Közbeszerzési szerződés bíróság általi módosítása, mint szerződéses tartalom

Kérdés: Kiegészíthető-e a Ptk. 6:192. §-ával a Kbt. 141. §-ára történő hivatkozás a szerződésben? Vagy ez jogszerűtlen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. §-a a közbeszerzési szerződések felek általi módosításáról szól. Amennyiben a szerződés például aránytalan kötbért tartalmaz, és ennek következtében a felek közti jogvitát a polgári úton kívánják rendezni, úgy a bírósági általi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti in-house modell alkalmazásának feltételei

Kérdés: Mikor alkalmazható az az in-house megoldás, amikor egymásnak szolgáltatnak a felek? További kérdés, hogy a 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezésben szereplő "közszolgáltatás" kifejezés alatt a Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti közszolgáltatásokat kell érteni, vagy az ezen jogszabályhelyen használt "közszolgáltatás" kifejezés ennél tágabb, általánosabb tartalommal bír?
Részlet a válaszából: […] A 9. § (1) bekezdése nem csupán a releváns tevékenységekre utal a 6. § (1) bekezdése szerint, hanem általános értelemben közérdekű célok megvalósítására, közfeladatok teljesítésére, melyet klasszikus ajánlatkérőknek kell megvalósítaniuk. Abban a vonatkozásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...§ (7) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti tartalommal hirdetményt közzétenni, és e kötelezettsége alól csupán egyetlen esetben mentesül, nevezetesen akkor, ha a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] Egy ajánlat érvénytelenségét olyan ok alapozhatja meg, amely kimerít valamely érvénytelenségi okot, melyet a Kbt. 73. §-a meghatároz. Az alábbiakban azokat az érvénytelenségi okokat emeltük ki, amely egy összerendezetlen ajánlat esetében a dokumentumok azonosíthatósága és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Iratok eljuttatása ellenőrző szervhez

Kérdés: Milyen módon juttathatók el az iratok az ellenőrző szervhez?
Részlet a válaszából: […] ...ennek egyéb akadálya lenne, abban az esetben az érintett dokumentumok EKR-ből történő kinyomtatása nem eredményezi az eredeti adattartalom eljuttatását az ellenőrző szervezethez. Az elektronikusan beérkezett dokumentumok jellemzően nem rendelkeznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...is, hogy az összetevők adatai egyéb adatbázisból elérhetőek, az alkalmassági igazolása vonatkozásában is szükség volt az üzletititok-tartalomra, valamint az a szakmai ajánlat részeként került benyújtásra. Amennyiben adott terméktípus megjelöléséről van szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Árindokolás szempontjai

Kérdés: Milyen szabályok érvényesülnek az ajánlattevő árindoklásával kapcsolatban, mire kell ügyelni, ha az ajánlatkérőtől ilyen tartalmú indokláskérés érkezik? Milyen módon kell az árat indokolni abban az esetben, ha a rendkívül kedvező ajánlat hátterében gyártótól kapott ún. bevezető ár áll?
Részlet a válaszából: […] ...érkezik, úgy az ajánlattevők kötelességévé és felelősségévé válik, hogy az árindokolást olyan mélységben és olyan tartalommal készítsék el, melyből az ajánlatkérő meg tudja állapítani, hogy az ajánlat elfogadható-e. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] ...az egységes európai közbeszerzési dokumentumot áttekintse. A nyílt eljárás esetében alkalmazható megoldás elsősorban műszaki tartalomra koncentrál, és minden adminisztratív elemet a későbbiekre hagy, beleértve az ajánlatkérő EEKD-n kívüli egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Értékelési szempontrendszerben meghatározott szempontok rögzítése a felolvasólapon

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő termékmintát vizsgál az értékelés során, az értékelési szempontra vonatkozó vállalást rögzíteni kell a felolvasólapon?
Részlet a válaszából: […] ...a termékminta vizsgálata nem azt jelenti, hogy az ajánlatkérő dönti el, hogy milyen műszaki tartalomnak felel meg az adott termék anélkül, hogy arra vonatkozóan az ajánlattevő nyilatkozott volna.Félreértést az okozhat, hogy a Kbt. 66. § (5) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása kétszeres hiánypótlást követően

Kérdés: Az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőben benyújtotta az előírt alkalmassági követelmény tekintetében (egyben értékelési szempontra) a három szakember képzettségét/végzettségét alátámasztó iskolai oklevelét és önéletrajzát. Az önéletrajzok végén a következő szövegezésű rendelkezésre állási nyilatkozat található: "Nyilatkozom, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén rendelkezése állok, közreműködöm a teljesítésben, az ajánlatban szereplő pozícióban, és nincs más olyan kötelezettségem a teljesítés időszakában, amely a szerződés teljesítésében való munkavégzésemet bármilyen szempontból akadályozná." Az ajánlatkérő felhívta az ajánlattevő figyelmét, hogy használhat a kiadottól eltérő nyilatkozatot, de annak tartalmilag meg kell egyeznie az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatminta tartalmával. Az érintett ajánlattevő a következő hiánypótlása során azonban nem kiegészítette a szakmai önéletrajzok utolsó oldalain szereplő, rendelkezésre állási nyilatkozatok tartalmát, hanem külön csatolt önéletrajzot, amelynek a végén már nem szerepel részben sem rendelkezésre állási nyilatkozat, továbbá külön becsatolta a rendelkezésre állási nyilatkozatokat az ajánlatkérő által kiadott mintát alkalmazva. Az ajánlatkérő jogszerűen érvénytelenítheti-e az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, vagy elfogadható ez a hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a leírtak alapján a második hiánypótlás kibocsátása szükségtelen volt. Az eredeti nyilatkozati tartalom alapján eldönthető volt, hogy az ajánlattevő szakembere tisztában volt azzal, hogy önéletrajzát aláírva rendelkezésre állási nyilatkozatot tesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
1
11
12
13
56