Eljárás műszaki tartalomnak meg nem felelés esetén

Kérdés: Az eljárásban két értékelési szempontot értékelek: árat és mintautat. Többváltozatú ajánlat nincs megengedve. Egyik ajánlattevő az egyik mintaútra két megoldást ad különböző árakkal. Ebben az esetben a teljes ajánlat érvénytelen, vagy csak a mintaútra kell nulla pontot adni? Lehet-e reparálni a kérdést a tárgyalás során?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához érdemes kitérni a C-561/12 EUB ügyre, melyben nem kifejezetten a kérdésben meghatározott módon, de a műszaki leírástól egyértelműen eltérő alternatív megoldás került meghatározásra. Az Európai Unió Bírósága szerint az építési beruházásra, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Feltételt tartalmazó ajánlati biztosíték kezelése

Kérdés: Van-e lehetőség az okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték (például: biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó – kötelezvény) esetén az okirat tartalmi hiányának javítására, pótlására? Konkrét esetben az ajánlatkérő a dokumentációban egységesen (mind a pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó levél, mind a biztosítási szerződés alapján kiállított, készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény esetében) előírta, hogy azoknak feltétel nélkülieknek kell lenniük. Az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre, az előírt mértéknek megfelelő összegben bocsátotta rendelkezésre, de a kezességvállalás jogi jellegének megfelelően, a készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény tartalmazott feltételt (nevezetesen az ajánlattevő fizetésre történő előzetes felszólítását). Az ajánlatkérőnek érvénytelenné kell-e nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásra javíthatja, adhatja a biztosítékot más formában – például óvadékként, vagy benyújthat garanciavállalást? Akkor, amikor az ajánlatkérő okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték esetén feltételnélküliséget ír elő, nem sérül az ajánlattevőnek a Kbt. 54. § (2) bekezdésében biztosított joga, választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szabályozása értelmében az ajánlatkérő által meghatározott mértékben szükséges rendelkezésre bocsátani az ajánlati biztosítékot. Többek között a Kbt. 54. §-a kitér arra is, hogy a befizetés igazolásának módját az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Eljárás számítási hiba sikertelen vagy nem megfelelő javítása esetén

Kérdés: A számítási hiba javítása az ajánlatkérő feladata az új szabályok alapján. Mi annak a következménye, ha ez a javítás nem sikerül, vagy nem úgy sikerül, ahogyan azt az ajánlatkérő elvárta volna? Mi a helyzet, ha az ajánlatkérő igénye nem megfelelő, mert az ajánlatkérő is rosszul számol? Egyéb kommunikációban jelezze ezt az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] 2019. április 1-jétől már a közbeszerzési törvény is tartalmazza a kérdésben jelzett kormányrendeleti szabályozást, melynek értelmében az ajánlatkérő jelöli meg a hibát és a javítandó értéket, melyet az ajánlattevő javít az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása

Kérdés: Van arra törvényes lehetőség, hogy az ajánlati biztosítékot az ajánlattevő helyett más gazdasági szereplő bocsássa az ajánlatkérő rendelkezésére? (Konkrétan felmerült, hogy az egyik alvállalkozó fizetné, akit így nevesítene is az ajánlattevő ajánlatában.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékkal kapcsolatban a közbeszerzési törvény 54. §-a az ajánlattevő által történő rendelkezésre bocsátásról szól. Ezt a szóhasználatot nem lehet úgy érteni, hogy esetleg más is rendelkezésre bocsáthatja a biztosítékot. Az 54. § egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerre (DBR) vonatkozó szabályokat a Kbt. 106-107. §-ai tartalmazzák. Alkalmazása gyakran felmerülő közbeszerzések megvalósítása esetében vetődhet fel. Hazai alkalmazása mérsékelt, elsősorban nagyobb ajánlatkérők, központi beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban induljunk ki a Kbt. szóhasználatából, mely jogszabály a 71. §-ának (3) bekezdésében leszögezi, hogy a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Több részre tett ajánlat módosítása

Kérdés: Ha az ajánlattevő több részre tett ajánlatot, nyilatkozhat-e úgy a későbbiekben, hogy mégsem szeretne egy részben indulni?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége beállt azon részek vonatkozásában, melyekről nyilatkozott. Az egyes részekből való visszalépésre lehetőség van, azonban ez nem minden esetben jár a fenntartott részekre vonatkozó ajánlat érvényességével. Az Európai Bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Betekintési lehetőség a közbeszerzési dokumentumokba visszavont ajánlat esetén

Kérdés: Visszavontam az ajánlatomat, és mégis kaptam bontási jegyzőkönyvet, sőt a felolvasólapokat is meg tudom nézni. Ez nem alkalmas visszaélésre?
Részlet a válaszából: […] Sajátos megoldás, jelenleg valóban kap bontási jegyzőkönyvet az az ajánlattevő is, aki/amely az ajánlati kötöttség beálltát megelőzően visszavonta az ajánlatát. Ez alkalmas lehet piaci információk megszerzésére anélkül, hogy kockázatot kellene az ajánlattevőnek vállalnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban milyen módon kell bevonni a kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra utalhat, hogy elegendő-e esetileg bevonni a kapacitást nyújtó szervezetet, vagy minden versenyújranyitás vagy megrendelés esetében szerepet kell, hogy kapjon, amennyiben a kapacitást biztosító szervezet a Kbt. 69. §-ának (9) bekezdése szerint került bevonásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Nyertes ajánlattevő szerződésmódosítás iránti igénye

Kérdés: Mi a teendő, ha az eredményhirdetésen győztesnek kihirdetett ajánlattevő csak változtatásokkal hajlandó aláírni a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy a szerződést azzal a tartalommal kell aláírni, amelyben a felek a tárgyalás során megegyeztek, vagy amennyiben nem volt tárgyalás, úgy az eljárási dokumentumokban meghatározott szerződéstervezet tartalma alapján.Ez utóbbi esetben ugyanis a tartalmat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.
1
…
9
10
11
…
35