Szakember mint erőforrás igénybevétele

Kérdés: Több évre szóló közbeszerzési szerződésre irányuló eljárásban tervezünk ajánlatot tenni. Az alkalmassági feltételek összetettek, emiatt jelenleg nincs olyan munkavállalónk, akivel meg tudnánk felelni az ajánlatkérő által előírt szakmai alkalmassági feltételeknek. Ugyanakkor a megfelelő végzettséggel, képzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberrel szerződéses kapcsolatban vagyunk, de csak abban az esetben vennénk át a jelenlegi munkáltatójától, ha elnyerjük a szerződést. Hogyan jelöljük ezt a helyzetet az ajánlatunkban?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben, ha jól értjük, arról van szó, hogy az ajánlattevő az alkalmasság igazolásához szükséges szakembert munkaviszonyban kívánja alkalmazni nyertessége esetén, de az ajánlattétel időpontjában a munkaviszony még nem áll fenn. Ez a tipikus esete annak, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Munkavállaló szakember és az EKR

Kérdés: Egy építési beruházási tenderen a szakember-alkalmassági követelményre a saját munkavállalónkat szeretnénk megjelölni. Az alkalmassági követelmény miatt a munkavállalónkat természetes személyként rögzíteni kell az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. § (1) bekezdése alapján közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást az EKR igénybevételével kell lebonyolítani, kivéve, ha a Kbt. vagy egy végrehajtási rendelet másként nem rendelkezik.A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Kiválás a DBR-ből

Kérdés: Jelentkeztünk egy DBR-be, ahová felvettek minket. Az elmúlt időszakban megkeresett minket az egyik üzleti partnerünk, hogy együtt vegyünk részt a továbbiakban a DBR-ben. Van arra lehetőség, hogy levetessük magunkat az ajánlattevői jegyzékről, és az üzleti partnerünkkel együtt kerüljünk fel a jegyzékre?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerbe felvett gazdasági szereplők listája nem egy klasszikus értelemben vett névjegyzék, amelynek vonatkozásában akár a törlést (lekerülés) vagy akár a szünetelést kérelmezni lehessen. A kérdésben foglalt ajánlattevői jegyzékről való lekerülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

DBR alkalmazhatósága nemzeti rezsimben

Kérdés: A Kbt. 117. §-a alá tartozó közbeszerzési eljárással lehet DBR-t felállítani?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer nem egy önálló eljárási típus, hanem egy sajátos beszerzési módszer, amely a meghívásos eljárás szabályain alapul. A Kbt. 107. § (1) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételre a meghívásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Érvénytelen részvételi jelentkezés DBR-ben

Kérdés: Egy DBR-ben felkerültünk az ajánlattevői jegyzékre. Az egyik versenytársunk részvételi jelentkezését érvénytelenné nyilvánították, majd később döbbenten tapasztaltuk, hogy ő is felkerült az ajánlattevői jegyzékre, pedig érvénytelen pályázatot adott be. Ez lehetséges?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer egy sajátos beszerzési módszer, amely részben a meghívásos eljárás szabályain alapul, amelyet a Kbt. 106–107. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.A dinamikus beszerzési rendszer sajátosságát az adja, hogy a dinamikus beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Szakember tapasztalata

Kérdés: Amennyiben egy szakember bemutatásra kerül akár az értékelés, akár az alkalmasság tekintetében, és az ajánlatkérő szakmai tapasztalatának a bemutatását kéri, a szakmai tapasztalatnak a felhívás feladása előtt kell keletkeznie, vagy az ajánlat benyújtása előtt? Van-e különbség, ha tárgyalásos az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. külön kiemeli az alkalmassági követelmények meghatározása során az esélyegyenlőség követelményét. Ez egyben azt is feltételezi, hogy minden ajánlattevőnek azonos feltételekkel kell megfelelnie a feltételeknek, azaz nincs arra lehetőség, hogy az ajánlati kötöttség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Hiánypótlás szakember megnevezése esetében

