Eredményről szóló tájékoztató hirdetmény közzétételre való megküldésének határideje

Kérdés: A Kbt. 37. §-ának (2) bekezdése vonatkozásában kérdezem, hogyan értelmezik a 3 munkanapos közzétételt az eredményről való tájékoztatóval kapcsolatban? A törvény úgy fogalmaz, hogy legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének a megtagadásáról szóló ajánlatkérői döntést követő 3 munkanapon belül köteles az ajánlatkérő közzétételre megküldeni a tájékoztatót. A döntést követően még a szerződéskötés előtt fel lehet adni a hirdetményt? A hirdetménybe ilyenkor egy jövőbeni nap kerül a szerződéskötés napjaként megjelölésre. Több rész esetében pedig a Kbt. már az utolsó szerződés megkötésétől számítja a határidőt. Több részre vonatkozó szerződéskötés esetén eszerint meg kell várni az utolsó szerződéskötést, és azt követő 3 munkanapon belül kell feladni a hirdetményt, vagy feladható előbb is?
Részlet a válaszából: […] Az eredményről szóló tájékoztató hirdetménynek kötelező tartalma a szerződéskötés időpontja (V.2.1. A szerződés megkötésének dátuma), mely nem lehet tervezett. Valóban érhető így is a vonatkozó szabály, de ennek ellenére a hirdetmény tartalmából az következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Árfolyamkövető algoritmus bevezetése a szerződésbe szerződésmódosítással

Kérdés: Van-e lehetőség az árfolyamkövető algoritmus szerződésbe való beillesztésére módosítás során?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a szerződés megkötését követően kívánnak a felek olyan automatikus módosulást beépíteni a szerződésbe, mely a korábbiaktól eltérően változó árfolyam mellett tenné lehetővé a szerződés teljesítését.Sokféleképpen lehet a fenti módosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Felelősség a közbeszerzési törvény alkalmazásának mellőzése miatt

Kérdés: Számonkérhető-e az ajánlattevő, ha tudott arról, hogy az ajánlatkérő mellőzte a közbeszerzési törvény alkalmazását, bár aktív módon nem vett részt annak elkerülésében? Ha szerződésmódosítás keretében történik mindez, ahol közösen döntenek, hogyan változik az előző kérdés megítélése?
Részlet a válaszából: […] A kérdés régóta foglalkoztatja itthon is a közbeszerzési szakembereket, melyre a közelmúltban tett részben pontot az Európai Unió Bírósága. A C-263/19. számú ügyben úgy döntött, hogy "...nem ellentétes az európai direktívákkal az a nemzeti szabályozás, amely a felügyelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A kérdések a közbeszerzésiszerződés-módosítás mélyebb elemzését igénylik, figyelemmel arra, hogy a probléma elsősorban ezt a jogintézményt érinti. Építési beruházás esetében alapvető kérdés az átalánydíj vagy tételes elszámolás, illetve az, hogy hogyan rendelkeztek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Rendkívüli helyzet miatti áfafizetési probléma bejelentése

Kérdés: Koronavírus miatt probléma van az áfafizetésünkkel. Ezt a körülményt mikor kell az eljárás során bejelenteni legkésőbb, mikor okozhat ez gondot? (A beszerzés tárgya árubeszerzés kis szolgáltatással együtt, tehát nem építési beruházás.)
Részlet a válaszából: […] Az adófizetésre vonatkozó kizáró ok az eljárás során csak akkor releváns, amikor a Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott helyzet áll fenn. Ennek megfelelően az egy évnél régebben lejárt adótartozás eredményez kizárást az eljárás alól.A Kbt. 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Szubalvállalkozó bejelentése

Kérdés: Szubalvállalkozó bevonása esetén van-e az ajánlattevőnek bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettsége az ajánlatkérő felé?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nem védelmi vagy biztonsági beszerzésről, hanem Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzésről van szó, úgy az eljárás során nincs az ajánlattevőnek szubalvállalkozóra vonatkozó bejelentési kötelezettsége. Azaz csak az "első vonal" alvállalkozóinak bejelentése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy az ajánlatkérőnek kell biztosítani a reális ajánlattétel lehetőségét a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint. E rendelkezés alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Egyoldalú szerződésbontás érdekmúlás miatt

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként már megkötött, határozott idejű szolgáltatási szerződést felmondhatja-e az ajánlatkérő pusztán azért, mert nem kívánja tovább a szolgáltatást igénybe venni? Ha igen, milyen jogkövetkezményei lehetnek az egyoldalú szerződésbontásnak?
Részlet a válaszából: […] Természetesen a felek a megkötött szerződés értelmében megszüntethetik együttműködésüket, és akár egyoldalú, akár kétoldalú szerződésmegszüntetéssel is meghozhatják ezt a döntést.Gyakori félreértés, hogy a Kbt. 143. §-ban foglalt, a szerződés megszüntetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Iratbetekintési jog korlátozása

Kérdés: Iratbetekintési jog korlátozásának tekinthető-e a Kbt. módosítása? (Hangsúlyozom, ajánlatkérői szempontból valóban túlzás volt, amit sok ajánlattevő e körben megtett, és nagyon elhúzódtak emiatt az eljárások.)
Részlet a válaszából: […] A 2020. január 1-jén hatályba lépett módosítás az iratbetekintés kérelmezésére nyitva álló időnek az összegezés megküldését követő tíz napon belülre történő korlátozására irányul. Az indokolás értelmében a határidő keretet biztosít az ajánlattevők számára,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Hirdetményi információk csökkenése

Kérdés: A 2020-ban hatályba lépő módosítás indokolása azt írja, hogy kevesebb információt kell adni a hirdetményben, de én nem találom, hogy ez miből következik. Például olyan hasznos dolgokat, mint a FAKSZ lajstromszáma, kell-e közölnöm továbbra is?
Részlet a válaszából: […] A T/8039. számon benyújtott törvénymódosítás indokolása értelmében a módosítás 17. §-ának 8., 10., 14., 15., 16., 17. és 18. pontjai szerinti módosítások az eljárást megindító felhívásokban előírandó rendelkezések számát hivatottak csökkenteni, amelyek nemcsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.
1
11
12
13
56