695 talált cikk a részvételi jelentkezés kifejezésre

Kérdés: Van-e akadálya a már korábban felállításra került dinamikus beszerzési rendszerben annak, hogy az ajánlatkérő egy adott közbeszerzés megvalósítása érdekében felhívást (ajánlattételi felhívás) küldjön ki, amennyiben az adott időpillanatban folyamatban van – a Kbt. szerinti 10 munkanapos határidő figyelembevételével, vagy indokolt esetben az 5 munkanap időtartamú meghosszabbítással – benyújtott részvételi jelentkezés elbírálása?

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló, két részben indított közbeszerzési eljáráson az egyik ajánlattevő az első részhez a második részre, míg a második részhez az első részre vonatkozó ajánlatát töltötte fel az EKR-rendszerbe, és a felolvasólapokat is a feltöltésének megfelelően – azaz felcserélve – töltötte ki. Az ajánlatkérő hiánypótlás és felvilágosításkérés keretében kérte tisztázni, hogy az ajánlattevő milyen okból kifolyólag csatolta az egyik részajánlat dokumentációját a másik részhez, továbbá felszólította az ajánlattevőt a felolvasólapok és a dokumentáció feltöltésének javítására. A hiánypótlás teljesítése után az ajánlatkérő által megküldött összegezésben nyertes ajánlattevőként a részajánlatokat és a felolvasólapokat felcserélő ajánlattevőt jelölte meg. Hasonló esetre vonatkozóan a Közbeszerzési Döntőbizottság D.322/18/2019. iktatószámú határozatában elutasította a kérelmező jogorvoslati kérelmét arra vonatkozóan, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő figyelembe vett a negyedik ajánlati részben egy, tévedésből a harmadik ajánlati részbe feltöltött ajánlatot. A döntés értelmében az ajánlatkérő jogosan járt el, amikor az ajánlattevő 3. részben benyújtott ajánlatát a 4. részben értékelte. Ugyanakkor a Döntőbizottság által megítélt eset nem járt teljes iratcserével, és a hirdetmény napján hatályos jogszabályok alapján történt az eset mérlegelése. A jelenleg hatályos jogszabályokban két módosítás történt. Az egyik a 424/2017. Korm. rendelet 20. § (4) bekezdése, miszerint az ajánlattevőnek az EKR-ben az erre szolgáló űrlap kitöltésével külön felolvasólapot kell benyújtania minden olyan rész tekintetében, amelyre részvételi jelentkezést kíván benyújtani vagy ajánlatot kíván tenni, továbbá a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése, amely kimondja, hogy akkor nem kérhető egy másik ajánlati részbe feltöltött nyilatkozat vagy igazolás, ha erről az ajánlattevő nyilatkozik. Álláspontjuk szerint, amennyiben nyilatkozat, igazolás is csak abban az esetben nem kérhető az ajánlattevőtől másik részajánlathoz feltöltött dokumentáció esetében, ha erről az ajánlattevő külön nyilatkozik, úgy az ajánlatkérők jogszerűen figyelembe vehetnek-e egy másik részhez feltöltött komplett ajánlati dokumentációt, továbbá jogszerű-e hiánypótlás keretében a teljes iratcserére és a felolvasólapok javítására lehetőséget biztosítani?

Kérdés: Az ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette: „Kérjük Tisztelt Ajánlattevőt, hogy ha bármilyen okból mégsem állnak fenn az üzleti titokká minősítés indokai, úgy kifejezetten és egyértelműen jelezze (valamennyi rész esetében), hogy a továbbiakban nem kívánja üzleti titokként kezelni az árindokolást és annak dokumentumait.” Azonban a felhívás végén ez áll: „Ajánlattevő a fentiekkel összefüggésben felhívja a figyelmet a Kbt. – közbeszerzési eljárás megindításának időpontjában hatályos – 73. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakra!” Ezzel mit szeretne elérni az ajánlatkérő?

Kérdés: Egy DBR-t állítottunk fel árubeszerzésre. A DBR-be felvett egyik részvételi jelentkezőnk jelezte, hogy végelszámolás alá került. Kell formális döntést hozni a végelszámolás miatt, vagy egyszerűen csak nem küldünk neki több ajánlattételi felhívást?

Kérdés: Ajánlatkérőként meghosszabbítanánk a DBR időtartamát: ebben az esetben a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontját kell alkalmaznunk?

Kérdés: Egy uniós nyílt közbeszerzési eljárásunkban felkértük az értékelési sorrendben első helyen álló ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a referencialeveleket a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján. Az ajánlattevő az általunk megadott határidőig becsatolt egy referencialevelet, azonban a referencia mennyisége nem elégséges az alkalmassági követelménynek való megfelelés megállapításához. Ilyen esetben kell hiánypótlási felhívást küldeni, vagy automatikusan figyelmen kívül kell hagyni a benyújtott egy darab referencialevelet is?

Kérdés: Az ajánlatkérő egészségügyi szolgáltató korábban DBR-t állított fel, melynek során előírta, hogy nem alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat. A DBR során megvalósított ajánlattételi szakaszban fenntartója utasítására a felhívásban előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának alkalmazását, és az érintett részeket ezen indokra hivatkozással eredménytelenné nyilvánította. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény-ellenőrzése során hiánypótlás keretében azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ebben az esetben nincs lehetőség az eljárás eredménytelenné nyilvánítására. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy a DBR felállításakor előírt, a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjára vonatkozó rendelkezést az ajánlattételi szakaszban megváltoztassuk?

Kérdés: Egy keretmegállapodást nyertünk el konzorciumi tagként, ahol az ajánlatkérő nem köt azonnal szerződést. Úgy számoltunk, hogy keretmegállapodásnál nincs szerződéskötési moratórium. Mikor kell szerződést kötni egy keretmegállapodás esetében?

Kérdés: A referenciaigazolásokba bele lehet foglalni a saját kivitelezés százalékos arányát, illetve hogy saját szakember (felelős műszaki) bevonásával megvalósult kivitelezés?

Kérdés: Egy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban szeretnénk indulni, melyet még 2025-ben írtak ki, ahol az ajánlatkérő szakmai alkalmassági követelményként előírta az építőipari kivitelezési névjegyzékben szereplést. Konzorciumi ajánlattétel esetén minden tagnak szerepelnie kell a névjegyzékben? Hatással van-e a jogértelmezésre a 2026-os jogszabályváltozás?