153 talált cikk a nyilatkozattétel kifejezésre

Kérdés: Építési beruházás esetében az ajánlattevő által benyújtott árazott költségvetésen nem található aláírás. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében felhívta az ajánlattevőt az aláírás pótlására, de ezt az ajánlattevő nem tette meg. Így sem tekinthető formai hiányosságnak az aláírás hiánya az árazott költségvetés tekintetében? (A közbeszerzési dokumentációban elő volt írva az árazott, cégszerűen aláírt költségvetés.)

Kérdés: Az ajánlattevőnek ismét közjegyzőhöz kell mennie, ha hatályon kívül kerülnek a kizáró okok? Változtat-e a helyzeten, ha olyan nyilatkozatom van, ami általánosságban utal a Kbt. 62-63. §-aira, tehát nem részletezi azt?

Kérdés: Létezik-e olyan hamis adatszolgáltatás, ami nem gondatlan, nem is szándékos, egyszerűen csak másként értelmezi az ajánlattevő?

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?

Kérdés: Abban az esetben, ha értékelési szempont, a szakember referenciája és iratbetekintés során az egyik ajánlatkérő megállapítja, hogy a referenciában megjelölt tétel nem pontosan azt tartalmazza, amit az ajánlatkérő előírt – így az valójában nem fogadható el –, az hamis nyilatkozattételnek minősül vagy sem? (Az alkalmassági követelmény csak a szakember képesítését írja elő, a referenciát az értékeléshez kérik, továbbá hiánypótlást követően adta be végül a referenciát az ajánlattevő, tehát már nincs lehetőség több kör hiánypótlásra a kérdésben.)

Kérdés: Köteles-e az ajánlattevő külön nyilatkozatban benyújtani a Kbt. 65. § (12) bekezdése szerinti nyilatkozatot, vagy azt már a nyilatkozat részeként is benyújthatja? Szükséges-e hivatkozni az érintett rendelkezésre, pontosan ugyanazt a szöveget kell-e a nyilatkozatnak tartalmaznia?

Kérdés: Mikor vizsgálja az ajánlatkérő elektronikus licit esetében az aránytalanul alacsony árat? (Erre egyáltalán nem tér ki a szabályozás.)

Kérdés: A 66/2019. Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a 424/2017. Korm. rendelet 13. §-át, amely a képviseletre vonatkozó szabályozást tartalmazta. Ezek szerint már az a vélelem nem él, hogy aki a gép előtt ül, a cég képviselőjének tekinthető az ajánlat megtételekor?

Kérdés: Szubalvállalkozó bevonása esetén van-e az ajánlattevőnek bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettsége az ajánlatkérő felé?

Kérdés: Lehet-e, érdemes-e egy ajánlatban egy bizonyos alkalmassági követelmény, valamint ahhoz kapcsolódó értékelési szempont igazolására (alkalmassági követelmény: minimum 36 hó tapasztalat, értékelési szempont: + 0-24 hó tapasztalat) több szakértőt bemutatni? Vagyis: ha egy fő szakértőt kérnek, az ő többlettapasztalatát kérik a felolvasólapon beírni, és arról is nyilatkozni kell, hogy ki az a szakértő, akit az értékelési szempont igazolására kívánunk bemutatni? Van-e értelme több ugyanezen alkalmassági követelménynek és értékelési szempontnak megfelelő szakértőt bemutatni az ajánlatban (természetesen nem a felolvasólapon, hanem csak az önéletrajz, végzettséget igazoló dokumentum, rendelkezésre állási nyilatkozat becsatolásával) azzal a céllal, hogy ha a megnevezett szakértő tapasztalatát valamely okból nem fogadná el az ajánlatkérő, akkor lenne másik/többi opció is helyette?