Találati lista:
51. cikk / 248 Képviselő az elektronikus közbeszerzésben
Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet a nyilatkozattételről azt írja, hogy az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekintetni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Ez a szuper user? Meghatalmazható a szuper user más által nyilatkozattételre?
52. cikk / 248 Feladatmegosztás konzorciumban
Kérdés: Mindenben megfelelünk a kiírásnak, azaz van referenciánk, szakemberünk, megfelelő árbevétellel rendelkezünk. Üzleti döntés azonban, hogy konzorciumban induljunk. A másik konzorciumi tag csak adminisztratív feladatokat fog végezni. Van ennek akadálya, illetve van-e valamilyen különleges feltétele annak, hogy konzorciumként tegyünk ajánlatot?
53. cikk / 248 Megfelelés az ajánlattételi felhívásnak közös ajánlattétel esetén
Kérdés: Van egy ajánlati felhívás, mely fenntartott szerződésekre vonatkozik az alábbiak alapján: III.1.5. Fenntartott szerződésekre vonatkozó információk körében "A szerződés védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára fenntartott, amelyek célja a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai integrációja". Elegendő-e, ha közös ajánlattevőként indulnánk egy olyan céggel, aki megfelel a fentieknek? Vagy mindkettőnknek külön-külön is meg kell felelnünk a kiírásnak?
54. cikk / 248 Teljesítés során vállalt feltétel előírásának szempontjai
Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő saját vizsgabázis meglétét, ami egyben kizárja, hogy alvállalkozó bevonásával teljesítsen az ajánlatkérő? Ez egy olyan szerződéses feltétel, amit nyílt eljárásban kell elfogadnunk.
55. cikk / 248 Referenciamegosztás közös ajánlattétel esetén
Kérdés: Közös ajánlattétel esetében a referencia milyen arányban osztható meg?
56. cikk / 248 Konzorciumi név használata a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Az ügyvéd azt javasolja, hogy ne konzorciumi névvel induljunk, hanem minden egyes ajánlattevő neve szerepeljen, így elég hosszadalmas hivatkozni ránk mint közös ajánlattevőre. Mi az álláspontjuk, van-e ennek relevanciája, egyáltalán értelme, hogy ezen vitatkozunk ajánlattétel helyett?
57. cikk / 248 Részvételi, teljesítési arány közös ajánlattétel esetén
Kérdés: Mi határozza meg az együttes ajánlattevőket? Gondolok itt a százalékos arányokra, a teljesítésben való részvétel arányára stb.
58. cikk / 248 Eljárásból kizárt ajánlattevő további részvétele a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban
Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az első ajánlat benyújtását követően az eljárásból kizárt ajánlattevő részt vehet-e alvállalkozóként vagy kapacitást nyújtó szervezetként az ajánlattételre felhívott másik gazdasági szereplőnél, vagy ebben az esetben ő a Kbt. 36. §-a szerint még "mindig" ajánlattevőnek minősül?
59. cikk / 248 ESPD kitöltésével kapcsolatos anomáliák
Kérdés: Elképzelhető, hogy az ESPD-ben csak az "alfa"-kérdésre kell igennel válaszolni, és semmilyen műszaki és alkalmassági kritériumot nem kell részletezni benne (árbevétel, referencia), pedig azt megjelölték az ajánlati felhívásban?
60. cikk / 248 Alvállalkozói teljesítés aránya építési beruházásnál
Kérdés: Építőipari cég vagyunk, kisszámú alkalmazottal. Indulnánk egy tenderen, de az alkalmazottainkkal nem tudjuk teljesíteni a szerződést. Milyen arányban vehetünk igénybe alvállalkozót a teljesítéshez?
