Ajánlattétel opcióra

Kérdés: Kötelező-e az opcióra ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az opcióra a hirdetmény utalt, az a becsült érték részét képezi, azaz ajánlattételkor annak ellenére az ajánlat tartalmának kötelező eleme, hogy az ajánlatkérő nem köteles igénybe venni az opciót a teljesítés során. Sőt a Kbt. 141. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Szerződés végleges tartalma

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében a szerződésről tárgyaltak a felek. A feltöltött emlékeztetők hivatkoznak a megállapodásra, de végül a szerződés egy pontjába mégsem az a tartalom került, amiben megegyeztünk. Van-e lehetőség arra, hogy azzal a tartalommal írjuk alá a szerződést, amiben megegyezés született? (Az utolsó verziót ajánlattevőként elfogadtuk, erre a pontra nem figyeltünk, de tudjuk igazolni, hogy más volt a megállapodás a korábbiakban, aláírt jegyzőkönyvünk van róla.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 131. §-ának (1) bekezdése értelmében úgy kell megkötni a szerződést, amilyen tartalommal a végleges feltételek és szerződéstervezet, ajánlat tartalmának megfelelően a felek megegyeztek, azaz eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a közbeszerzés gyakorlatában

Kérdés: Az ajánlatkérő felvilágosítást kér, ahol egy Aarhus nevű bírósági ügyre hivatkozik. Az ügyet nem találjuk az interneten, vélhetően európai bírósági ügyről lehet szó, így nem világos számunkra, hogy milyen értelemben kell a felvilágosítás nyújtásához ezt figyelembe venni. Nem minket érint a felvilágosításkérés, de fontos lenne tudnunk róla. Mi ennek az ügynek a lényege?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő ebben az esetben egy kevésbé ismert ügyre hivatkozik, amely valóban az Európai Bíróság ítélete. A C-131/16. számú ügyben három kezdeményező ismert, melyek közül az egyik az Archus sp.. z o.o. nevű cég. Az ügy lényege, hogy egy közbeszerzési eljárásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Árlista hibájának javítása

Kérdés: A bontást követően észleljük, hogy a részletes árlistánkba hibás tétel került. Két tételt felcseréltünk, azaz az egyik nagyon magas, a másik nagyon alacsony lett. A két termék árát más-más mennyiséggel kellett kalkulálni, tehát a csere a teljes ajánlati árat is változtatja. Nem a mérték érdekes, mert nem különösebben fontos a két termék, hanem az elv. Lehet ezt javítani? Milyen módon? Ha az egyik tétel így marad, aránytalanul alacsony lenne az ár. Javíthatjuk ezt a szerződés aláírása után?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlásra vonatkozó szabályok értelmében elvileg lehetne módosítani az egyes sorok árát.A Kbt. 71. §-ának (3) bekezdése szerint a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Nyertes ajánlattevő szerződésmódosítás iránti igénye

Kérdés: Mi a teendő, ha az eredményhirdetésen győztesnek kihirdetett ajánlattevő csak változtatásokkal hajlandó aláírni a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy a szerződést azzal a tartalommal kell aláírni, amelyben a felek a tárgyalás során megegyeztek, vagy amennyiben nem volt tárgyalás, úgy az eljárási dokumentumokban meghatározott szerződéstervezet tartalma alapján.Ez utóbbi esetben ugyanis a tartalmat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Szerződés teljesítése eltérő feltételekkel

Kérdés: Ha a győztes ajánlattevő a szerződést nem az eredeti, csak ezekhez hasonló feltételekkel tudja teljesíteni, mi történik?
Részlet a válaszából: […] A főszabály a szerződés aláírása az eredeti tartalommal, mely megfelel az eljárásban közölt végleges szerződéses feltételeknek, ajánlat tartalmának.A Kbt. 131. §-ának (1) bekezdése szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Eljárás olvashatatlan ajánlat esetén

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha az elektronikus ajánlat, melyet benyújtottunk, az ajánlatkérő által nem olvasható, de mi küldőként el tudjuk olvasni?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet 11. § (2)–(3) bekezdései az alábbiak szerint szabályozzák a kérdést:– amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Eljárás az ajánlat (részvételi jelentkezés) informatikai szempontú hibája esetén

Kérdés: Ha nem olvasható az ajánlat, amit az ajánlattevő elektronikusan benyújtott az eljárás során, akkor, ha emiatt az ajánlat érvénytelen lesz, nem lesz két ajánlatom, ami az eljárás eredményességéhez kell. Ez a helyzet tehát – ha jól értelmezem – vezethet az eljárás eredménytelenségéhez?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet az alábbiakban háromféle esetet különböztet meg, függően attól, hogy milyen informatikai jellegű probléma van az ajánlattal (részvételi jelentkezéssel):– amennyiben az EKR-ben az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Végső ajánlat tartalma

Kérdés: Megtehetjük-e, hogy a végső tárgyalást követően a végső ajánlatban csak annyit írunk, hogy "eredeti ajánlatát cégünk fenntartja"? Lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő nem kötelezhető arra, hogy a végső ajánlatban eltérő ajánlatot tegyen. Az eredeti ajánlat fenntartása jelzi, hogy az ajánlati kötöttség a korábban benyújtott ajánlat vonatkozásában áll be. Nem szükséges tehát újra benyújtani az ajánlatot, sőt nem is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Szerződéses tartalom visszautasítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő egy olyan szerződéses tartalomról akar tárgyalni, mely az anyavállalat számára nem elfogadható. A know-how rendelkezésre bocsátásáról van szó. Ebben az esetben megfelelően járunk-e el, ha már az első ajánlatban visszautasítjuk, és nem tekintjük tárgyalási alapnak az ajánlatkérő "ötletét"? Tárgyalásos eljárásnál megtehetjük-e ezt, hiszen nem áll be az ajánlati kötöttség az eljárás során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 66. §-a értelmében az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a felhívás feltételeit, és ajánlatát a meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészítenie.A Kbt. 66. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatot és a részvételi jelentkezést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
1
4
5
6
22