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalásukat. A Dezső-féle közbeszerzési kommentárban olyan magyarázat szerepel, mely szerint a jogorvoslati fórum gyakorlata jó ideig következetes volt abban a tekintetben, hogy – a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti hiánypótlási korlátra figyelemmel – nem engedett hiánypótlást sem a szakember megnevezésének elmaradása, sem az alátámasztó dokumentum hiánya esetén, mivel ezeket szakmai ajánlatnak tekintette (lásd például a Közbeszerzési Döntőbizottság D.339/15/2017. vagy a D.358/9/2017. számú határozatait). A Döntőbizottság a magyarázat értelmében 2019-től kezdődően aztán eltérő megközelítést kezdett alkalmazni, amelynek lényege az, hogy nem tekintette a Kbt. 3. § 37. pont szerinti szakmai ajánlat körébe tartozónak sem a szakemberekkel kapcsolatos részszempont tekintetében tett ajánlatot, sem a szakember megnevezésének, illetőleg az ajánlati tartalomhoz kapcsolódó, annak ellenőrzéséhez szükséges, az ajánlat valóságtartalmának igazolása céljából becsatolt dokumentumokat, és erre figyelemmel ezek tekintetében a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti korlátot sem látta alkalmazhatónak. A hivatkozott döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság D.356/15/2019. számú határozata, amelyben az ajánlatkérő nem kérte a bevonni kívánt szakember megnevezését. Amennyiben egy eljárásban az alkalmassági követelményként és/vagy értékelési szempontként meghatározott szakember megnevezését és önéletrajzát is kérte az ajánlatkérő, jogszerűen nyilvánítja-e érvénytelennek azt az ajánlatot, amely nem tartalmazza a szakember megjelölését?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott D.339/15/2017. döntés esetében értékelési szempont volt az érintett szakember tapasztalata, ahol a hiánypótlást nem engedte az ajánlatkérő.A jelen esetben a Kbt. 71. § (8) bekezdés a) pontja alapján a hiánypótlás a Kbt. 2. § (1)–(3) bekezdésében foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

EEKD kitöltése

Kérdés: Amennyiben egy közbeszerzési eljárásban közös ajánlattevők tesznek ajánlatot, azonban azok közül mindegyik csak egy-egy alkalmassági követelménynek felel meg, mivel a közös megfelelés megengedett, abban az esetben az EEKD alfa-szakaszt hogyan szükséges kitölteni? Mivel nem felelnek meg valamennyi alkalmassági követelménynek, igent nem jelölhetnek.
Részlet a válaszából: […] Az alfa-szakasz kitöltésének gyakorlata vegyes. Jellemzően, amennyiben a teljes konzorcium megfelel az alkalmassági követelményeknek – mely esetben egyáltalán tehető ajánlat –, úgy az ajánlatkérők részéről elvárás, hogy az alkalmassági követelményeknek való megfelelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Biztosíték közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Egy másik céggel közös ajánlattevőként elnyertünk egy szerződést. A szerződés szerint teljesítési biztosítékot kell adnunk az ajánlatkérő részére. A teljesítési biztosítékot mindkettőnknek külön-külön kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy több gazdasági szereplő közösen is tegyen ajánlatot, vagy nyújtson be részvételi jelentkezést. A Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján közös ajánlattétel esetén az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőkkel, mégpedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Eljárás felfüggesztése

Kérdés: Az ajánlatkérő felfüggesztheti-e csak az egyik részt, amennyiben jogorvoslati eljárás indul az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően, vagy minden egyes részt fel kell függesztenie?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás felfüggesztéséről az ajánlatkérő, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy az Integritás Hatóság dönthet. A felfüggesztés a határidőket meghosszabbítja. Az erre vonatkozó alábbi szabályok mindegyike eljárásspecifikusan fogalmaz, azaz nem utal részekre, miközben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.
1
2
3
69