50 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] alvállalkozót az ajánlattevő igénybe kívánja venni, az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát az ajánlattevői teljesítésen belül, valamint az ellenszolgáltatás alvállalkozói szerződésben meghatározott értékét az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését követő harminc napon belül, másrészt az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát az ajánlattevői teljesítésen belül, az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatok rögzítésével egy időben.Az Eufetv. 88. §-a alapján a Kbt. 138. § (3) bekezdésében foglalt alvállalkozók bejelentésére vonatkozó szabályok is módosultak. Az alvállalkozók bejelenté­sével egyidejűleg az alvállalkozó megnevezésén, adószámán, elérhetőségén, a képviseletre jogosult személyén túl az ajánlatkérő részére az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát, valamint az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét is meg kell adni. Ezen túlmenően az alvállalkozói teljesítést követően a nyertes ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét is bejelenteni.Az Eufetv. 92. § c) pontja alapján a Kbt. 66. § (6) bekezdés b) pontja is módosult: amennyiben az ajánlatkérő előírja az ismert alvállalkozók megjelölését az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben, akkor az alvállalkozó megjelölése mellett az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tervezett százalékos arányát is meg kell adnia.Az Eufetv. 69. § (2) bekezdése[…]

Részlet a válaszából: […] jelentkezésnek – tartalmaznia kell az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet ugyan szükségessé teszi, hogy az alkalmasságot igazoló szervezet regisztrált legyen az EKR-ben, de ez nem azt jelenti, hogy ő maga fogja feltölteni a dokumentumokat az ajánlattevő helyett.A kormányrendelet 6. § (1) bekezdése alapján az EKR használatához a rendszerben az arra jogosult személy részéről történő regisztráció szükséges. A regisztráció egységes, ugyanazon természetes személy vagy jogi személy egy regisztrációval rendelkezhet.A (6a) bekezdés szerint az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetként csak olyan gazdasági szereplőt vehet igénybe, amely regisztrált az EKR-ben, vagy amelynek adatait az ajánlattétel vagy részvételre jelentkezés során az EKR-ben előzetesen rögzítette.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet pedig egyértelműen rögzíti, hogy az egységes európai közbeszerzési dokumentumot be kell nyújtania az alkalmasságot igazoló szervezetnek is, pontosabban képviseletükben az ajánlattevő nyújtja be ezeket a dokumentumokat. Mivel az EEKD űrlap formában érhető el, úgy az ajánlattevőnek az űrlapot kell kitöltenie a kapacitást biztosító szervezet helyett.A 3. § (3) bekezdése alapján, ha egy ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az előírt alkalmassági követelményeknek más szervezet vagy személy kapacitásaira támaszkodva kíván megfelelni, az érintett szervezetek vagy személyek képviseletében a formanyomtatványt az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nyújtja be. A kapacitásaikat rendelkezésre bocsátó szervezetek vagy személyek körében az alkalmassági feltételek vonatkozásában csak azokról szükséges nyilatkozni, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező igénybe kíván venni alkalmasságának igazolásához.Az EUB C-631/21. számú döntése szerint x "olyan közös vállalkozás, amely – anélkül, hogy jogi személy lenne – valamely tagállam nemzeti jogszabályai által szabályozott társaság formáját ölti, és be van jegyezve annak cégnyilvántartásában, továbbá amely ideiglenesen vagy állandó jelleggel is alapítható, és amely társasági tagjainak összessége ugyanazon a piacon tevékenykedik, mint a társaság, valamint egyetemlegesen felel a társaság által szerződésben vállalt kötelezettségek megfelelő[…]

