"Nulla" ár kezelése az ajánlatban

Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy van olyan EUB-döntés, mely szerint a nulla árat is el kell fogadni az ajánlatban. Ennek van-e bármilyen alapja?
Részlet a válaszából: […] A téma vélhetően a C-367/19. számú EUB-döntés kapcsán merülhetett fel, azonban az érintett ügy üzenete ennél bonyolultabb.A hivatkozott döntés szerint a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontját úgy kell értelmezni, hogy e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Jogszabályváltozás hatása a Kbt. 115. §-a szerint megindított eljárásra

Kérdés: Ha még 2021. január 31. napja előtt a Kbt. 115. §-a szerinti nemzeti eljárásban európai uniós forrású építési beruházást indítunk, az február 1-jével is megmarad ebben az eljárásrendben, akkor, ha még tart az ajánlati határidő, vagy ha nincs meg a bírálat/összegezés? Vagy újra kell indítani a beszerzést uniós nyílt eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Mivel a korábbi szabályok szerint indult az eljárás, így az ajánlatkérőnek kifejezetten kötelezettsége az eljárás lefolytatása, bírálata, döntés az eredményről és az összegezés elkészítése, a szerződés megkötése. Mivel az eljárás korábban indult, így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

A Kbt. 115. §-a szerinti eljárás eredménytelenné nyilvánítása

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban hogyan kell eljárni abban az esetben:
– Ha a beérkezett ajánlatok mindegyike meghaladja a nettó 300 millió forintot, és nincs tárgyalás (a tervezői árazott költségvetés szerint a becsült érték nettó 300 millió forint alatt volt, tehát jogszerű volt az eljárásfajta választása)? A Kbt. melyik szakasza alapján eredménytelen az eljárás?
– Ha a beérkezett ajánlatok között van olyan ajánlat, ami nettó 300 millió forint alatt van, és érvényes, alkalmas, és van olyan, ami nettó 300 millió forint felett van? A nettó 300 millió forint feletti ajánlat is bevonható a bírálatba?
Ha a legjobb ár-érték arány elérése esetén sem tud az ajánlattevővel az ajánlatkérő szerződést kötni, milyen indokkal utasíthatja el? A nettó 300 millió forint feletti ajánlatok érvénytelenek a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján? Elbírálhatók és érvényesnek tekinthetők a nettó 300 millió forint feletti ajánlatok is?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben a Kbt. 75. § (2) bekezdésének b) pontja alapján nyilvánítható eredménytelenné az eljárás, hiszen a 75. § (4) bekezdésében foglaltak szerint igazolható, hogy a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Kivételi kör alkalmazása a Kbt. módosítását megelőzően rögzített beszerzési kezdeményezés alapján történt, módosítást követő beszerzésre

Kérdés: Reklámmal kapcsolatos beszerzés kezdeményezését indítottam el, melyet az EKR-ben is rögzítettem, de a beszerzésre februárban kerülne sor. Mivel januárban kezdeményeztem az eljárást, így az igényem is januári. Alkalmazhatom-e a Kbt. kivételi körét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 9. §-ának (8) bekezdésében 2021. február 1-jével történt jogszabály-módosítás, melynek következtében a törvényt – ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése – nem kell alkalmazni az alábbi esetekben:(...)audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Kapacitást biztosító cseréje

Kérdés: Az egyik futó szerződésben indokoltnak tartjuk előbb-utóbb lecserélni a kapacitást nyújtót, mert azok a kollégák, akik korábban ebben a pályázatban tevékenyen részt vettek, és ezáltal minden üzleti információ a birtokukban van, részben elhagyták a céget. Mikor és milyen módon tudjuk lecserélni a kapacitást biztosítót? A mód alatt a gyakorlati megoldást értem: az egyszerű megrendelő felé történő értesítésen kívül kell-e még tennünk valamit a közbeszerzés szabályossága érdekében?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az ajánlattételi szakaszban kétszakaszos eljárás esetében nincs lehetőség cserére, csak amennyiben a szervezet kizáró ok hatálya alá kerül, de erről most nincs szó.Legkorábban a szerződéskötés időpontjában van lehetőség a cserére, azonban ez akadályozhatja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Keretszerződés a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. valójában szabályozza a keretszerződés esetét, hiszen a 105. § (1) bekezdés a) pont vagy a 105. § (1) bekezdés a) pontja szerinti modell [melyet a vegyes jogalapok is tartalmaznak, 105. § (1) bekezdés b) pont, 105. § (2) bekezdés b) pont] pontosan arról szól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Innovációs partnerséggel kapcsolatos indokolási kötelezettség

Kérdés: Innovációs partnerséget javasol a tanácsadó, melynek keretében indokolnom kell, miért csak egy partnerrel kötnénk szerződést. A partneri viszony igazolható, de érdekelne, hogy milyen formában kellene ezt megindokolnom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint az innovációs partnerségi viszony esetében indokolási kötelezettség paradox módon több partner esetében van, mivel a törvény 96. §-ának (1) bekezdése a tárgyalásos eljárás szabályainak alkalmazását teszi szükségessé. Ennek az az értelme, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Két keretmegállapodásos eljárás indítása azonos beszerzési tárgyra

Kérdés: Az ajánlatkérő két keretmegállapodásos eljárást kíván kiírni azonos beszerzési tárgyra. Az egyik esetben egy ajánlattevő, a másik esetben több ajánlattevő számára. Mindezt egymást követően kívánja megoldani úgy, hogy – érvei szerint – mivel fedezet nélkül el lehet indítani az eljárást, nem okoz gondot a párhuzamos eljárás. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Hasonló ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 885/17/2015. számú döntésében az ajánlattevőnek adott igazat. Ugyan régebbi a döntés, de a jogkérdés majdnem azonos, és a jogszabályi környezet sem változott oly mértékben, hogy ne ugyanerre a következtetésre jutnánk a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

A Kbt.-módosítás hatása folyamatban lévő szerződésekre

Kérdés: Az új jogszabály hatálybalépése hogyan érinti a már folyamatban lévő szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2020. évi módosításainak hatálybalépése a vonatkozó törvény szerint lépcsőzetes, melyet korábbi számunkban, a parlamenti szakaszra tekintettel még nem tudtunk pontosan meghatározni. A végleges időpontok: 2021. január 1., 2021. február 1. és 2021. július 1. A későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Ajánlattevő kizárása alvállalkozója kizáró ok hatálya alá kerülése miatt

Kérdés: Ki kell-e zárnom az ajánlattevőt, ha az alvállalkozója – nem pedig a kapacitást biztosítója – kizáró ok hatálya alá kerül?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az érintett eljárásban az ajánlattevő nevesítette alvállalkozóját. Véleményünk kialakításához alapul szolgál az EUB C-395/18 Tim Spa contra Consip döntése, melyben a bíróság úgy vélte, hogy a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.
1
9
10
11
56