Árlista hibájának javítása

Kérdés: A bontást követően észleljük, hogy a részletes árlistánkba hibás tétel került. Két tételt felcseréltünk, azaz az egyik nagyon magas, a másik nagyon alacsony lett. A két termék árát más-más mennyiséggel kellett kalkulálni, tehát a csere a teljes ajánlati árat is változtatja. Nem a mérték érdekes, mert nem különösebben fontos a két termék, hanem az elv. Lehet ezt javítani? Milyen módon? Ha az egyik tétel így marad, aránytalanul alacsony lenne az ár. Javíthatjuk ezt a szerződés aláírása után?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlásra vonatkozó szabályok értelmében elvileg lehetne módosítani az egyes sorok árát.A Kbt. 71. §-ának (3) bekezdése szerint a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
Kapcsolódó címkék:  

Üzleti titok kezelése az EKR-ben

Kérdés: Sok esetben vannak olyan részei az ajánlatunknak, amelyeket bizalmasan kellene kezelni. Kérhetjük ezt a kiírótól elektronikus közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben az ajánlattevő üzleti titokként vihet fel információt, melyet a rendszer is elkülönítetten kezel. A Felhasználói kézikönyv (mely elérhető a www.nekszt.hu/tamogatas linkre kattintva) I. részének 5.2.2.3 pontja részletesen bemutatja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
Kapcsolódó címkék:    

Elektronikus közbeszerzési kötelezettség

Kérdés: Az összefoglaló tájékoztatót korábban elindítottuk, de azt követően hatályba lépett a kötelező elektronikus közbeszerzés. Lefolytathatjuk még papíralapon az eljárást?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet értelmében 2018. április 15-étől kell alkalmazni az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket, a korábban megkezdett eljárásokra nem.A kormányrendelet 35. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt. hatálya alá nem tartozó szervezetek közbeszerzési kötelezettsége

Kérdés: Egyházközségünk 100 százalékos, magyar forrásból származó támogatást kapott új templom építésére. A becsült érték a nemzeti értékhatárt meghaladja, de az uniós határt nem éri el. A Kbt. 5. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján szükséges közbeszerzési eljárással kiválasztani a kivitelezőt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az egyébként a Kbt. hatálya alá nem tartozó szervezetek esetében a támogatás intenzitásához, a támogató személyéhez, továbbá az építési beruházás rendeltetéséhez, esetleges mélyépítési jellegéhez köti a közbeszerzési kötelezettség fennállását az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
Kapcsolódó címkék:  

Többszörös nyilatkozat kizáró okokra

Kérdés: Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben egyrészt ki kell töltenem az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumot, másrészt még egy kizáró oki nyilatkozatot is kell mellékelnem, majd a végén – mivel a 321/2015. Korm. rendelet nem változott – uniós eljárásban mindezeken túl a közjegyzői nyilatkozatot is be kell nyújtanom a kizáró okokról. Mi ennek az oka?
Részlet a válaszából: […] Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum kitöltése mellett valóban van egy nyilatkozat, mely még egyszer tartalmazza a kizáró okok egy részét. Ennek a nyilatkozatnak nincs relevanciája, külön jogszabály nem írja elő, de kitöltése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.
Kapcsolódó címkék:        

Nyertes ajánlattevő szerződésmódosítás iránti igénye

Kérdés: Mi a teendő, ha az eredményhirdetésen győztesnek kihirdetett ajánlattevő csak változtatásokkal hajlandó aláírni a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy a szerződést azzal a tartalommal kell aláírni, amelyben a felek a tárgyalás során megegyeztek, vagy amennyiben nem volt tárgyalás, úgy az eljárási dokumentumokban meghatározott szerződéstervezet tartalma alapján.Ez utóbbi esetben ugyanis a tartalmat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.
Kapcsolódó címkék:            

Szerződés teljesítése eltérő feltételekkel

Kérdés: Ha a győztes ajánlattevő a szerződést nem az eredeti, csak ezekhez hasonló feltételekkel tudja teljesíteni, mi történik?
Részlet a válaszából: […] A főszabály a szerződés aláírása az eredeti tartalommal, mely megfelel az eljárásban közölt végleges szerződéses feltételeknek, ajánlat tartalmának.A Kbt. 131. §-ának (1) bekezdése szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.
Kapcsolódó címkék:      

Összeférhetetlenség a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Kapacitást nyújtó szervezet, illetve referenciát igazoló szervezet szerepelhet-e két független ajánlattevő egymástól független ajánlatában, azonos pályázati eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 36. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében:– nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozó megjelölése a szerződésben

Kérdés: Az ajánlatunkban megjelölt alvállalkozót minden esetben meg kell jelölni a szerződésben? Ez a megjelölés mit takar pontosan? Csak azt az alvállalkozót jelölöm meg, aki/amely eléri a 10 százalékos mértéket?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozó megjelölése a Kbt. 66. §-ának (6) bekezdése szerint előírható, azaz nem kötelező. Amennyiben az ajánlatkérő előírja, úgy nevesíteni kell vagy azt a részt, amelyben várhatóan alvállalkozót vesz igénybe az ajánlattevő, vagy ha ismert az alvállalkozó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.
Kapcsolódó címkék:      

Szakember helyettesítése visszalépése esetén

Kérdés: Speciális végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakembert kell bemutatni az ajánlatban. Erre külsős szakembert vonunk be, akivel szerződést is kötünk. Majd a szerződéskötés után meggondolja magát, és a továbbiakban nem akar rendelkezésre állni. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alkalmassági követelményekre vonatkozó előírásai értelmében az érintett szakember kötelezettséget vállalt arra, hogy rendelkezésre áll a teljesítés során. Egyrészt azért, mert a közbeszerzési törvény 65. §-ának (7) bekezdésében erre vonatkozóan szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
76
77
78
…
271