4687 talált cikk az ajánlatkérő kifejezésre

Kérdés: Közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk. Az éves költségvetésünket a fenntartó minisztérium fogadja el, ezen túlmenően a nettó 5 millió Ft feletti kifizetéseket is engedélyeztetnünk kell. Az engedélyezési folyamat néha kicsit lassú, emiatt nem minden esetben tudjuk tartani a szerződésben vállalt fizetési határidőket. Erre tekintettel a közbeszerzési szerződéseinkben rendelkezhetünk úgy, hogy késedelmes fizetés esetén nem fizetünk késedelmi kamatot?

Kérdés: Amennyiben a szerződésben a részteljesítési határidőket nem, csak a végső teljesítési határidőt kötbérezzük, de szeretnénk a köztes határidőket módosítani, közzé kell tenni tájékoztató hirdetményt a szerződésmódosításról, vagy nem szükséges, mert egyébként nincs kötbérkövetkezménye a köztes határidőknek?

Kérdés: Létrehozható-e új DBR azonos ajánlatkérő tekintetében, ugyanazon tárgyban és feltételekkel abban az esetben, ha korábban már felállított rendszer részvételi szakasza lezárult, azonban az ajánlattételi szakaszban konkrét közbeszerzési eljárás során nem valósítja meg valamennyi – a DBR létrehozására vonatkozó felhívásában szerepeltetett – kategóriát, mivel a részekre bontást kizárta a részvételi felhívásban? Amennyiben igen, akkor a folyamatban lévő ajánlattételi szakasz (konkrét közbeszerzési eljárás) lezárását megelőzően jogszerűen megteheti az ajánlatkérő? A DBR létrehozása esetén milyen részletezettségűen kell megadni a közbeszerzés tárgyát, abban az esetben, ha az ajánlatkérő kategóriákat határoz meg? A DBR létrehozását követően, a konkrét beszerzési igény felmerülésekor (ajánlattétel megküldése) van-e lehetősége az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyát, teljes mennyiségét úgy meghatározni, hogy az adott esetben több kategóriát is érint? Amennyiben a DBR létrehozása során a műszaki szakmai alkalmasság nem kategóriánként került meghatározásra – a Kbt. 106. § (4) bekezdésében foglaltakkal ellentétben –, mit tehet az ajánlatkérő a részvételi szakasz lezárását követően?

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a beszerzés becsült értékét is megadjuk?

Kérdés: Közbeszerzésben ütemezett szállítási szerződést kötöttünk, amelyben meghatároztuk, hogy a szerződés három évre jön létre, 2021. január 1-től 2024. január 31-ig. A szállító mindig pontosan és szerződésszerűen teljesített, azonban az utolsó teljesítéssel megcsúszott. Azt kérte, hogy hosszabbítsuk meg a szerződést 2024. március 31-ig, mert a hosszabbítás alatt már képes a teljesítésre. Mi úgy tudjuk, hogy a szerződés megszűnt, emiatt már nem lehet módosítani, így a szállító nem is tud teljesíteni. Mit tehetünk ilyen esetben?

Kérdés: Több évre kötött szerződéseinkben inflációkövető árváltoztatási klauzulát szoktunk alkalmazni. Közbeszerzési szerződéseinkben az árak változtatását szerződésmódosításként kell kezelni és értelmezni ebben az esetben, vagy sem?

Kérdés: Meddig kell az előminősítési rendszerbe felvenni az ajánlattevőt az ajánlatkérőnek? Mennyi ideig tarthat ez a folyamat?

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az ajánlatkérő az előminősítési hirdetményt módosítsa? Gondolunk itt az alkalmassági követelmények lazítására.

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő árlejtést kíván előírni az ajánlati felhívásban, az ajánlati biztosíték befizetését igazoló dokumentumot az eredeti ajánlat benyújtásával egyidejűleg, vagy az árlejtés lezárásának napján kell benyújtaniuk az ajánlattevőknek, vagy az árlejtés lezárásának napjától számított X munkanapon belül, esetleg ezek valamely kombinációja? Ha igen, mely időpontokban?

Kérdés: Uniós eljárásban (árubeszerzés) nemzeti elbánást kell biztosítani a kínai árunak?