Részlet a válaszából: […] megszüntetése vis maiorra hivatkozással, avagy az ajánlatkérőnek – a közpénzekkel való felelős gazdálkodás jegyében – mindenképpen a szerződésszegés jogkövetkezményeit kell alkalmaznia, ideértve a kötbérigény érvényesítését is. Más irányból feltéve a kérdést, arra keressük a választ, hogy a nyertes ajánlattevő számára nem tartozik-e a rendes üzleti kockázat körébe a szerződés teljesítése alatt bármilyen okból bekövetkező árdrágulás, avagy bizonyos esetekben arra előre nem látható, elháríthatatlan akadályként hivatkozhat. Amennyiben az ajánlattevő úgy tette meg ajánlatát, hogy a háború előtt is meglévő inflációs környezet alapján valószínűsíthető áremelkedéssel kalkulált, úgy ez vétlenségét erősíti, ha viszont ezzel sem számolt, akkor akár az aránytalanul alacsony ár gyanúja is felvetődhet. Ez utóbbihoz visszamenőleg már nem fűzhetők közbeszerzési jogi jogkövetkezmények, polgári jogi értelemben ugyanakkor az ilyen gondatlanság a szerződésszegésért való felelősség megalapozója lehet. Ha ilyen mulasztás nem mutatható ki, vagy­is ha az ajánlattevő számolt az infláció kalkulálható mértékével, ám az időközben bekövetkezett háború azt nem várt mértékben súlyosbította, továbbá bizonyíthatóan egyéb olyan hiányok és ellátási zavarok is bekövetkeztek, amelyek ugyancsak nem voltak előreláthatók sem az ajánlattétel, sem a szerződéskötés időpontjában, akkor a Kbt. speciális rendelkezései ellenére is indokolt lehet a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése és új közbeszerzési eljárás lefolytatása. Természetesen annak is kiemelkedő jelentősége van, hogy a nyertes ajánlattevő késedelem nélkül eleget tett-e akadályközlési kötelezettségének, továbbá az a munka, amelyet elvégzett, megfelelő minőségű-e. Hibás teljesítés esetén akár olyan helyzet is előállhat, hogy ez utóbbi miatt az ajánlatkérő köteles alkalmazni a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket (kellékszavatossági igények, hibás teljesítési kötbér stb.), a szerződés meghiúsulásáért azonban nem feltétlenül. Ugyanakkor hangsúlyozni szükséges, hogy a következetes ítélkezési gyakorlat szerint vis maiorra csak kivételes és kétséget kizáróan bizonyított esetekben, vagyis jellemzően akkor lehet hivatkozni, ha az adott előre nem látható, elháríthatatlan és nem is befolyásolható körülmény[…]

Részlet a válaszából: […] uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő köteles a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerinti előzetes piaci konzultá­ciót alkalmazni, ha– a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban nem írja elő a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi indokot, és– a közbeszerzési eljárás tárgya olyan beszerzés, amelynek tekintetében – az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzések körében – az egyajánlatos közbeszerzések közös közbeszerzési szójegyzék (a továbbiakban: CPV) főcsoport szerinti aránya a 2. § (1) bekezdésében meghatározott naptári évben a 30%-ot meghaladta, és az adott CPV-főcsoportba tartozó közbeszerzések aránya az összes eredményes közbeszerzés 2%-át meghaladta – a) és b) pontok.A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdésben foglaltakon túl az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt minden esetben köteles a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerinti előzetes piaci konzultációt alkalmazni a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság ajánlatkérő, ha:– a közbeszerzési eljárást megindító felhívásában nem írja elő a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi[…]

