46 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] illetve részvételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (3) vagy (4) bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a (3) és (4) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni. …”Kbt. 148. § (7) bekezdés alapján: „A (3), (4) … bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni:a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételének vagy közvetlen felhívás kézhezvételének, vagy közbeszerzési dokumentumok esetében azok rendelkezésre bocsátásának napját.”Amennyiben lejárt a jogorvoslati határidő, akkor bizonyossággal kijelenthető, hogy a közbeszerzési dokumentumokkal szembeni jogorvoslati kérelmi elemet a Közbeszerzési Döntőbizottság visszautasítja. Ha azonban a jogorvoslati határidő még nem járt le, akkor a közbeszerzési dokumentumokat lehet még támadni. Bár a kérdésben dátumokat nem jeleztek, de vélelmezhető, hogy a közbeszerzési dokumentumok tartalmának kifogásolására nagy valószínűséggel már lejárt a jogorvoslati határidő.A Kbt. 158. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult arra, hogy amennyiben a kérelemben foglaltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Erre a hivatalbóli kiterjesztésre akkor van lehetőség, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság által feltárt jogsértés sérti a verseny tisztaságát vagy nyilvánosságát, az ajánlattevők esélyegyenlőségét, vagy érdemben kihatott az ajánlatkérő döntésére.Fontos kiemelni, hogy a hivatalból történő kiterjesztésre vonatkozó döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság mérlegelési jogkörébe tartozik, ezért kérelemmel kezdeményezni, arra hivatkozni és bizonyossággal számítani nem lehet.Az ítélkezési gyakorlatból az olvasható ki, és erre több jogorvoslati eset is utal, hogy amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban beérkezett észrevételekből, a jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozatokból (pl. tárgyaláson) észleli, hogy az eljárást lezáró döntés miatt a felek közötti vita valójában az ajánlatkérő által kibocsátott közbeszerzési dokumentumokra vezethetőek vissza, mert pl. ellentmondásos, félreérthető vagy hiányos volt, akkor hivatalbóli kiterjesztéssel él, és vizsgálja a közbeszerzési dokumentumok tartalmának jogszerűségét. A saját[…]

Részlet a válaszából: […] biztosítéknak mindenképpen szólnia kell az ajánlati kötöttség beálltától, az ajánlat hatályosulásától, azaz az ajánlattételi határidő lejártától kezdődően. Ez nem az az időpont, amikor az ajánlatok bontása megtörténik, hanem az az időpont, amikor az ajánlattételi határidő lejár. (Ez utóbbi pontosításnak nincs gyakorlati jelentősége, de jogi értelemben ezt érdemes tisztázni.)A Kbt. 54. § (7) bekezdése utal arra a lehetőségre, amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati biztosíték fenntartására kéri fel a feleket. Az alábbi (7) bekezdés szerint azonban ezt az időszakot maximálja, azaz ha tovább tart, mint 90/120 nap, úgy a továbbiakban az ajánlati biztosíték nem tartatható fenn az értékelés szakaszában.„54. § (7) Ha az ajánlatkérő – az e törvényben foglalt esetekben – az ajánlati kötöttség lejártát megelőzően az ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására kéri fel, és valamely vagy az összes ajánlattevő nem tartja fenn ajánlatát, a biztosítékot – a (6) bekezdés alkalmazása nélkül – vissza kell fizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül. Az ajánlatukat fenntartó ajánlattevőket az ajánlatkérő az ajánlat további fenntartására vonatkozó felkérésben felhívja az ajánlati kötöttség meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező biztosíték fenntartására. Az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség kilencven napot – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, százhúsz napot – meghaladó időszakra vonatkozó további fenntartására irányuló felhívás esetén azonban az ajánlatkérő nem kérheti a biztosíték fenntartását. Ebben az esetben a kilencven, illetve százhúsz nap leteltét követő tíz napon belül köteles az ajánlatkérő – a (6) bekezdés alkalmazása nélkül – a biztosítékot visszafizetni az ajánlattevők részére.”Az ajánlati kötöttségi időszak minden ajánlattevő esetében azt az időszakot biztosítja, amely az elbíráláshoz szükséges, melyre a Kbt. 70. § alábbi (2) bekezdése is utal.„70. § (2) Ha az ajánlatkérő az elbírálást nem tudja olyan időtartam alatt elvégezni, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön, felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében ajánlatát figyelmen kívül kell[…]

