Közvetlen megrendelés és újraversenyeztetés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy több keretmegállapodásos partner esetében egy adott értékhatárig köteles legyen az intézmény rendelni, felette újraversenyeztetni? (Nem központi beszerző szervezetként kérdezzük, hanem önkormányzati intézmények számára történik a keretmegállapodás megkötése, és ott alkalmaznánk a központosítottban már látott megoldásokat.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt.-ben a központi és nem központi beszerző szervezetekre vonatkozó keretmegállapodásos megoldások egyaránt alkalmazhatók. Amennyiben több ajánlattevővel szeretne az az ajánlatkérő szerződni, úgy a vegyes jogalap alkalmazásával – Kbt. 105. § (2) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bírálóbizottsági tagsága

Kérdés: A FAKSZ azzal zárta ki a felelősségét, hogy volt belsős bírálóbizottsági tag, aki közbeszerző volt, így a döntés közös volt, tehát független tanácsadóként nem felelhet a közbeszerzési kérdésekért. Milyen módon kerüljük el ezt a helyzetet úgy, hogy a FAKSZ külsős, tehát nem lehet bírálóbizottsági tag?
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy olyan félreértésből adódik, amit érdemes egyértelművé tenni. A független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó szerződéses viszonyban van ugyan ebben az esetben a megbízóval, de nincs akadálya annak, hogy a bírálóbizottság tagja legyen. Mivel négyféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása

Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből adódóan vélhetően nem az előminősítési eljárásra gondol a kérdező – amely közszolgáltatók esetében lehetséges, de valójában dinamikus beszerzési rendszer, és előminősítési rendszernek felel meg –, hanem a kétszakaszos eljárásra utal.Fontos feltétel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Az "egyenértékűség" szabályának figyelembevétele az egyes közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az "egyenértékűség" bármilyen eljárás során alkalmazható arra figyelemmel, hogy azt a Kbt. 117. §-a említi?
Részlet a válaszából: […] Ha a jogalkalmazó a törvényben rákeres az egyenértékűségre, valóban a 117. §-ban, azaz a saját eljárásrendre vonatkozó szabályok között találja meg a "vagy azzal egyenértékű" kifejezés szerepeltetésének kötelezettségét.A Kbt. 117. §-ának (7) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Szerződéses tárgyalások mellőzése

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy elzárkózik a szerződéses tárgyalástól, és gyakorlatilag úgy fogadtatja el a szerződés tartalmát, mintha nyílt eljárásról lenne szó?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése viszonylag nagy szabadságot ad az ajánlatkérő számára annak meghatározásában, hogy miről fog tárgyalni. Az előbbi szabály kifejezetten kiemeli, hogy a szerződéses feltételek azon elemei meghatározhatók, melyekről az ajánlatkérő nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Ajánlat újraszámolásának számítási hibaként kezelése

Kérdés: Az ajánlatkérő kiküldött minden ajánlattevőnek egy számítási hiba javítására vonatkozó felhívást úgy, hogy vélhetően az árazatlan költségvetésből kimaradtak sorok, és ezeket kívánta beleérteni saját számításaival alátámasztva. Hibázunk-e, ha benyújtjuk? Nem lehetnek-e ennek hátrányos következményei? Milyen formában tegyük meg a javítást? Maradjon számítási hiba, vagy inkább hiánypótlás legyen az EKR-ben eljárási cselekményként kiválasztva?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon az ajánlatkérő saját hibájából eredő hiba nem kezelhető számítási hiba keretében. Hiába tekinti az ajánlatkérő saját javítását számítási hiba javításának, amikor a hiba nem az ajánlatban adott adatok alapján történő kiszámítás eredményeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Hirdetmény nélküli eljárás indítása a koronavírussal kapcsolatos rendkívüli helyzetre tekintettel

Kérdés: A koronavírusra tekintettel van-e lehetőség hirdetmény nélküli eljárást indítani?
Részlet a válaszából: […] Önmagában a koronavírus mint indok nem elegendő egy jogalap meghatározásához. A 2020. március 20-ától hatályos, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Online tárgyalástartás a koronavírusra hivatkozással

Kérdés: Koronavírus miatt van-e lehetőség a tárgyalás online formában történő megtartására?
Részlet a válaszából: […] A kétszakaszos tárgyalásos eljárás szabályai szerint a tárgyalás lényege, hogy az eljárás második szakaszában az ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel az ajánlatkérő tárgyal a szerződés feltételeiről a 85. § (1) bekezdés szerint, mely az alábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása tárgyalásos eljárásban műszaki tartalomnak nem megfelelés esetén

Kérdés: Van-e lehetőségem a tárgyalás során kizárni azt a partnert, aki már az első körben teljesen másként értelmezi az eljárási dokumentumokat, és gyakorlatilag a műszaki tartalmat úgy kifacsarja, hogy semmilyen módon nem fogom tudni használni a termékét?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás szabályai szerint az ajánlati kötöttség a végső ajánlattétel vonatkozásában áll be. Az ajánlattétel során a 87. § szabályai szerint is olyan minimumkövetelményeket határozhat meg az ajánlatkérő, amelyekről a későbbiekben tárgyalni fog. Már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] A hazai szabályozásban főszabály, hogy akinek jogát, jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti a kifogásolt, tevékenység, mulasztás, annak az érdekeltnek, függetlenül attól, hogy indult-e az eljáráson, joga van jogorvoslati eljárást indítani.A Kbt. 148. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.
1
5
6
7
50