Ajánlattevő megbízhatóvá nyilváníthatósága

Kérdés: Egy ügyben az ajánlattevő kezdeményezte, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvánítsa megbízhatónak egy olyan ügyben, melyben gyakorlatilag adót csalt az ajánlattevő. Miért engedi ezt a KH, és milyen mozgástere van az ajánlatkérőnek, aki ezt nem szeretné engedni? Egyáltalán mi alapján dől el, hogy egy bűncselekményt meg nem történtnek kell tekinteni a Kbt. rendelkezése ellenére?
Részlet a válaszából: […] ...a kérelmező ügyvezetőjét az eljárásra illetékes törvényszék bűnösnek nyilvánította költségvetési csalás bűntettében, mivel az alkalmazottak részére történő bérkifizetések elszámolása nem a valóságnak megfelelően történt. Például a készpénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Ajánlattételi határidő meghosszabbításának időpontja a közbeszerzési dokumentumok változtatása esetén

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 52. §-a nem tartalmaz időre vonatkozó szabályt, azaz ha változtatok a közbeszerzési dokumentumokon, akkor köteles vagyok meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, de nem a kiegészítő tájékoztatás kiküldésével egy időben? Attól tartok, egyre több kiegészítő tájékoztatást fognak indukálni a válaszok, emiatt a határidők is folyamatosan, akár többször is módosulni fognak.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a gazdasági szereplők további kiegészítőtájékoztatás-kérései további módosításokat indukáljanak. Logikus és leginkább alkalmazott megoldás, hogy egy-egy csomagot, több gazdasági szereplőtől származó kiegészítőtájékoztatás-kérést az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...halasztására vonatkozó két egymással ellentétes ügy nagyon tanulságos, mégis inkább az utóbbi D. 245/2018. számú ügy során alkalmazott érvek irányadók, azaz nem kezelhető automatikusan a határidő-hosszabbítás tiltása a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Megbízási jogviszonyban alkalmazott szakértő részvétele közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az a szakértő, akit megbízási jogviszonyban alkalmazunk vagy fogunk alkalmazni nyertes eljárás esetén (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, azaz nem egyéni vállalkozó), alvállalkozónak minősül-e a közbeszerzési eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása során induljunk ki az alvállalkozó definíciójából. Az alábbiak szerint az ajánlattevő által bevont, a teljesítésben közvetlenül részt vevő gazdasági szereplőről van szó.A Kbt. 3. §-ának 10. pontja alapján, függetlenül attól, hogy jogi személyről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Szerződéskötés részajánlattétel esetén

Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?
Részlet a válaszából: […] ...egy részére történő ajánlattételt, az egyes részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni.Különösen az egészségügyben alkalmazott, gyakran magas részajánlatszám esetében érdemes élni ezzel a lehetőséggel. Esetlegesen a részajánlattétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Szerződésmódosítás a projekttársaság belépésekor

Kérdés: Kell-e módosítani a szerződést a projekttársaság belépésével?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás során kerül a szerződés átruházására;– ha a szerződésbe lépő jogutód nem áll a közbeszerzési eljárásban alkalmazott kizáró ok hatálya alatt – az ajánlattevőre irányadó szabályok szerint, a 138. § (2)–(4) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Üzleti titokra vonatkozó szabály változásának hatása a közbeszerzésekre

Kérdés: Változik az üzleti titok szabálya a Ptk.-ban. Milyen hatással van ez a közbeszerzésben alkalmazott üzleti titok fogalmára, hiszen ezzel gyakorlatilag törlődik a Kbt.-ben található hivatkozás?
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2018. augusztus 8-án lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény, amelynek 1. §-a újradefiniálja az üzleti titkot és a know-how-t (védett ismeret). A törvény 35. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezi a Ptk. 2:47....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Árverseny árlejtéskor

Kérdés: Árlejtés esetén minden esetben versenyeztetni kell az árat? Lehetséges-e, hogy több igen-nem válasz alapján versenyeztetünk?
Részlet a válaszából: […] ...alapulnia:– kizárólag az árakon, ha az ajánlatok értékelése kizárólag az ár alapján történik;– az árakon, illetve az eljárásban alkalmazott más értékelési szempontokon, ha az ajánlatok értékelésére a legjobb ár-érték arányt vagy a legalacsonyabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Sablon másolásának módja az EKR-ben

Kérdés: Ajánlattevőként egy eljárásban több részben indulunk. Sablont szeretnénk másolni, mert sok részben ugyanazt a felolvasólapot, nyilatkozatokat szeretnénk benyújtani. Mi ennek a módja?
Részlet a válaszából: […] ...424/2017. kormányrendelet nem definiálja a sablon fogalmát. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben lehetőség van hivatkozni egy részben alkalmazott nyilatkozatokra, és ebben az esetben az adott részre jelentkezést követően a rendszer lemásolja annak a résznek a nyilatkozatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Üzleti titok a felolvasólapon

Kérdés: A felolvasólap tartalmaz olyan információt, mely üzleti titok tárgyát képezi. Hogyan lehet ezt az EKR-ben kezelni, figyelemmel arra, hogy ebből generál a rendszer bontási jegyzőkönyvet?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet űrlap. Így összhangban van a kormányrendelet szerinti szabályozás a Kbt.-vel, azaz a felolvasólap mellékleteként korábban alkalmazott, például részletes költségvetés biztosan nem lehet a felolvasólap része a továbbiakban, hiszen akkor űrlap formátumban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.
1
…
6
7
8
…
22