Részlet a válaszából: […] szintjén megfogalmazott indokolásban részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet.– az adott információ, adat nem tartozik azokba a tilalmi körökbe, amelyeket a Kbt. 44. § (2)–(3) bekezdése felsorol, és amelyek ennélfogva nem képezhetik üzleti titok tárgyát.Összességében tehát a fenti tényezők határozzák meg azt, hogy a kérdésben felsorolt ajánlati elemek beletartozhatnak-e az üzleti titok fogalmi körébe.Szükségesnek tartjuk kiemelni, hogy az indokolásnak minden egyes tartalmi elemre ki kell terjednie, miszerint annak nyilvánosságra hozatala az ajánlattevő üzleti tevékenysége szempontjából miért és hogyan okoz aránytalan sérelmet. Valóban látszólag indokolatlannak tűnik a fenti információkat üzleti titoknak nyilvánítani, de az üzleti titokká nyilvánítás felett az ajánlattevő rendelkezik, az ő jogosultsága az üzleti titokká nyilvánítás, amelyet ellensúlyoz a tételes, részletes indokolási kötelezettség és a tilalmi körök.A Kbt. 44. § (3) bekezdése alapján lehet üzleti titok az értékelési szempont alapján értékelésre kerülő ajánlati elem alapjául szolgáló részinformáció, alapadat, ha nem tartozik a (2) bekezdésben foglalt tilalmi körökbe.A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pont alapján nem nyilváníthatók üzleti titokká azok az információk, adatok, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők (pl. milyen szakág járhat el, felhívásban foglalt teljesítési határidő), a c) pont alapján az alkalmasság igazolása körében bemutatott szakemberekre vonatkozó információk és adatok (pl. mérnöki tevékenységnél gyakori szokott lenni), a d) pont alapján az építési beruházások, szolgáltatások leírása (kivéve, ha a leírásnak van olyan jól meghatározható eleme, amely tekintetében a feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak); e) pont alapján, ha az ajánlatkérő annak benyújtását kérte, az ajánlattevő szakmai ajánlata (kivéve, ha a szakmai ajánlatnak van olyan jól[…]

Részlet a válaszából: […] legfőképpen az esélyegyenlőségi alapelvet érinti.Ezért a módosításra jogszabályi korlátok összetett rendszere vonatkozik, attól függően, hogy a módosítás hirdetményt érint vagy egyéb dokumentumot, üzemzavar áll fenn vagy sem, a közbeszerzési eljárás milyen eljárási típus és milyen eljárási szakaszban kerül sor a módosításra. A korlátozások másik köre a tartalomra vonatkozik. A fentebb említett alapelvi megközelítések miatt a közbeszerzési dokumentumok nem módosíthatóak korlátlan tartalommal.2024. február 1-jét megelőzően a módosítási korlát az alábbi volt:A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján a módosítás „nem eredményezheti a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek olyan jelentőségű módosítását, ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket úgy kellett volna meghatároznia, hogy az eljárásban több gazdasági szereplő is részt vehetett volna”.2024. február 1-jét követően a közbeszerzési dokumentumok módosítási szabálya az alábbi:A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján „a felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a közbeszerzési eljárással vagy a megkötendő szerződéssel összefüggő feltételek olyan módosítását, ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az adott közbeszerzési eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők körét”.Ahogy látható, a jogszabályi változás enyhített a módosítási korlátokon, már nem a közbeszerzési eljáráson való indulásra vonatkozó döntéshez való viszony, illetve az alkalmasság áll a középpontban, hanem az a körülmény, hogy a módosítás befolyásolja-e az érdeklődő gazdasági szereplők körét, azaz a potenciális versenyzők számát.Az is látható, hogy az új rendelkezés hiába enyhébb, de továbbra sem egzakt szabályokat tartalmaz, ezért az ajánlatkérőkre továbbra is a mérlegelés és a jogi kockázatok viselése hárul. A teljesítési határidő hosszának módosítását általában lényeges módosításnak tekintik, amelynek hossza tudja befolyásolni a gazdasági szereplők körét, ezért számos ajánlatkérő nem vállalja fel a módosítás lehetséges jogi következményeit. Az ajánlatkérők sok esetben azért[…]

Részlet a válaszából: […] feltételes közbeszerzést, mert ha a támogatási összeg megemelésére vonatkozó igényét elutasítják, vagy a támogatási szerződés módosítására egyéb okból nem kerülne sor, másképpen fogalmazva a támogatás megemelt összegére vonatkozó igény nem kerül elfogadásra a támogató részéről, akkor a Kbt. 72. § (2) bekezdés b) pontja szerint eredménytelenül le tudja zárni az eljárást.A bontási cselekményekről, illetve a rendelkezésre álló anyagi fedezet ismertetéséről a Kbt. 68. § (4) bekezdése rendelkezik, mely szerint az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok bontásakor ismertethető a rendelkezésre álló fedezet összege is.Az anyagi fedezet ismertetése a bontás során a vonatkozó rendelkezések szerint tehát nem kötelező, ugyanakkor úgy ítéljük meg, hogy jelen esetben releváns tájékoztatást[…]

