Referencia hiánypótlása

Kérdés: Egy uniós nyílt közbeszerzési eljárásunkban felkértük az értékelési sorrendben első helyen álló ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a referencialeveleket a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján. Az ajánlattevő az általunk megadott határidőig becsatolt egy referencialevelet, azonban a referencia mennyisége nem elégséges az alkalmassági követelménynek való megfelelés megállapításához. Ilyen esetben kell hiánypótlási felhívást küldeni, vagy automatikusan figyelmen kívül kell hagyni a benyújtott egy darab referencialevelet is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A Kbt. 71. § (3) bekezdése alapján a hiánypótlás célja, hogy az ajánlat vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Eredménytelenné nyilvánítás DBR-ben

Kérdés: Az ajánlatkérő egészségügyi szolgáltató korábban DBR-t állított fel, melynek során előírta, hogy nem alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat. A DBR során megvalósított ajánlattételi szakaszban fenntartója utasítására a felhívásban előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának alkalmazását, és az érintett részeket ezen indokra hivatkozással eredménytelenné nyilvánította. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény-ellenőrzése során hiánypótlás keretében azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ebben az esetben nincs lehetőség az eljárás eredménytelenné nyilvánítására. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy a DBR felállításakor előírt, a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjára vonatkozó rendelkezést az ajánlattételi szakaszban megváltoztassuk?
Részlet a válaszából: […] A kérdés valójában két részből áll. Egyrészt részvételi szakaszban nincs jelentősége az ajánlattevők számának, hiszen a DBR valóban folyamatosan nyitva van, így érkezhetnek további jelentkezők, akik majd az újraversenyeztetés során kell, hogy meghaladják az egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Szerződéskötési moratórium és keretmegállapodás

Kérdés: Egy keretmegállapodást nyertünk el konzorciumi tagként, ahol az ajánlatkérő nem köt azonnal szerződést. Úgy számoltunk, hogy keretmegállapodásnál nincs szerződéskötési moratórium. Mikor kell szerződést kötni egy keretmegállapodás esetében?
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötési moratórium az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés megküldésétől indul, és fő célja a jogorvoslati jog gyakorlásának biztosítása. A szerződéskötési moratórium időtartama alatt – a határidő-számítási szabályokra is figyelemmel – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Referenciaigazolás tartalma

Kérdés: A referenciaigazolásokba bele lehet foglalni a saját kivitelezés százalékos arányát, illetve hogy saját szakember (felelős műszaki) bevonásával megvalósult kivitelezés?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő további információt kíván közölni a referencialeírásában, vagy a referencia igazolója ezt hasznosnak tartja, úgy természetesen erre lehetősége van. Annak nincs akadálya, hogy a közölt referenciaigazolás tartalma gazdagabb, teljeskörűbb legyen. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Névjegyzéki követelmény közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Egy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban szeretnénk indulni, melyet még 2025-ben írtak ki, ahol az ajánlatkérő szakmai alkalmassági követelményként előírta az építőipari kivitelezési névjegyzékben szereplést. Konzorciumi ajánlattétel esetén minden tagnak szerepelnie kell a névjegyzékben? Hatással van-e a jogértelmezésre a 2026-os jogszabályváltozás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. § (1) bekezdése alapján az alkalmassági követelmények között műszaki és szakmai alkalmassági követelmények írhatóak elő [Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pont], illetve, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Ajánlat visszavonása

Kérdés: Vissza kell-e vonnom azt az ajánlatot, amit először tettem, de a tárgyalást követően új ajánlatot teszek, vagy egyszerűen új ajánlatot nyújtok be?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően a Kbt. alábbi 55. § (7) bekezdésének könnyen félreérthető szabályára utal, amely szükségessé teszi a korábbi ajánlat visszavonását az új ajánlat benyújtását megelőzően. Ez az alábbi szabály azonban arra az esetre vonatkozik, amikor az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Üzleti titok kezelése

Kérdés: A jogorvoslati eljárásban tudomást szerezhet-e a kérelmező a versenytárs által üzleti titokká minősített adatokról?
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titokra vonatkozó szabályok irányadóak a jogorvoslati eljárásban is, azaz automatikusan nem jut a kezdeményező tudomására az üzleti titok tartalma, még abban az esetben sem, ha iratbetekintést kezdeményez a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Ahhoz, hogy a kezdeményező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.

Szakember mint erőforrás igénybevétele

Kérdés: Több évre szóló közbeszerzési szerződésre irányuló eljárásban tervezünk ajánlatot tenni. Az alkalmassági feltételek összetettek, emiatt jelenleg nincs olyan munkavállalónk, akivel meg tudnánk felelni az ajánlatkérő által előírt szakmai alkalmassági feltételeknek. Ugyanakkor a megfelelő végzettséggel, képzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberrel szerződéses kapcsolatban vagyunk, de csak abban az esetben vennénk át a jelenlegi munkáltatójától, ha elnyerjük a szerződést. Hogyan jelöljük ezt a helyzetet az ajánlatunkban?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben, ha jól értjük, arról van szó, hogy az ajánlattevő az alkalmasság igazolásához szükséges szakembert munkaviszonyban kívánja alkalmazni nyertessége esetén, de az ajánlattétel időpontjában a munkaviszony még nem áll fenn. Ez a tipikus esete annak, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Munkavállaló szakember és az EKR

Kérdés: Egy építési beruházási tenderen a szakember-alkalmassági követelményre a saját munkavállalónkat szeretnénk megjelölni. Az alkalmassági követelmény miatt a munkavállalónkat természetes személyként rögzíteni kell az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. § (1) bekezdése alapján közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást az EKR igénybevételével kell lebonyolítani, kivéve, ha a Kbt. vagy egy végrehajtási rendelet másként nem rendelkezik.A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Kiválás a DBR-ből

Kérdés: Jelentkeztünk egy DBR-be, ahová felvettek minket. Az elmúlt időszakban megkeresett minket az egyik üzleti partnerünk, hogy együtt vegyünk részt a továbbiakban a DBR-ben. Van arra lehetőség, hogy levetessük magunkat az ajánlattevői jegyzékről, és az üzleti partnerünkkel együtt kerüljünk fel a jegyzékre?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerbe felvett gazdasági szereplők listája nem egy klasszikus értelemben vett névjegyzék, amelynek vonatkozásában akár a törlést (lekerülés) vagy akár a szünetelést kérelmezni lehessen. A kérdésben foglalt ajánlattevői jegyzékről való lekerülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.
1
2
3
69