Részlet a válaszából: […] Integritás Hatóság közigazgatási hatósági jogköre keretében jogosulta) a részben vagy egészében európai uniós forrásból megvalósuló vagy megvalósítani tervezett közbeszerzésekkel összefüggésben hatósági ellenőrzést folytatni,b) az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekkel összefüggésben tájékoztatási kötelezettséget előírni,c) a közbeszerzési eljárásból egyes bűncselekményekkel összefüggésben kizárt jogi személyekről, egyéni cégekről és egyéni vállalkozókról nyilvántartást vezetni.Az előbbiekhez kapcsolódva az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról szóló 2022. évi LXXV. tv. több helyen módosította a Kbt. rendelkezéseit is. Az Integritás Hatósággal kapcsolatos egyes rendelkezések (lásd a következő 1., 4-5-6. pontok) 2022. október 11-étől léptek hatályba, más rendelkezés (lásd a következő 2. pont) 2022. január 1-jétől, míg a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes hatáskör (lásd a következő 3. pont) az adott nyilvántartásban szereplő adatok teljes körű rendelkezésre állását igazoló kormányhatározat Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon lép hatályba.A módosított rendelkezések alapján az Integritás Hatóság jogosult1. a közbeszerzési eljárást felfüggeszteni a részvételi vagy ajánlattételi határidő leteltét megelőzően [Kbt. 55. § (8) bekezdés],2. a közbeszerzési eljárást felfüggeszteni a részvételi vagy ajánlattételi határidő leteltét követően [Kbt. 70. § (4) bekezdés],3. a közbeszerzési eljárásból egyes bűncselekményekkel összefüggésben kizárt [lásd Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont szerinti kizáró okok] jogi személyekről, egyéni cégekről és egyéni vállalkozókról szóló nyilvántartást vezetni, a nyilvántartásból törölni vagy a nyilvántartásba vételt mellőzni [Kbt. 64. § (1) bekezdés],[…]

Részlet a válaszából: […] tárgyának (2) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen megnevezés mellett a »vagy azzal egyenértékű« kifejezést kell szerepeltetni."Ebben a vonatkozásban érdemes segítségül hívni a 46. § (4) bekezdését, mely ugyan szabványra utal, ahol a viszonyítási pont maga a szabvány, de az ettől való eltérést teljesítmény- és funkcionális követelményeknek való megfelelés esetében is elfogadja. Azaz az egyenértékűséget, amennyiben a műszaki tartalom elég pontos, ennek megfelelően érti a jogszabály."46. § (4) A (2) bekezdés a) pontjára való hivatkozás esetén a követelményeket úgy kell meghatározni, hogy ezek kellően pontosak legyenek ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését. ...Az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel köteles bizonyítani, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeknek."Az előbbi logikát fejti ki részletesen a 46. § (5) bekezdése, melyben egyértelművé teszi, hogy amennyiben a javasolt megoldás egyenértékű, mert például a műszaki leírásban "forgatható kar" szerepel, és ezt az ajánlattevő különböző technológiai megoldásokkal képes biztosítani, úgy mivel a funkcionális követelménynek az ajánlatban szereplő megoldás megfelel, nem nyilvánítható érvénytelenné."46. § (5) A (2) bekezdés b) pontja esetén az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a »vagy azzal egyenértékű« kifejezést szerepeltetni. Nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat kizárólag azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő építési beruházások, termékek vagy szolgáltatások nem felelnek meg a műszaki leírásnak, ha az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott követelményeknek."Összességében nem volt hibás a (3) bekezdésre utalás, sokkal inkább azt kívánjuk hangsúlyozni válaszunkban, hogy az ajánlatkérőnek úgy érdemes értelmeznie az általa kialakított műszaki tartalommal kapcsolatos elvárásokra érkezett ajánlatokat, hogy az érvénytelenséget csak abban az esetben állapítsa[…]

Részlet a válaszából: […] értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.Az ítélkezési gyakorlat ezt tovább árnyalta annak kimondásával, hogy alkalmassági követelményként kizárólag az adott szerződés teljesítéséhez kulcsfontosságú szakemberek meglétét lehetséges jogszerűen elő­í­rni, a többi szükséges szakember pedig szerződéskötési feltételként szerepeltethető.Azt, hogy az ajánlatkérő jogszerűen írja-e elő meghatározott számú szakember bemutatását alkalmassági követelményként, az általános elvek fényében lehet megítélni. Ezek közül kiemelendő, hogy csak olyan szakemberek bemutatását írhatja elő az ajánlatkérő, akik a szerződés tárgyához közvetlenül kapcsolódnak, és akiknek a tapasztalata a teljesítés szempontjából alapvető fontosságú. A szakemberek számát ugyancsak a szerződés teljesítésével összhangban kell megállapítani, és viszonylag nagyszámú szakember megkövetelése legfeljebb különösen indokolt, egyedi helyzetekben lehet elfogadható, de jogvita esetén az ajánlatkérőnek kell bizonyítania, hogy nem aggályos, a versenyt korlátozó előírásról van-e szó.A gyakorlatban főként annak van jelentősége, hogy például a megkötni kívánt szerződés tárgyára vonatkozó jogszabályok tartalmaznak-e olyan szakértői feladatot, amely viszonylag jelentős szakmai kapacitás rendelkezésre állását és tényleges mozgósítását követeli meg, illetőleg amely az ajánlatkérő által előírt szolgáltatás ellátásához elengedhetetlen lenne (például: egészségügyi vagy egészségügyi intézményhez kapcsolódó szolgáltatások).Az[…]