Részlet a válaszából: […] közbeszerzési dokumentumai és a keretmegállapodás pontosan tartalmazza, és a versenyújranyitás ajánlattételi felhívása ezekkel összhangban jelöli az értékelési szempontokat és értékelési módszert.Közvetlen megrendelés esetén egy komplexebb szabályozással találkozunk.A Kbt. 105. § (2) bekezdés a) pontja előírja, hogy közvetlen megrendelés esetén a keretmegállapodásban foglalt objektív szempontok szerint kiválasztott ajánlattevők részére kell a közvetlen megrendelést megküldeni. Az ajánlatkérő tehát előre meghatározza az objektív kritériumokat az adott ajánlattevő kiválasztását illetően a közvetlen megrendelésre.Ez esetben „csak” a keretmegállapodás kötelező tartalmát képezik az objektív szempontok, de az „objektív kritérium” és az „értékelési szempont” nem szinonim fogalom; a (4) bekezdés szerinti szabály kifejezetten az értékelési szempontok megváltoztatására tartalmaz rendelkezéseket.A Kbt. 105. § (2) bekezdés a) pontja az objektív kritériumokra példálózó felsorolást ad, és nem határozza meg, mi tekinthető objektív kritériumnak. A példálózó felsorolás szerint objektív kritérium lehet a keretmegállapodás első részben alkalmazott értékelési szempont alapján felállított rangsor, azaz az alap értékelési szempontok szerinti sorrend az ajánlattevőket illetően. Itt valójában az ajánlatkérő nem értékel újra, nincs új ajánlat, új bírálat és új értékelés, csak a rangsor megállapításának cselekménye. Ebben az esetben az értékelési szempont megváltoztatása nem értelmezhető.A példálózó felsorolás szerint továbbá objektív kritérium lehet a keretmegállapodás alapján megvalósuló közbeszerzés tárgyával összefüggő más objektív kritérium is, amelyek alapján az adott közvetlen megrendelés megvalósítására irányuló szerződést az ajánlatkérő a keretmegállapodásban részes valamely ajánlattevővel megköti. A Kbt. 76. § (6) bekezdés a)–b) pontjai alapján az értékelési szempontoknak a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk, nem biztosíthatnak önkényes döntésre lehetőséget, így a jogszabályi szövegek értelmezésével ugyanarra a következtetésre is lehetne jutni, hogy akár közvetlen megrendelés esetén is lehetséges más értékelési szempont szerint kiválasztani,[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérőnek kötelező indokolást kérnie az ajánlati ár aránytalanul alacsony volta miatt, valamint le kell folytatnia az aránytalanul alacsony árat tartalmazó ajánlat vizsgálatát. Az aránytalanul alacsony ár vizsgálatát az ajánlatkérőnek elsősorban az ajánlattevő által biztosított adatokra kell alapítania. Az ajánlatkérőnek az indokolás tartalma alapján kell megvizsgálnia, hogy a beszerzés tárgya a megajánlott áron teljesíthető-e, a vállalás gazdasági észszerűséggel összeegyeztethető-e. E vizsgálatot követően kerül az ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy döntsön az érintett ajánlat érvényességéről vagy érvénytelenségéről.Az indokolásra, illetve a kiegészítő indokolásra felhívott ajánlattevőnek akként kell benyújtania indokolását, adott esetben kiegészítő indokolását, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek. Ennek értelmében az ajánlattevőnek olyan objektív alapú indokolást kell adnia, amely egyértelműen, részletesen alátámasztja a tényleges helyzetet, és nem hagy kétséget az ajánlatkérőben afelől, hogy a szerződés a megajánlott áron ténylegesen teljesíthető lesz.Szakmai álláspontunk szerint, jelen esetben az aránytalanul alacsony árat az ajánlatkérőnek vizsgálnia kellett volna a fent kifejtettek szerint, és az ajánlattevő által benyújtott árindokolás alapján kellett volna meggyőződni arról, hogy a nyertes ajánlattevő kereskedő cégként az eljárásban szintén részt vevő gyártóhoz képest miért tett alacsonyabb ajánlati árat, illetve ezen az ajánlati áron teljesíthető lesz-e a szerződés. Önmagában az a tény, hogy a kereskedőcég a gyártó ajánlati árához képest alacsonyabb ajánlati árat adott be, nem jogszerűtlen. Lehet például korábbi beszerzésből származó olyan raktárkészlete, vagy korábbi szerződéshez beszerzett olyan termékmennyisége, amely nem került felhasználásra, és alacsonyabb[…]

