Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] ...módosítását szolgáltatás, árubeszerzés és a koncessziós beszerzési tárgyak esetében 10%-a, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-a erejéig. Ehhez képest az együttesen alkalmazni kívánt 141. § (4) bekezdés b) és c) pontjai (ún. de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Szerződésmódosítási jogalapok korlátjának értelmezése

Kérdés: Igaz-e, hogy a szerződésmódosítási jogalapok százalékos korlátait össze kell adni, és maximum 50% lehet az emelkedés mértéke? Azaz például, ha a Kbt. 141. § (2) bekezdésre felhasználom a 15%-ot, a 141. § (4) bekezdése b) pontja alapján felhasználok 10%-ot, akkor a 141. § (4) bekezdés c) pontjára már csak 25% marad?
Részlet a válaszából: […] Igen, véleményünk szerint az egyes jogalapok módosítási korlátja nem kumuláltan értendő, hanem összességében maximum 50% lehet figyelemmel arra, hogy ebbe beleszámít a de minimis árnövekedés [141. § (2) bekezdés] és a rendkívüli sürgősség keretében történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Szerződésmódosítás egységárak emelkedése miatt

Kérdés: Ha egy szerződésmódosítás tárgya keretszerződésen belüli egységárak emelkedése, akkor a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti 50%-os előírást hogyan kell értelmezni? Az egységárakra külön-külön vonatkoztatva?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjának megfogalmazása szerint az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át, ami nagyobb mozgásteret ad a kérdésben megfogalmazott módosítás esetében. Az 50%-ot a változás várható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Automatikus szerződésmódosítás utólagos beépítése a szerződésbe

Kérdés: A Kbt. 141. §-a értelmében egy automatikus szabály épülne be a szerződésbe, de ezt nem kötelező közzétenni, ha jól értjük. Valóban így kell érteni a 141. §-t?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési szerződés módosításának egyik esete, amikor maga a szerződés tartalmaz automatizmust, melyben a felek eredetileg megegyeztek. Amennyiben erre nem került sor, hanem az automatikus szerződésmódosítást később kívánják a felek a szerződés részévé tenni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Kategóriák külön-külön versenyeztetése élelmiszer-alapanyag beszerzésénél

Kérdés: Élelmiszer-alapanyag beszerzésénél egy vagy több kategóriát érdemes jelölni, amikor meghirdetjük? Esetleg részekre kellene inkább bontani a beszerzést?
Részlet a válaszából: […] ...oszthatja, az adott kategóriában megvalósítandó közbeszerzések objektív jellemzői (különösen az adott részben megkötendő szerződések legnagyobb értéke vagy a teljesítés helye) alapján. Ebben az esetben az eljárást megindító vagy –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Meghatalmazotti minőség megfelelősége szerződés aláírásához

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződést az ajánlattevő képviseletében eljárva aláírhat-e cégjegyzésre jogosult által meghatalmazott olyan személy, aki a cégjegyzék szerint cégjegyzési joggal nem rendelkezik, és az ajánlattevő a gazdasági szereplőkre vonatkozó nyilatkozatában (EEKD) sem tüntette fel?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési szerződés aláírása független a közbeszerzési eljárásban meghatalmazott képviselők azonosításától. A meghatalmazás jellemzően arra utal, hogy a meghatalmazott az eljárásban a cégjegyzésre jogosult helyett és nevében eljár. Ez azonban nem vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

In-house szerződések nyilvánossága

Kérdés: Az in-house szerződés nem közbeszerzési szerződés. Miért kell mégis rögzíteni azt?
Részlet a válaszából: […] ...kérdezőnek abban valóban igaza van, hogy mivel az in-house szerződés kivételi körben születik, így nem minősül közbeszerzési szerződésnek. A jogkérdés azonban pontosan az, hogy ebben az esetben joga volt-e alkalmazni az ajánlatkérőnek az in-house modellt.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága

Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...pontja esetében a moratóriumi időszakot eltörli, azaz az alábbi tíz-, illetve ötnapos várakozási időtartamot nem szükséges betartani, a szerződés az összegezés közzétételét követően azonnal megköthető. Így a Kbt. 131. § (8) bekezdése szerint a (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Kizáró ok hatálya alá kerülés szerződés aláírása előtt

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás szabályosan lezajlott, megtörtént az eljárás eredményéről történő összegzés megküldése, szerződéskötésre azonban még nem került sor. A nyertes ajánlattevő, aki az eljárásban nyilatkozott a kizáró okok felől – melyet az ajánlatkérő leellenőrzött és rendben talált –, a szerződés aláírása előtt szóban, telefonon jelezte, hogy időközben a kizáró okok hatálya alá került (rajta is van GVH listáján). Tekintettel arra, hogy az eljárás uniós forrásból finanszírozott, az ajánlatkérőt sürgeti a pályázati határidő, azonban kérdés, hogy az ajánlatkérő a jelen helyzetben aláírhatja-e a nyertes ajánlattevővel a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen az ajánlatkérő nem köteles az értékelés minden pillanatában ellenőrizni a kizáró oki megfelelést.Az összegezést követően, a szerződéskötési időszakig valójában a Kbt. nem szabályozza a kérdést. Azonban áttételesen a törvény 143. § (2) bekezdése –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Ajánlati kötöttség a hiánypótlás függvényében

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattételi határidő lejártával áll be, azaz amikor az ajánlat hatályosul.A Ptk. 6:64. § (1) bekezdése alapján, aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.
1
29
30
31
298