Részlet a válaszából: […] elektronikus aláírással ellátni, és az űrlapok is benyújthatók elektronikus aláírás nélkül.A kérdésben jelzett szolgáltatás a Microsec Kft. szolgáltatása, mely az egyik szolgáltatás azok közül, melyek megfelelnek a Kbt. 41/A. §-ában foglalt feltételeknek. A Kbt. annyiban félreérthetően fogalmaz, hogy a fokozott biztonságú elektronikus aláírással benyújtott dokumentumot nem nevesíti csak abban az esetben, amikor eredeti dokumentumot igényel (bankgarancia), vagy az űrlap nem áll adott nyelven rendelkezésre. A 41/A. § azonban úgy is érthető, hogy milyen esetben követelhető meg az e-aláírás, és minden más esetben elfogadható, amennyiben egy egyszerű elektronikus másolatként feltöltött dokumentum nem járható út. Például azért, mert a vezető nem tudja fizikailag aláírni a papírt, beszkennelni és feltölteni. Ekkor megfelelő a magasabb biztonsági szintet biztosító e-aláírás, mely a dokumentumon valóban igazolja, hogy ki írta alá és mit írt alá, míg egy egyszerű másolat esetében ugyan a vélelem fennáll, de nem igazolható, hogy valójában ki milyen módon készítette a feltöltött dokumentumot.A Kbt. 41/A. § (1) bekezdése értelmében, ahol a törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy – amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre – a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban – a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével – nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását. Ahol e törvény végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papíralapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként, vagy olyan formában is, ahol a papíralapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel – elektronikusan látta el hitelesítéssel.Az e-aláírást érdemes tehát alkalmazni, különösen papírkímélő megoldásként megfelelő. Néhány szempontot azért szükséges figyelembe venni a használata során, így:– figyelemmel kell lenni arra, hogy érvényes legyen (nem lejárt) az aláírás hitelessége, azaz rendszeresen fizesse az aláíró fél a szolgáltató részére[…]