Részlet a válaszából: […] közbeszerzések terén Magyarország által kötött nemzetközi szerződésekkel és az Európai Unió irányelveivel – a következő törvényt alkotja…”Ebben az értelemben a kkv-k szerepvállalása a cél, hogy valójában reálisan legyen lehetőségük a versenyben részt venni.Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet teljes szövege az alábbiak szerint szól:„1. § (4) Az előzetes piaci konzultáció (3) bekezdés szerinti kötelező meghirdetésének határideje a közbeszerzési eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Hatóság részére történő megküldését – a Kbt. 51. § (1) bekezdésének alkalmazása esetén a részvételi felhívás gazdasági szereplők részére történő közvetlen megküldését – megelőző legalább tizennegyedik nap, amelynek során az (5) bekezdés a) pontja szerinti dokumentumok elérhetőségét folyamatosan biztosítani kell. Az előzetes piaci konzultációba történő bekapcsolódás lehetőségét a meghirdetéstől számított legalább nyolc napig kell biztosítani. Amennyiben a rendelkezésre álló határidőben egyetlen gazdasági szereplő sem kapcsolódik be az előzetes piaci konzultációba, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívást az előzetes piaci konzultáció meghirdetését követő tizennegyedik napnál hamarabb is megküldheti a Közbeszerzési Hatóság[…]

Részlet a válaszából: […] szerződéses, illetve egyedi beszerzési feltételek határozzák meg. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a központosított keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás és a KM2 eljárás ajánlatkérője nem azonos jogi személy vagy szervezet. A központosított keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárást – informatikai termékek esetén – a DKÜ folytatja le, annak érdekében, hogy az általa megkötött keretmegállapodás alapján – a keretmegállapodásban foglaltak szerint – egyedi szerződéseket köthessenek az ajánlatkérői szervezetek.Fontos körülmény jelen esetben az is, hogy a DKÜ keretmegállapodásához az ajánlatkérő önként csatlakozott, bár megtehette volna, hogy a közbeszerzését önállóan, a keretmegállapodáson kívül valósítja meg. Az önkéntes csatlakozásra tekintettel irányadó a DKÜ Rendelet 1. §-a, amelynek e) pontja szerint a Korm. rendelet hatálya kiterjed minden olyan szervezetre, amely a központosított közbeszerzési rendszerhez, vagy a Korm. rendelet szerint létrejött keretmegállapodáshoz való csatlakozást önként vállalja.Az önkéntes csatlakozás jelen esetben tehát azt jelenti, hogy az ajánlatkérő ezáltal magára nézve kötelező érvényűnek fogadta el a keretmegállapodásban rögzített szerződéses kikötéseket, a keretmegállapodás alapján történő egyedi beszerzésre irányadó feltételeket, így a műszaki tartalmat is. Az ajánlatkérő és a keretmegállapodásban részes szállítók számára egyaránt kötelező érvényű az a szabály, hogy a keretmegállapodásban meghatározott feltételeket a verseny újranyitása során lényegesen nem szabad módosítani. Megítélésünk szerint az, ha a keretmegállapodás műszaki mellékletében önállóan nem rendelhető termékként megjelölt[…]

Részlet a válaszából: […] esetben az ajánlat elfogadása a keretmegállapodás ’lényeges módosításának’ minősülne, mert a keretmegállapodásban foglalt termékhez képest, amelyet az ajánlattevő szakmai ajánlata tartalmazott, másik termék jelenik meg az eljárásban, és – ha ez az ajánlattevő lenne az eljárás nyertese, akkor – a keretmegállapodásban foglalthoz képest – másik termék szállítására kerülne sor, ami jogszerűtlen, hiszen a szakmai ajánlatot, amely jelen esetben a szállítandó termékeket is beazonosította műszaki szempontok szerint, utólag, az eljárás 2. részében nem lehet megváltoztatni.Ennek alapján megállapítható, hogy az ajánlat nem felel meg a megkötött keretmegállapodás mellékleteként csatolt Műszaki megfelelőségi táblázatban foglaltaknak, így a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján a benyújtott ajánlat érvénytelen, mert olyan érvénytelenségi hibában szenved, amely az eljárásban nem orvosolható az alábbiak szerint.„Kbt. 73. § (1) bekezdés e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.”A kialakult helyzet – azaz egy termék gyártásának megszűnése – ugyanakkor megoldást igényel. Elsőként azt kell az ajánlatkérőnek megvizsgálnia, hogy keretmegállapodása egyáltalán megengedi-e a szerződött termék cseréjét,[…]