező-e vizsgálni minden esetben (nemzeti eljárásrend esetén is) a 322/2015. kormányrendelet 21. § (1) bekezdése szerinti építőipari kivitelezői névjegyzékben való szereplést? A kormányrendelet szerint a Kbt. Második része szerinti eljárásban kötelező az előírás az ajánlati felhívásban, azonban a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban az ajánlatkérő szintén a Második Részben meghatározott szabályok szerint jár el, tehát a 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt eljárás és a Kbt. 115. § szerinti eljárás esetén is kötelező-e az ajánlatkérőnek vizsgálni a kivitelezői névjegyzékben való szereplést?
Részlet a válaszából: […] Az építési kormányrendelet valóban az uniós rezsimben teszi kötelezővé a névjegyzékben szereplés előírását.A kormányrendelet 21. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerinti eljárásban − az eljárást megindító felhívásban − az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
Kapcsolódó címke:
1
13
14
15
94