Találati lista:
121. cikk / 558 Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén
Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
122. cikk / 558 Értékelési szempontrendszerben meghatározott szempontok rögzítése a felolvasólapon
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő termékmintát vizsgál az értékelés során, az értékelési szempontra vonatkozó vállalást rögzíteni kell a felolvasólapon?
123. cikk / 558 Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása kétszeres hiánypótlást követően
Kérdés: Az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőben benyújtotta az előírt alkalmassági követelmény tekintetében (egyben értékelési szempontra) a három szakember képzettségét/végzettségét alátámasztó iskolai oklevelét és önéletrajzát. Az önéletrajzok végén a következő szövegezésű rendelkezésre állási nyilatkozat található: "Nyilatkozom, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén rendelkezése állok, közreműködöm a teljesítésben, az ajánlatban szereplő pozícióban, és nincs más olyan kötelezettségem a teljesítés időszakában, amely a szerződés teljesítésében való munkavégzésemet bármilyen szempontból akadályozná." Az ajánlatkérő felhívta az ajánlattevő figyelmét, hogy használhat a kiadottól eltérő nyilatkozatot, de annak tartalmilag meg kell egyeznie az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatminta tartalmával. Az érintett ajánlattevő a következő hiánypótlása során azonban nem kiegészítette a szakmai önéletrajzok utolsó oldalain szereplő, rendelkezésre állási nyilatkozatok tartalmát, hanem külön csatolt önéletrajzot, amelynek a végén már nem szerepel részben sem rendelkezésre állási nyilatkozat, továbbá külön becsatolta a rendelkezésre állási nyilatkozatokat az ajánlatkérő által kiadott mintát alkalmazva. Az ajánlatkérő jogszerűen érvénytelenítheti-e az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, vagy elfogadható ez a hiánypótlás?
124. cikk / 558 Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál
Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
125. cikk / 558 Többszörös értékelés tilalma azonos időintervallum között, azonos szakember esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő alkalmassági minimumkövetelményként két különböző jogosultság meglétét írta elő (M.1. és M.2.), értékelési szempontként pedig az ezen jogosultságok megszerzéséhez szükséges gyakorlati időn felüli többlettapasztalatot értékelt (M.1-hez bemutatott szakember jogosultságának megszerzéséhez szükséges gyakorlati időn felüli többlettapasztalat, illetve M.2-höz bemutatott szakember jogosultságának megszerzéséhez szükséges gyakorlati időn felüli többlettapasztalat). A szakemberek közötti átfedés megengedett, azonban a párhuzamos munkavégzések időtartamát az ajánlatkérő csak egyszer veszi figyelembe. Ha egy fő szakemberrel kerül igazolásra a két alkalmassági követelmény (azaz M.1. és M.2. is), akkor az értékelés során a párhuzamos szakmai többlettapasztalat figyelembe vehető-e mindkét értékelési szemponthoz, vagy csak azon szakmai többlettapasztalat időtartama kerülhet értékelésre, ahol nincs átfedés? Azaz egy szakember párhuzamos (de különböző területen szerzett) többlettapasztalata értékelhető-e mindkét értékelési szempontnál, vagy itt is érvényes az, hogy párhuzamos munkavégzések csak egyszer vehetők figyelembe (még akkor is, ha különböző területen dolgozott a szakember párhuzamosan)?
126. cikk / 558 Értékelési szempont alátámasztásául szolgáló önéletrajz benyújtása hiánypótlás keretében
Kérdés: Hiánypótlás keretében pótoltatható-e olyan önéletrajz, amely értékelési szempont alátámasztásául szolgál? (Az önéletrajz nem került benyújtásra, kizárólag a felolvasólapon tett megajánlást az ajánlattevő a tapasztalati hónapok vonatkozásában, illetve űrlapon nevesítette a szakembert.)
127. cikk / 558 Válaszadás mellőzése a tárgyalás folyamatában
Kérdés: Az ajánlatkérő a tárgyalás szabályait a "műszaki tartalomról szóló tárgyalás" keretében határozta meg, nem szűkítette le. A tárgyalás során mégis úgy dönt, hogy a műszaki tartalom egy részét ennek nem teszi tárgyává, azaz a felmerült kérdéseinket – mint a tárgyaláson kívüli kérdéseket – nem hajlandó megválaszolni. Megteheti-e ezt? És ha igen, mi a teendő?
128. cikk / 558 Szerződés távol lévők között közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés távol lévők között jöjjön létre, és ha igen, milyen szerződéskötési módok megengedettek?
129. cikk / 558 Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására
Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
130. cikk / 558 Kiegészítő tájékoztatást megelőzően benyújtott, utólag nem módosított ajánlat kezelése
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban kiegészítő tájékoztatásra került sor, melynek során az ajánlatkérő új árazatlan költségvetést készített és küldött meg az ajánlattevőknek. Az egyik ajánlattevő még ez előtt a kiegészítő tájékoztatás előtt benyújtotta ajánlatát, azt a kiegészítő tájékoztatást követően sem vonta vissza, nem módosította, így még a korábbi költségvetést árazta és nyújtotta be. Az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (8) bekezdésének megfelelően jár-e el, ha a hiánypótlás keretében a költségvetés kijavítására szólítja fel az ajánlattevőt?