Részlet a válaszából: […] (3) bekezdése tükrében az ajánlatkérő szemszögéből a szerződés adott áron vagy költséggel való teljesíthetőségének van jelentősége, amely korántsem olyan objektív mérce, mint amilyet a jogalkotó az árindokolással szemben támaszt. A gazdasági észszerűség követelménye ugyanakkor csak a jogszabályszövegből tűnt el, a gyakorlatban továbbra is zsinórmértékként van jelen. Ennek ellenére kijelenthető, hogy a hatályos Kbt. alapján az ajánlatkérőnek a teljesíthetőség megítélésekor egzaktabb vizsgálatot kell lefolytatnia, mintha csupán a gazdasági észszerűség általános követelményével vetné egybe az ajánlatot.A gazdasági észszerűség, illetőleg az ezzel rokon életszerűség mércéjét egyébként az ítélkezési gyakorlat kristályosította ki, mégpedig a közbeszerzési szerződést a profitszerzés céljából elnyerni kívánó, az érintett piacon magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkező, professzionális ajánlatot összeállító ajánlattevő típusából kiindulva. Érdekes eseti döntések láttak napvilágot, amelyek például nem tartották összeegyeztethetőnek a gazdasági észszerűség követelményével azt, hogy az ajánlattevő azért nem kíván az adott eljárásban nyereségre szert tenni, mert az is elegendő számára, ha munkagépei fenntartási költségeit képes előteremteni. Többnyire hasonló megítélés alá esett az is, amikor az ajánlattevő a referencia megszerzése érdekében vállalta volna el "a nullaszaldós projektet". Végül ez utóbbi viszonyulásán árnyalt valamelyest a jogalkalmazó, amikor egy felsőbírósági ítéletben úgy foglalt állást, hogy a tulajdonosok és vezető tisztségviselők ingyenes közreműködése, mint árcsökkentő tényező, figyelemmel a munka magas referenciaértékére és a később ebből közvetetten várható nyereségre, a gazdasági válságra és a kiélezett konkurenciaharcra, összeegyeztethető a gazdasági észszerűség követelményével.A hatályos Kbt. alapján az ajánlatkérő nem állhat meg a gazdasági észszerűség vagy életszerűség kérdésénél, hanem kifejezetten a szerződés teljesíthetőségét kell vizsgálnia. A bírói gyakorlat tükrében ez azt jelenti, hogy kiindulópont a vállalás teljesíthetősége, és az indokolásban előadott körülmények megítélése szempontjából van jelentősége továbbra is a gazdasági észszerűségnek. Az utóbbi években ennek az ajánlatkérői vizsgálatnak majdhogynem egzakt szempontrendszere kristályosodott ki. Először is fontos leszögezni, hogy mindenkor kizárólag az eset összes körülményei alapján hozható megalapozott döntés az ajánlat vagy az indokolás elfogadhatósága kérdésében, és az ajánlatkérő[…]

Részlet a válaszából: […] meghatározott tervezése együtt;– az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése – a)-c) pontok.A (4) bekezdés szerint a szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) kormányrendelet szabályozásából szintén arra a következtetésre juthatunk, hogy a tervezés/tervező kiválasztása azon túl, hogy meg kellene, hogy előzze a kivitelezésre vonatkozó eljárás lebonyolítását, csupán lehetőségként kínálja, sőt kivételes esetben teszi lehetővé az egy eljárásban történő beszerzést. Ebből az következik, hogy nem indokolt az ugyanazon építményre vonatkozó építési munkának és tervezésnek az egybeszámítása.A kormányrendelet 2. § (1) bekezdése értelmében építési beruházás esetén a tervező kiválasztására irányuló eljárás minden esetben megelőzi az építőipari kivitelező kiválasztására irányuló eljárást. A 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben a tervező az építőipari kivitelezővel egy eljárásban is kiválasztható (...).A 14. § (1) bekezdése szerint az építési beruházás műszaki-szakmai tartalma szerint a Kbt. 8. § (3) bekezdése alapján irányulhat:– építmény kivitelezésére, vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére, vagy– építmény kivitelezésére és tervezésére együtt, vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére és tervezésére együtt – a) és b) pontok.Továbbá jelentősége van a kormányrendelet fenti 14. § (1) bekezdés b) pont megfogalmazásának, mely kifejezetten kapcsolódó munka kivitelezésére és tervezésére irányul, azaz kivitelezés és tervezés egységes kezelésére abban az esetkörben, amikor a kivitelezési tevékenységekhez kapcsolódik a tervezés. Ebben az esetben a tervezésnek alárendelt szerepe van, így nem külön szolgáltatásként kezeljünk, hanem építési beruházásként, de a kérdésben feltett helyzet nem erről az esetről szól.A következő jogkérdés, ha a külön beszerzésre kerülő tervezési szolgáltatásokat kívánja az ajánlatkérő elhatárolni, és becsült értéküket is külön számítani. Az egyik legfontosabb EUB-ítélet, a C-574/10 alapján, ha ugyanazon építési beruházáshoz az ajánlatkérő megrendel vázlattervet, engedélyezési és kiviteli[…]