2687. kérdés Megfelelés a Kbt. 8. § (1) bekezdésének
Egy nem jogi és pénzügyi végzettséggel rendelkező, de a közbeszerzési referensi tanfolyamot elvégzett személy megfelel-e a Kbt. 8. § (1) bekezdésének? E szerint a közbeszerzési eljárásba bevont személyeknek/szervezeteknek "megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük". Megfelelőnek minősül-e az a jogi és pénzügyi ismeret, amit a közbeszerzési referensi képzésen kap az azt elvégző közbeszerzési referens? Ha nem, milyen szintű ismeretekkel kell rendelkezni, és ezt hogyan kell – adott esetben – igazolni? (Véleményem szerint az e tanfolyamon kapott ismereteknek elégnek kell lenniük, mivel a közbeszerzési ismeretekkel való rendelkezést is ez alapján fogadják el.)
2688. kérdés Referencia igazolása új termék esetén
Amennyiben teljesen új, innovatív termékről van szó, amit még sehova nem szállítottunk, hogyan tudjuk teljesíteni a referenciaigazolást a beszerzés tárgyában?
2689. kérdés Kirívóan alacsony ár vizsgálata
A kirívóan alacsony ár vizsgálatánál mi az, hogy a 15 százalék eltéréstől nagyobb elfogadható, ha a törvény így rendelkezik? Kellene egy tól-ig érték. Saját tapasztalatom, hogy az 50 százalékkal eltérőt is kihozták nyertesnek. Nincs értelme így a vizsgálatnak. Tárgyalásosnál még szélsőségesebb eredmény is kijöhet. Mi erről a véleményük?
2690. kérdés Ajánlatkérő által javítható tételek az ajánlatban
Melyek azok a tételek egy ajánlatban, melyeket az ajánlatkérő javíthat? Kell-e a javításokról tájékoztatni ajánlattevőket?
2691. kérdés Hiánypótlás "szükség esetén"
Jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, hogy az ajánlatkérő "szükség esetén" ad lehetőséget hiánypótlásra?
2692. kérdés Anyagok biztosítása építési beruházáshoz az ajánlatkérő által
Az ajánlatkérő kiírhatja-e úgy az építési munka kivitelezését, hogy az anyagokat ő biztosítja? Nem sérti ez az ajánlattevő döntését? Hogyan lehet garanciális kötelezettséget vállalni, szerződést jogszerűen teljesíteni, ha a támogatott a munka elszámolásánál a saját teljesítményt önmagának igazolja stb.?
2693. kérdés Ajánlattevői javaslatok szerződéstervezethez
Kizárható-e törvényesen az a jog, hogy az ajánlattevő a dokumentációban szereplő szerződéstervezethez módosító javaslatokat tegyen? Az ajánlatkérő ezt adott eljárásban kizárta. Ilyenkor miért nevezzük szerződéstervezetnek azt a megállapodást, mely lényegében végleges?
2694. kérdés Előírás pénzintézetnek bankgarancia-nyújtás esetére
Előírhatja-e az ajánlatkérő a dokumentációban a bankgaranciát nyújtó pénzintézetnek azt, hogy a bankgaranciát az alapjogviszony vizsgálata nélkül nyújtsa?
2695. kérdés Teljesítési biztosíték átutalása mint szerződéskötési feltétel
Egy kiírás dokumentációjában az ajánlatkérő úgy rendelkezett: a szerződés megkötésének feltétele, hogy a teljesítési biztosítékot az ajánlattevő átutalja. Ha ezt a nyertes ajánlattevő nem teljesíti, a szerződés megkötése ajánlattevő felróható magatartása miatt lehetetlenül. Emiatt a nyertes az ajánlati biztosítékot elveszti, és az ajánlatkérő mentesül a szerződéskötési kötelezettség alól. Kérdéseim: Jogszerű-e a fenti kitétel? Mikor kell átutalni a teljesítési biztosítékot? Hogyan lehet elveszíteni a rendelkezésre nem bocsátott – át nem utalt – teljesítési biztosítékot?
2696. kérdés Alvállalkozó bevonásának kötelezettsége
Nagykereskedelmi vállalkozás ajánlattételkor köteles-e bevonni alkatrészgyártót alvállalkozóként (akár 10 százalék alatti, akár e mérték feletti), valamint minden egyes gyártót bevonni vegyes pótalkatrész-pályázatban?
