Szerződés tartalmának változtathatósága tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződésről tárgyalni még aláírás előtt, ha már kihirdettek minket nyertesnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szerződés tartalma tárgyalásos eljárás esetében az ajánlati kötöttség beálltával nem változhat, hiszen ez is az ajánlat része, és ebben egyeztek meg a felek, a szerződéskötési kötelezettség is erre vonatkozik. Ez alól két sajátos kivétel van a Kbt. szabályai alapján....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. október 11.

Lehetőségek a teljes szerződéses mennyiség lehívásának nemteljesítése esetén

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a teljes szerződéses mennyiséget? Esetünkben áruról van szó. Nekünk mint szállítónak van-e bármely jogi lehetőségünk ezt követelni? Tárgyalásos eljárásban is köteles az ajánlatkérő a teljes mennyiséget megrendelni és kifizetni? Ha úgy dönt az ajánlatkérő, hogy a szerződéses mennyiség egy részére mégsem tart igényt, és nem hívja le, akkor milyen jogi lehetőségünk van? Hogyan alakul a helyzet abban az esetben, ha a hirdetményben nem tette közzé, hogy nem fogja lerendelni a teljes mennyiséget?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben keretmegállapodásos eljárás volt a szerződés alapja, akkor az ajánlatkérőnek nincs kötelezettsége a keretmegállapodásban meghatározott óraszám, darabszám stb. lerendelésére, vagy a verseny újranyitására.Ha azonban nem keretmegállapodásos eljárásról, hanem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 16.

Művészeti alkotások meghatározása

Kérdés: A művészeti alkotásnak van jogszabályi definíciója közbeszerzési szempontból?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem, a közbeszerzési jogszabályok nem tartalmaznak erre vonatkozóan definíciót. A művészeti alkotásra vonatkozó meghatározás szerint annak egyben egyedinek is kell lenni, tehát promóciós célokra vonatkozó tömeges ajándéktárgy vásárlása ebbe a kategóriába nem illik bele –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 16.
Kapcsolódó címke:

Tárgyalások tartalma az innovációs partnerség második, szerződéses szakaszában

Kérdés: Az innovációs partnerség két szakaszra bontja az eljárást a Kbt. szerint. A második szakaszban, az innovációs partnerség szerződéses szakaszában azt kell biztosítani, hogy a döntésekkel kapcsolatos dokumentumok elkészüljenek, és az ajánlatkérő eldönti, hogy mely partnerekkel bontja fel a szerződést, illetve hogy mely partnerekkel köti meg a beszerzés megvalósításához szükséges szerződést, valamint hogy elkészítse a tájékoztatót, az eljárás eredményéről hirdetményt. Ezek szerint az első szakaszban tárgyal a megállapodások megkötéséről. Kérdés, hogy a második szakaszban miről tárgyal, figyelemmel arra, hogy már vannak szerződéses partnerei az ajánlatkérőnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az innovációs partnerség első részében történik tárgyalásos eljárás keretében az innovációs partnerek kiválasztása, mely partnerekkel a második, ún. szerződéses szakaszban együttműködik az ajánlatkérő. Ennek az együttműködésnek a részleteit a Kbt. 97. § (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kartellkizáró ok ellenőrzése

Kérdés: A GVH-nál történő ellenőrzésen felül érdemes-e más fórumokon (például az Európai Bizottság versenyjogi döntései között) is ellenőrizni a kartellkizáró okot? Mi a teendő akkor, ha találunk a GVH-felületen vonatkozó tartalmat?
Részlet az állásfoglalásából: […] A GVH közbeszerzésikartell-táblázata sajnálatos módon nem teljes értékű, mivel nem minden, a Tpvt. 11. §-ának megsértésével kapcsolatos esetkört tartalmazza, tekintettel arra, hogy a korábbiakban az érintett kizáró ok szűkebb értelemmel (tartalommal) bírt.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Közzététel nemzeti rezsim helyett uniós rezsim alkalmazásakor

Kérdés: Ha a nemzeti rezsim helyett közösségi rezsimben is lebonyolíthatom az eljárást, akkor ez azt is jelentheti, hogy például összefoglaló tájékoztatás helyett nemzeti hirdetményt teszek közzé? (Logikus lenne, hogy az átjárhatóság nemzeti rezsimen belül is működjön.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A közösségi és a nemzeti rezsim közötti szabad választás lehetőségét, amennyiben a projekt egyébként nemzeti rezsimben kerülne lebonyolításra, általános értelemben a Kbt. új, 21. § (1) bekezdésének szabálya rögzíti.A rendelkezés értelmében az uniós...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:    

Alkalmazási kötelezettség a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén

Kérdés: A Miniszterelnökség kötelezővé tette számunkra az új Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontjában szabályozott eredménytelenségi ok alkalmazását. Ha ezt közzé kell tennünk az eljárást megindító hirdetményben, akkor az eredménytelenségi okot alkalmaznunk is kell? Jól értelmezzük, hogy az előírás maga nem keletkeztet egyben alkalmazási kötelezettséget is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés az új eredménytelenségi okot érinti, mely minimum két ajánlat benyújtását teszi szükségessé az eljárás során.A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha – a hirdetmény nélküli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címke:

Kbt. új eredménytelenségi okának értelmezése

Kérdés: Ha alkalmaznom kell a Kbt. 75. §-ában meghatározott, új eredménytelenségi okot, elegendő-e, ha két ajánlatom van, de az egyik elkésett, vagy esetleg van több ajánlatom is, de abból csak az egyik érvényes?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új eredménytelenségi ok két ajánlat benyújtásáról szól, azaz nem jelenti azt, hogy a két beérkezett ajánlatnak egyben érvényesnek is kell lennie. Az ajánlatot azonban időben kell benyújtani, mivel az alábbiakban a 75. § (2) bekezdés kifejezetten úgy fogalmaz, hogy az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 8.

Eljárásból kizárt ajánlattevő további részvétele a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az első ajánlat benyújtását követően az eljárásból kizárt ajánlattevő részt vehet-e alvállalkozóként vagy kapacitást nyújtó szervezetként az ajánlattételre felhívott másik gazdasági szereplőnél, vagy ebben az esetben ő a Kbt. 36. §-a szerint még "mindig" ajánlattevőnek minősül?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 36. §-ának (1) bekezdése az ajánlattevők eljárási pozíciójáról rendelkezik a verseny biztosítása érdekében az alábbiak szerint:Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. február 15.

Kbt. 115. §-a szerinti eljárás építési beruházások esetén

Kérdés: Építési beruházások esetén hogyan változtak meg a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás szabályai?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 115. § módosított (1) és (2) bekezdései, valamint az új (6) és (7) bekezdése irányadók a kérdésben.A törvény 115. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az ajánlatkérő –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. február 15.
1
…
14
15
16
…
59