31. Közbeszerzési Levelek / 2005. augusztus 1.

TARTALOM

717. kérdés Szerződés tartalmának meghatározása a dokumentációban
Jogszerű-e az a kiírás, amely szerint az ajánlatkérő a beszerzés keretszerződés jellegére és a beszerzendő termékek sokféleségére tekintettel a keretszerződések alapján kötendő egyes szerződések tartalmát, lehetséges mennyiségeit az ingyenesen rendelkezésre bocsátott dokumentációban határozza meg?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
718. kérdés "Házon belüli" beszerzések a Kbt.-ben
Az Európai Bíróság Halle város C-26/03 számú ügyében hozott ítélete kapcsán találkoztunk a "házon belüli" beszerzés fogalmával. Kérjük szíves tájékoztatásukat, hogy létezik-e Magyarországon is a fenti intézmény, illetve ez a beszerzési forma milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
719. kérdés Egybeszámítás módja több szervezet, egy ajánlatkérő esetén
15 iskola felújítása (nyílászárócsere, tatarozás, festés stb.) a beszerzés tárgya. Az ajánlatkérő önkormányzat. Mi a becsült érték ebben az esetben? Milyen módon számítok egybe?
Kapcsolódó tárgyszavak:
720. kérdés Fedezet meglétének szükségessége
Nem pályázó ajánlatkérő indíthat-e közbeszerzési eljárást akkor, ha nem, vagy nem az egész fedezet áll rendelkezésére az indításkor?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
721. kérdés Szakmánkénti keretszerződés megkötésének lehetősége
Egybeszámításra vonatkozik a kérdésünk: egész évben, folyamatosan végzendő, azonnali beavatkozást igénylő (villany-víz-gáz-fűtés-tető), kis értékű (50 E Ft-tól 400-500 E Ft-ig terjedő) munkákra szakmánként keretszerződést lehet-e, illetve kell-e kötni? A teljes, éves költség várhatóan 30-35 M Ft lesz. Meghívásos eljárás alkalmazása megfelelő-e?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
722. kérdés Ajánlati ár mint bírálati szempont
Mosodai szolgáltatásra szeretnénk pályázatot kiírni személyi és tárgyi eszközök átadásával. A tárgyi eszközök átadhatóak-e adásvételi szerződés keretein belül, illetve a mosodai szolgáltatásért az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás mértéke mellett a pályázati kiírásban lehet-e bírálati szempont a tárgyi eszközök adásvételére vonatkozó ajánlati ár?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
723. kérdés Ajánlattevői kör változtathatósága egyszerű eljárásban
A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást bonyolítottunk. Az ajánlattételi felhívást egyidejűleg öt ajánlattevőnek küldtük meg. Kérdésünk: ha a következő beszerzésnél is a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti egyszerű eljárást alkalmazzuk a becsült érték figyelembevételével ugyanazon témájú beszerzésre, akkor is ugyanazon ajánlattevőket kell-e felhívnunk ajánlattételre, akiket a korábbi beszerzésünknél, illetőleg az előző évhez képest nem öt ajánlattevőnek, hanem három ajánlattevőnek küldhetünk-e ajánlattételi felhívást, és ezek eltérhetnek-e a korábbi ajánlattevőktől?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
724. kérdés Határozatlan időtartamra kötött megállapodás a közbeszerzésben
Megfelel-e a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek az a kiírás, amely szerint a teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama határozatlan?
725. kérdés Alvállalkozók pályáztatásának rendje
Ha a Kbt. hatálya alá tartozó cég pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót szándékozik igénybe venni, és az alvállalkozói tevékenység értékhatára is eléri a Kbt. építési beruházásokra irányadó értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható le az alvállalkozók pályáztatása? Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?
726. kérdés Közszolgáltató ajánlatkérő eljárásindítása fedezet hiányában
A Kbt.-be vagy egyéb jogszabályba ütközik-e az, ha a közszolgáltató ajánlatkérő úgy indítja meg a közbeszerzési eljárást, hogy a szerződés megkötéséhez szükséges anyagi fedezet nem áll rendelkezésére, és támogatásra irányuló igényt (pályázatot) sem nyújtott be, és nem is biztos, hogy be fog nyújtani?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
727. kérdés Eljárás eltérő megvalósítási idő meghatározása esetén
Mi a teendője az ajánlatkérőnek, ha az ajánlattevő rövidebb megvalósítási időt határozott meg a felolvasólapon, és ennél hosszabbat a megvalósítási ütemterven, abban az esetben, ha az átfutási idő értékelési szempontként szerepelt a kiírásban?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
728. kérdés Tárgyalási lehetőségek értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén
Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? (Például nemzeti rezsimben nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek.) A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? Az előzőek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
729. kérdés Ajánlati biztosíték teljesítésének formája
Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlati biztosítékot kizárólag bankgaranciával lehet teljesíteni az adott eljárásban. Jogszerű-e a feltétel tekintettel arra, hogy kisebb vállalkozások esetén a bankgarancia beszerzése meglehetősen nagy terhet jelent?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
730. kérdés Eljárás közjogi szervezet vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó beszerzései esetén
A Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja alapján a Kbt. hatálya alá tartozó szervezet vállalkozik is. A vállalkozási tevékenységéhez szükséges árubeszerzés, szolgáltatás igénybevételéhez kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia akkor, ha azok elérik a közbeszerzés értékhatárát?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
731. kérdés Különös közbeszerzési szabályok alkalmazhatósága vegyes tevékenység folytatása esetén
Ha a közszolgáltató többféle (vegyes) tevékenységet is végez, a különös közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket csak a közszolgáltatással kapcsolatos beszerzéseinél alkalmazhatja-e, vagy valamennyi, általa végzett tevékenységre?
