1532 talált cikk a részvétel kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő tervpályázati eljárást kíván lefolytatni, melyhez a bírálóbizottsági tagként nemzetközileg is elismert műszaki és a beszerzés tárgya szerinti szakembereket kíván megbízni. A munkaviszonyban történő alkalmazást nem támogatja az ajánlatkérő, azonban a megbízási szerződés keretében történő díjazásuk összege előreláthatólag meghaladja a nettó 15 millió forintot. Ebben az esetben arra van-e lehetőség, hogy a tagok díjazását külön-külön szakmacsoportonként számolja az ajánlatkérő (pl. külön az építész, a tervpályázat tárgyát képező szakmai, jogi, pénzügyi szakértelem mellett)? Ugyanis a projekt nagyságára tekintettel több azonos végzettségű tag lesz (pl. 4 fő építész, 3 fő múzeumszakmai). Amennyiben nem lehetséges, úgy a munkaviszonyban történő foglalkoztatáson kívül milyen jogszerű megoldás alkalmazható ebben az esetben?

Kérdés: Alkalmassági követelményeket igazoló szervezet cserélhető-e az eljárásban, ha felmerül az érintettsége korrupciós ügyben?

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk felállítani egy dinamikus beszerzési rendszert 3 évre. Van arra lehetőség, hogy valamiféle együttműködési megállapodást kössünk a rendszerbe felvett részvételre jelentkezőkkel, amelyben vállalják, hogy a dinamikus beszerzési rendszer szabályait a 3 év alatt betartják?

Kérdés: Többrészes eljárásban egy másik rész kapcsán valaki megkérdezte a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó határidőket. Amit az ajánlatkérő a másik részben mondott, azt vehetjük készpénznek, vagy külön meg kell nekünk is kérdezni a másik résznél?

Kérdés: Az ajánlatkérő jogszerűtlenül megmutatta az ajánlat nagy részét az iratbetekintés során. Természetesen a versenytárs talált benne hibát, jelenleg jogorvoslati eljárás van folyamatban. Ha igazoljuk, hogy az ajánlattevő jogszerűtlenül jutott információhoz, akkor egyáltalán köteles-e a jogorvoslati fórum vizsgálni a kérdést, vagy elutasítja, hiszen a bizonyíték jogszerűtlenül jutott az ajánlattevő tudomására?

Kérdés: Regisztrálhatom-e a kapacitást nyújtó szervezetet annak érdekében, hogy be tudjam vonni az eljárásba?

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha már beállt az ajánlati kötöttség, és mi mégis vissza szeretnénk vonni az ajánlatot, amikor az ajánlatkérő már értékel, de még nincs döntés?

Kérdés: Az EKR-ben a Kbt. 62. § (1) bekezdés kb) pont szerinti nyilatkozat űrlaptartalma megváltozott, és a tényleges tulajdonosról egy sor adatot kell már megadni (születési hely, születési idő, adóilletőség országa, érdekeltség jellege és érdekeltség mértéke), ami piros csillaggal is jelölve van, illetve nem piros csillagozottan az alábbi négy lehetőség közül kell az egyiket megadni: Adóazonosító jel, Adószám, HÉA vagy Külső nyilvántartás szerinti azonosító. A rendszer nem enged tovább, hibaüzenetet ír, ha a nem csillagozott részek közül bármit nem töltünk ki. Mi a változtatás jogszabályi alapja és az indoka?

Kérdés: Az új összeférhetetlenségi szabályok csak az eljárás előkészítését, az ajánlatok és részvételi jelentkezések bírálatát és a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát nevesíti az összeférhetetlenségi nyilatkozattételre vonatkozóan. A módosítás azt jelenti-e, hogy ajánlatkérőként most már nem kell összeférhetetlenségi nyilatkozatot kérnünk a többi cselekményre vonatkozóan?

Kérdés: Van-e joga az ajánlatkérőnek a teljes ajánlatot végigmutatni csak azért, mert az ajánlattevő egy általános betekintéskérésben az ajánlat érvénytelenségét feltételezi?