Műszakiegyenértékűség-szabály alkalmazása többrészes eljárásban

Kérdés: Az ún. 75%-os, műszakiegyenértékűség-szabály többrészes eljárás esetében alkalmazható úgy, hogy összességében az adott közbeszerzés értékének 75%-át elérje, de az egyes részek vonatkozásában más és más legyen? Lehet-e úgy alkalmazni, hogy a 75%-ot esetenként meghaladja, esetenként pedig nem, de az átlag 75% vagy kevesebb legyen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett műszakiegyenértékűség-szabályt a Kbt. 65. §-ának (5) bekezdése részletezi. Több rész esetében a rendelkezés részletesen nem utal ugyan az alkalmazandó módszerre, de adott közbeszerzésre és beszerzési tárgyra utal, így feltételezzük, hogy a 75%-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Felolvasólap javítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-rendszerben a felolvasólapon az ajánlati árat két tételben kértem (A gép és B gép), de az összesített árat értékelem. Hogyan kezeli ezt az EKR? Tudok benne javítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően arra az esetre utal, amikor a felolvasólapon hibát vét az ajánlattevő, és ennek megfelelően más eredmény kellene, hogy az összegezésben megjelenjen, mint ami a felolvasólapon szerepel. Itt kétféle hibalehetőség merül fel. Vagy az egyes tételeket írja el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban saját véleményünket rögzítjük az érintett esettel kapcsolatban, ismerve a jogorvoslati fórum, valamint az ajánlatkérő véleményét az érintett határozat alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Informatikai közbeszerzési terv feltöltése az EKR-be

Kérdés: Fel kell-e töltenem az informatikai közbeszerzési tervet az EKR-be? A közbeszerzési terv része-e az informatikai közbeszerzési terv, vagy a kettő független egymástól?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy a kérdező a 301/2018. (DKÜ) kormányrendelet hatálya alá tartozó ajánlatkérő. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet egyértelműen a Kbt. 42. § (1) bekezdés szerinti közbeszerzési terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszernek sok előnye van, de nem feltétlenül van értelme minden beszerzési tárgy esetében alkalmazni azt. Az alábbiakban a döntéshez szükséges legfontosabb szabályokat emeljük ki. A DBR egy részvételi szakasszal indul – Kbt. 106. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Bírálóbizottság véleménykialakításának folyamata

Kérdés: Megfelelő-e az a gyakorlat, ha a bírálóbizottság szavaz, és egyszerű többséggel alakítja ki a véleményét? Mi a helyzet abban az esetben, ha három szakértelem leszavazza a negyediket, azaz például a műszaki szakértelemmel rendelkezőnek az a véleménye, hogy nem jó az ajánlat? Csak a négy szakértelem egyetértésével lehet nyertest hirdetni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a bírálóbizottság vonatkozásában szűkszavúan fogalmaz, azaz a Közbeszerzési Szabályzat irányadó akkor, amikor a bírálóbizottság javaslattételi folyamatáról van szó. A legalább háromtagú bírálóbizottságból nem biztos, hogy minden szakértelem szavazati jogot kap,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Előleg összegének meghatározása építési beruházások esetén

Kérdés: Építési beruházás esetén a Kbt. 135. §-ának (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kötelező előleg alapja a szerződésben foglalt, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás. Az előleg mértéke 5%. Kérdésem, hogy az így kiszámított előleg összege növelhető áfával, vagy a nettó szerződéses ár 5%-a már a kifizethető előleg teljes összegét takarja, azaz tartalmazza az áfát is? (Ez utóbbi esetben tekinthető úgy a szabályozás, hogy a kötelező előleg mértéke tulajdonképpen 3,94%+áfa.) Példával élve egy 100 millió+áfa összegű szerződés esetén 5 millió+áfa, vagy bruttó 5 millió forint az előleg összege?
Részlet a válaszából: […] A kötelező előleg mértéke a teljes ellenszolgáltatás áfa nélkül számított 5%-a a Kbt. 135. §-ának (7) bekezdése szerint.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés értelmében a közbeszerzés tárgya építési beruházás és a szerződés teljesítésének időtartama a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] Saját eljárásrendben az ajánlatkérő a Kbt. 117. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. Második Részében foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályokat alakíthat ki.A közbeszerzési törvény 117. §-a felsorol ugyanakkor több olyan követelményt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása kizárólagos joggal összefüggésben

Kérdés: Mennyiben érinti az idő múlása a kizárólagos jogot abban az esetben, ha a régen készült tervdokumentációt kell felülvizsgálni? Belefér-e az eredeti keretrendszerbe, amikor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítok? Alkalmazhatom-e ezt az eljárásrendet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalap-alkalmazhatóságára vonatkozik, amennyiben az idő múlása és esetleges többletfeladatok megjelenése is felmerül a jogalap választásakor.A Kbt. előzőekben hivatkozott 98....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Előzetes tájékoztató közzétételének határideje

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban a 113. § (1) bekezdése szerint legkésőbb az összefoglaló tájékoztatás megküldésétől számított öt munkanapot követően, de 12 hónapon belül kell megküldeni az eljárást megindító felhívást. Már az összefoglaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.
1
6
7
8
50