2697. kérdés Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén
A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
2698. kérdés Beszerzési tárgyak felhasználásának közvetlen összefüggése
A szennyvíztelep és a szennyvízhálózat fejlesztéseinél a beszerzési tárgyak és rendeltetésük ugyan nem azonosak, de egymással közvetlenül összefüggenek-e? Konkrétan: a szennyvíztisztító telep felújítási munkái (iszapsűrítő berendezés felújítása, iszaplepény-szivattyú felújítása vagy beszerzése, átemelőszivattyúk frekvenciaváltójának felújítása, cseréje stb.) egybeszámítandók-e a szennyvízcsatorna hálózati munkákkal (gerinccsere, aknák közötti gerinccsere, aknafelújítás, aknaépítés és visszacsapószelep beépítése stb.)?
2699. kérdés Nyertes pályázó ajánlatának elküldése a kérelmezőnek
Közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követően betekintésre hivatkozva az ajánlatkérő elektronikus úton elküldte a nyertes pályázó ajánlatát a kérelmezőnek. Az ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor átadta, illetve elküldte a nyertes pályázó ajánlatát?
2700. kérdés Dokumentáció részének módosítása ajánlati szakaszban
Az ajánlatkérő építési beruházásnál, az ajánlati szakaszban módosíthatja-e a dokumentáció részeként kiadott főösszesítőt? (Az eredetiben nem volt tartalékkeret feltüntetve, de a módosított főösszesítőben 10 százalék tartalékkeretet határoztak meg az esetleges pótmunkák fedezetére.)
2701. kérdés Azonos jellegű két pályázat beadási határideje azonos napon, eltérő időpontban
Két darab, ugyanazon a napon 9 és 13 óra határidőben bekért, egyforma jellegű, 3 évre szóló szerződéssel kapcsolatban került az ajánlattételi határidő meghirdetésre. Az első pályázatot 9 órakor felbontották, jelen voltak a pályázók, amit a jelenléti íven aláírással igazoltak. A pályázatokban lévő rezsióradíjakat, százalékos anyagkezelési költségeket és a vállalt garanciaidőket felolvasták. A jelen levő vállalkozók nagy többsége viszont nem adta be az első pályázati idő előtt a második, 13 órai határidejű pályázatot, csak a kijelölt határidőig. Az első pályázati felbontáskor jelen lévő pályázók már tudták a felolvasott adatokat, és a második pályázaton már ennek megfelelően kevesebb rezsióradíjat és százalékos költséget írtak be, és adták le második pályázatukat. Az első pályázati bontásnál jelen lévő cégek a második pályázaton is indultak. Kérdésem, hogy a pályázatot kiíró tehette volna egy napra ugyanazon jellegű pályázatot, és a pályázatok két időpontbani leadását, és ilyen előnyhöz juttatni az első pályázat felbontásánál jelen lévő cégeket?
2702. kérdés Iratcsatolás a Kbt. 69. § (8) bekezdésének alkalmazása esetén
A Kbt. 69. § (8) bekezdésének alkalmazása esetén milyen iratokat, igazolásokat kell becsatolni a 10 százalék alatti alvállalkozó vonatkozásában?
2703. kérdés Kapcsolt vállalkozások többszörös megjelenése egy eljárásban
Többszörös megjelenésnek tekinthető-e és tiltott-e a kapcsolt vállalkozások külön-külön ajánlattevőként való pályázása egyazon közbeszerzési eljárásban?
2704. kérdés Ajánlat kiegészítése hiánypótlási eljárásban
Jogszerűen jár-e el az az ajánlattevő, aki 5 oldal ajánlati dokumentációt bead azzal, hogy majd hiánypótlás során kiegészíti ajánlatát, illetve a hiánypótlási eljárásban egészíti ki azt?
2705. kérdés Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontjának értelmezése
Hogyan kell értelmezni a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő "az ajánlati felhívás feladásától visszaszámított kettő évet"? Ez azt jelenti, hogy nem lehet előírni olyan feltételt, hogy "számláján a banki nyilatkozat kiállítását megelőző x hónapban" volt-e sorban állás? A feltétel meghatározásánál mindenképpen az ajánlati felhívás feladásának időpontjához kell viszonyítanunk? (Hiszen a nyilatkozat lehet, hogy későbbi dátumú, mint az ajánlati felhívás feladásának időpontja.)
2706. kérdés Közbeszerzések központi lebonyolítása
Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?