Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben

Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...– magán- vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.Az iratbetekintés hazai szabályai a Kbt. 45. § (1) és (2) bekezdése szerint az alábbiak:– az adott eljárásban részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

A Kbt. 104. §-ának kötelező alkalmazása annak előírása esetén

Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni a Kbt. 104. §-ának (7) bekezdését, amennyiben az eljárást megindító felhívásban előírtam azt?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő, az ajánlatkérő nem nyilváníthatja eredménytelenné az eredeti eljárást, de kezdeményezhet új eljárást, ahol komolyabb versenyre számít.A Kbt. 104. §-ának (7) bekezdése a következők szerint szól: az ajánlatkérő nem köteles beszerzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...van a közbeszerzésben alkalmazott jogkövetkezménnyel kapcsolatos öntisztázás lehetővé tételére, mely nem érinti egyébként a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának eredményét, csak annak közbeszerzésben alkalmazott jogkövetkezményét.A Kbt. 62. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Hirdetmény nélküli eljárás indítása a koronavírussal kapcsolatos rendkívüli helyzetre tekintettel

Kérdés: A koronavírusra tekintettel van-e lehetőség hirdetmény nélküli eljárást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...köthető meg, feltéve, hogy az ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabály. Induljunk ki abból, hogy az elektronikus katalógus vonatkozásában az ajánlatkérő akár minden egyes sort külön-külön újraversenyeztethet, vagy új katalógust is kérhet adott termékeket leválogatva, melyeket versenyeztetni akar. Erre utal a Kbt. 109. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Közbeszerzési díj fizetésére kötelezettek

Kérdés: A DKÜ átvette a KEF keretmegállapodásait. Mi szerint kell a közbeszerzési díjat megfizetni, és ki fizeti meg az új rendszerben?
Részlet a válaszából: […] ...§ d) pontja alapján 2%-ot. Az alábbi szabályok közül esetünkben csak a keretmegállapodásos eljárás vonatkozásában történő újraversenyeztetés szabálya irányadó, mivel a kérdés is arra utal, tehát amennyiben már a keretmegállapodásos eljárás eredményeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Alvállalkozás keretmegállapodásnál

Kérdés: Ha indulunk egy keretmegállapodásos eljárásban, de nem jutunk be a zárt körbe, a verseny újranyitásával indított ajánlatok nyertesénél lehetünk alvállalkozók? Mi a helyzet akkor, ha bejutunk a zárt körbe, és az újranyitásnál szeretnének minket alvállalkozóként bevonni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő, azaz több piaci szereplő kerül abba a helyzetbe, hogy az ajánlatkérő döntése szerint a legjobbtól rendeljen, vagy újraversenyeztesse a második részbe bejutott keretmegállapodásos partnereket.A Kbt. fentiekben hivatkozott rendelkezése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Eljárás lefolytatása a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését követően

Kérdés: A Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésére figyelemmel hogyan kell eljárni? Akár versenyeztetés nélkül is lehet beszerezni, vagy legalább egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz hasonló eljárást kell lebonyolítania az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. korábbi 5. § (3) bekezdését, mely egyben azt is eredményezheti, hogy az ajánlatkérő úgy dönt, egyáltalán nem kíván versenyeztetési eljárást lefolytatni.Tekintettel arra, hogy igazolható adatáramlás mellett szükséges biztosítani a pályázati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kizáró ok változása 2020. január 1-jétől

Kérdés: Mi a lényege és értelme a Kbt. 62. § (1) bekezdés új, o) pontjának?
Részlet a válaszából: […] ...vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző jogsértést követett el, kivéve, ha a gazdasági szereplő az ajánlat, tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben végleges ajánlat benyújtását megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal számára a Tpvt. 11. §-ába, vagy az EUMSZ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.
Kapcsolódó címkék:    

Többszörös megjelenés tilalma

Kérdés: Most először szembesültünk azzal, hogy az ajánlattevő csak akkor kívánja cégünket bevonni egy pályázatba (szakemberünket is szeretné igénybe venni), ha más számára nem szolgáltatunk hasonló módon. Ezt azzal indokolta, hogy versenyjogi kockázatot jelent, ha máshol is szereplünk, mint szakember a pályázatban. Helytálló ez az indok?
Részlet a válaszából: […] ...Vélhetően az ajánlattevő érdeke, hogy a szűkösen rendelkezésre álló szakembereket lekösse, és ha van rá lehetőség, ezzel szűkítse a versenyt.A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.
1
24
25
26
77