732. kérdés Alvállalkozók "megkifogásolása" ajánlatadáskor
Ki minősül 10 százalék feletti, illetve alatti alvállalkozónak, mi alapján lehet ellenőrizni, illetve megkifogásolni ajánlatadás idején?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
733. kérdés Jogorvoslati határidő perindításnál
Keresettel támadtuk meg a Döntőbizottság határozatát, amelyet a határidő lejártát megelőző napon ajánlott levélben postára adtunk, a kereset azonban a határidő lejártát követő második napon érkezett meg a Döntőbizottságoz. A bíróság a keresetet elutasította, arra hivatkozással, hogy az elkésett. Jogszerű volt-e az eljárása?
Kapcsolódó tárgyszavak:
734. kérdés Egyszerű eljárás megismételhetősége
Önkormányzatunk - a térség többi településéhez hasonlóan - szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
735. kérdés Eljárás megfelelősége részpályázati lehetőség biztosítása esetén
Kérdésünk öt részből áll, a következők szerint: 1. Élelmiszer-beszerzésre vonatkozó ajánlati/részvételi felhívásunkat a Közbeszerzési Értesítőben tettük közzé nyílt eljárással, amelyben hat részpályázati lehetőséget biztosítottunk. Feltételezzük, hogy az ajánlattételi határidőig mind a hat részre nem érkezik majd be három-három ajánlat, csak mondjuk összességében három pályázat, amelyből postabontáskor derül ki, hogy ezekből is egy pályázat az első részre, kettő pályázat pedig a második, egész pályázatra érkezett. A többi - harmadik, negyedik, ötödik és hatodik - részpályázatra egy pályázat sem érkezett. Fentieket alapul véve kérdésünk az, hogy az összességében beérkezett három pályázat alapján a postabontás, illetve értékelés terén helyesen jártunk-e el, avagy sem? 2. Az első számú részpályázatra beérkezett egy darab pályázatot eredményesnek ítéljük, ezért az azt benyújtó által tett ajánlatot elfogadjuk. A pályázatot eredményesnek véljük - a szerződést megköthetjük-e? 3. A második részpályázatra beérkezett kettő darab pályázat közül egy nem felel meg a pályázati kiírásnak, ezért azt eredménytelennek, míg a másik pályázó a kiírásoknak megfelelt, ezért az ő ajánlatát is eredményesnek mondhatjuk, és vele a szerződést is megköthetjük? 4. A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik részpályázatot ismét meghirdetjük, de összességében az már nem éri el a nemzeti értékhatár felét. Ebben az esetben is Közbeszerzési Értesítőben kell-e a pályázatot meghirdetni másodszor, vagy elég, ha csak a három pályázónak megküldjük, amelyek között a korábbi, második részpályázatnál sikertelen pályázó szerepelhet-e? 5. Ha a 3-6. részpályázat valamelyikére ismételten nem érkezik be egy pályázat (ajánlat) sem, vagy ha be is érkezik, az ismételten eredménytelen, akkor hogyan, milyen formában szerezhetjük be élelmiszer-szükségletünket?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
736. kérdés Megbízás kibővíthetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Elvi építési vagy építési engedélyezési tervet előzetes meghívásos eljárás alapján készítő tervező megbízása kibővíthető-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében az építési beruházással kapcsolatos ajánlatkéréshez szükséges tender-tervdokumentáció elkészítésével? Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen speciális eljárásrend, követelmény?
737. kérdés Közbeszerzési tanácsadó helyi önkormányzatnál
Helyi, települési önkormányzatnál kötelező-e alkalmazni hivatalos közbeszerzési tanácsadót? Ha igen, akkor milyen végzettséggel kell rendelkeznie?
738. kérdés Ajánlat érvényteleníthetősége
Érvényteleníthető-e az az ajánlat, amely formai ok miatt nem felel meg a kiírásnak (aláírás részbeni hiánya, tartalomjegyzék részbeni hiánya, az ajánlat nincs összekapcsolva, összefűzve), és a hiányokat az ajánlattevő a hiánypótlási felhívás ellenére nem pótolta?
Kapcsolódó tárgyszavak:
739. kérdés KÉ-ben megjelenő felhívások az interneten
A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő felhívások egységesek és strukturáltak. Tervezik-e, hogy ezek on-line formában kereshetők, szűrhetők legyenek az interneten?
Kapcsolódó tárgyszavak:
740. kérdés Közszolgáltatók egyszerű eljárásban
Az ajánlatkérő a Kbt. VII. fejezete szerinti különös közbeszerzési eljárást köteles alkalmazni építési beruházása kapcsán. Építési beruházásának becsült értéke nettó 49 millió forint. Mivel a Kbt. VII. fejezetére vonatkozó nemzeti értékhatár építési beruházás esetén 100 millió forint, így ezt a szóban forgó beruházás nem éri el. Kérdésem az, hogy ennek alapján ajánlatkérő köteles-e a Kbt. Negyedik rész alkalmazásával egyszerű közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy pedig egyáltalán nem köteles közbeszerzési eljárást alkalmazni? Magyarán: az egyszerű eljárásra vonatkozó értékhatárok ebben az esetben is irányadók-e?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére