145 talált cikk az alapelvek kifejezésre

Kérdés: A bontást követően észleljük, hogy a részletes árlistánkba hibás tétel került. Két tételt felcseréltünk, azaz az egyik nagyon magas, a másik nagyon alacsony lett. A két termék árát más-más mennyiséggel kellett kalkulálni, tehát a csere a teljes ajánlati árat is változtatja. Nem a mérték érdekes, mert nem különösebben fontos a két termék, hanem az elv. Lehet ezt javítani? Milyen módon? Ha az egyik tétel így marad, aránytalanul alacsony lenne az ár. Javíthatjuk ezt a szerződés aláírása után?

Kérdés: Ha sokszor van üzemzavar az EKR-ben, akkor számtalan alkalommal módosítanom kell az ajánlattételi határidőt?

Kérdés: Milyen előzetes piaci konzultáció az, amit az ajánlatkérő konzultációnak hív, jegyzőkönyv nem készül, és mindegyik versenytársunk jelen van?

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatában elfelejtette pontosan meghatározni a termék típusát, de lenyilatkozta, hogy vállalja az ajánlatkérő által előírt paraméterek teljesítését. Van-e lehetőség önkéntes hiánypótlás keretében benyújtani a hiányzó adatot? (Már volt egy hiánypótlási kör, de abban ez nem szerepelt, ugyanakkor a dokumentáció szerint meg kellett volna adni a hiányzó adatot.)

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció során egy olyan dokumentumot kaptunk, melyet az ajánlatkérő üzleti titoknak tekint. Ezt megteheti? (Ebben az esetben együtt tárgyalt az ajánlatkérő a piaci szereplőkkel.)

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció során köteles-e elfogadni a gazdasági szereplő a konzultáción elhangzottakat? Megteheti-e, hogy nem írja alá a jegyzőkönyvet, vagy ellenvéleményt csatol?

Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?

Kérdés: Az ajánlati ár kitöltésénél gépelési hiba történt: 14 981 0000 lett megadva, tehát egy 0-val több jelent meg, de az ár a számérték tagoltságából egyértelműen kitűnik. A helyes ár: 14 981 000 Ft. A bontási jegyzőkönyvben 149 810 000 Ft került rögzítésre. Az ár egy darab gép ára, a megadott részfeladat csak ezt az egy gépet tartalmazta. Máshol az ár nem szerepel, csak a felolvasólapon. Kérem véleményüket, hogyan lehet korrigálni, mit tehet az ajánlatkérő és az ajánlattevő?

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatába becsatolta a felolvasólapot, továbbá a tételes árajánlatát, de a két dokumentum ellentmondásos: a felolvasólapon az ajánlattevő nettó ajánlati összárként 23 M Ft összeget adott meg, viszont a tételes árajánlatban 28 M Ft szerepel. A felolvasólapon vélhetően elírás következtében szerepel más összeg, a tételes árajánlatban számítási hiba nincs. Az eltérés miatt felvilágosításkérésre került sor. A felolvasólap és a tételes árajánlat közötti ellentmondás egy helyesen kitöltött felolvasólappal orvosolható lenne. A kérdésünk az, hogy a felolvasólap e hiányosságának pótlása – tehát a felolvasólapon helytelenül megadott teljes összeg helyes, vagyis a tételes árajánlatban szereplő összegre történő kijavítása – beleütközik-e a hatályos Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjába?

Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?