Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] ...nem szerezhet jogokat és nem vállalhat kötelezettségeket. Önmagában az a körülmény, hogy a konzorcium nevében, képviseletében egy, a szerződés alapján feljogosított személy vagy szervezet jár el konzorciumvezetőként, személyközösséget a szerződésben részes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.
Kapcsolódó címkék:        

Alvállalkozói minőség járulékos szolgáltatás nyújtása esetén

Kérdés: Alvállalkozónak minősül-e az az építőanyag-eladó, aki nem csupán értékesít a nyertes ajánlattevő számára, hanem járulékos szolgáltatásként ki is szállítja az eladott anyagot az építési beruházás helyszínére?
Részlet a válaszából: […] ...szerint alvállalkozónak minősül az a gazdasági szereplő, aki, illetőleg amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve azon gazdasági szereplőt, amely kizárólagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.
Kapcsolódó címkék:  

Iratfeltöltési kötelezettség EKR-ben

Kérdés: Szükséges-e feltölteni a bírálati lapokat, becsült értéket megalapozó dokumentumokat az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, részletes építési adatbázis,–g) az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése – Kbt. 28. § (2) bekezdés a)-e) és g) pontja.A (4) bekezdés értelmében a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.
Kapcsolódó címkék:  

Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása

Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
Részlet a válaszából: […] ...érintett ügy hivatalból történő kezdeményezésen alapult, ahol a jogorvoslati fórum egy szerződésben megjelölt a Kbt. 141. § (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseteket, és azt állapította meg, hogy "az ajánlatkérő és a kérelmezett magatartása a Kbt. 141...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.
Kapcsolódó címkék:    

Iratbetekintés részajánlattételnél

Kérdés: Miért nem tudok azonos eljárásban betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába? (Az ajánlattevő más részben indult, de gyakorlatilag versenyző termékkel. Az ajánlatkérő így alakította ki a beszerzési rendszert, hogy mindkettőnktől rendelhessen.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,–más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés] – a)-c) pontok.A hirdetmény tartalmára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:    

Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] ...szerződésmódosítással kapcsolatos igények jellemzően a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjával kapcsolatban jelennek meg, ezért válaszunk is erre a módosítási jogalapra fókuszál. Ez az a jogalap, mely három feltétel együttes teljesülése esetén alkalmas lenne az előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:      

Hiánypótlás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérőnek az az álláspontja, hogy nem adhat hiánypótlási határidőt, mert az eljárási szabály szerint a tárgyalás végéig lehet hiánypótolni. Mire alapozza ezt? És mi a helyzet akkor, ha gyakorlatilag nincs szakmai ajánlat az első ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] ...Nem elegendő érv tehát ez ahhoz, hogy minden ajánlattevőt beengedjen az ajánlatkérő tárgyalni, majd szükségtelenül végigtárgyalva a szerződést a szakmai ajánlatot jogszerűtlenül hiánypótoltatja a tárgyalások végén. Az sem lehet érv, hogy új ajánlatot kér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:      

EEKD III. rész (Kizáró okok) "C" szakaszán belül a "Csődegyezség hitelezőkkel" pont igazolása

Kérdés: Hogyan kell kitölteni az EEKD III. rész (Kizáró okok) "C" szakaszán belül a "Csődegyezség hitelezőkkel" pontot?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az ajánlatkérő szükség esetén a gazdasági szereplő nyilatkozatában megadott információkon kívül a gazdasági szereplő szerződés teljesítésére való képességének igazolására más dokumentum benyújtását is kérheti (...).Fentiek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:    

Árindokolás szempontjai

Kérdés: Milyen szabályok érvényesülnek az ajánlattevő árindoklásával kapcsolatban, mire kell ügyelni, ha az ajánlatkérőtől ilyen tartalmú indokláskérés érkezik? Milyen módon kell az árat indokolni abban az esetben, ha a rendkívül kedvező ajánlat hátterében gyártótól kapott ún. bevezető ár áll?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségként írja elő az ajánlatkérő számára, hogy írásban indokolást kérjen, ha valamely ajánlat a megkötni kívánt szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:    

Árbevétel meghatározása in-house szerződéseknél

Kérdés: Az in-house vizsgálata kapcsán a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pont szerint a kontrollált jogi személy éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérőtől kell, hogy származzon. A kérdés az, hogy tárgyévi vagy előző évi lezárt árbevételre vonatkozik a meghatározás, mivel a jogi személy csak most alakul, amely ajánlatkérővé is fog válni, méghozzá közjogi szervezetté?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a törvényt nem kell alkalmazni az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, döntő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:          
1
…
48
49
50
…
307