Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] ...melyre a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése utal, mely a részekre bontás tilalma főszabály mellett az "egybeszámítás" értelmezését tartalmazza.A hivatkozott rendelkezés szerint, ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.
Kapcsolódó címkék:    

Aránytalanul alacsony ár építési beruházásnál

Kérdés: Mikor vizsgálandó építési beruházásnál az aránytalanul alacsony ár?
Részlet a válaszából: […] ...építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. kormányrendelet (Épkiv. Rendelet) definiálja az építőipari rezsióradíj tartalmát, főbb elemeit az alábbiak szerint.Építőipari rezsióradíj: a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Ügyvédkényszer jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Most is kell-e feltétlenül ügyvédet vinnem jogorvoslati eljárásra, vagy majd csak később, ha már az új törvény szerinti eljárásokban leszek kérelmező? (A jogorvoslati díjjal együtt nagyon drága a közbeszerzés, ezzel is lehet csökkenteni a költségeket.)
Részlet a válaszából: […] ...jogtanácsosi is lehet.A törvény 145. §-ának (7) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanács­adói, jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező.Ez a kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Jogorvoslat szabályozása nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Nemzetbiztonsági eljárás esetében milyen jogorvoslati szabály érvényesül? (Kérdésünk indoka, hogy jelenleg a törvény nem szabályozza ezt a kört.)
Részlet a válaszából: […] ...körben. A törvény 9. § (1) bekezdésének a) pontja egyrészt utal az elsősorban saját szóhasználatában védelmi és biztonsági tárgyú beszerzéseknek hívott beszerzési tárgyakra, melyekre kifejezetten született kormányrendeleti eljárási szabály egészen addig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Kimentés a közbeszerzésben

Kérdés: Hogyan alkalmazható a kimentés [új Kbt. 25. §-ának (8) bekezdése] intézménye?
Részlet a válaszából: […] ...kimentés az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében tett intézkedéseket jelenti. Tekintettel arra, hogy az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében a gazdasági szereplőnek lehetősége van a hatályos törvény 25. §-ának (8) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Önkormányzatok Közbeszerzési Szabályzata

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat mint ajánlatkérő esetében a Közbeszerzési Szabályzat elkészítése során figyelembe kell-e vennie a jogszabályalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (jogalkotási törvény) 1. § és 23. § (4) bekezdés j) pontjában, továbbá a 24. § (1) bekezdésében foglaltakat? Kérdésünk elsősorban arra irányul, hogy a Közbeszerzési Szabályzatban a Kbt.-re vonatkozó vagy más jogszabályi rendelkezés megismételhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...a hatályos Kbt. 27. §-ának (1) bekezdése rögzíti, többek között az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Mikortól alkalmazható az új Kbt.?

Kérdés: A Kbt. 197. §-ának (1) bekezdése első mondatát úgy kell értelmezni, hogy az új közbeszerzési törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján a hatálybalépése után megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban a hatálybalépése után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...hatályba léptető rendelkezések értelmében főszabály, hogy a 2015. november 1-jét követően megkezdett eljárásokra kell az új törvény szabályait alkalmazni. Visszaható hatálya van ugyanakkor a jogszabálynak a 139. §, a 142. § (1)–(2) és (4)–(5) bekezdése, a 153...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Határidők számítása

Kérdés: Változtak a határidők számítására irány­adó szabályok az új Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...határidők számítására irányadó szabályokat a hatályos közbeszerzési törvény 48. §-a tartalmazza (1)–(5) bekezdéseiben, a következők szerint:– a törvényben meghatározott határidők tekintetében a napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.
Kapcsolódó címkék:    

Ellentmondás az ajánlati felhívás és a dokumentáció között

Kérdés: Ha az ajánlati felhívás és a dokumentáció között ellentmondás van, akkor az ajánlati felhívásban foglaltak az irányadók? Ha igen, akkor melyik törvényhely támasztja ezt alá?
Részlet a válaszából: […] ...probléma oka az, hogy a továbbiakban eljárási dokumentumokat értünk a dokumentáció alatt, melynek része az eljárást megindító felhívás is.Az új közbeszerzési törvény értelmező rendelkezései között szerepel a közbeszerzési dokumentum fogalmának meghatározása....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.
Kapcsolódó címkék:    

Késedelmi kötbér értelmezése az új, fakultatív kizáró ok szempontjából

Kérdés: Az új Kbt. fakultatív kizáró okai között szerepel a 63. § (1) bekezdés c) pontjában, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte, és ez az említett korábbi szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett. A késedelmi kötbér is a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankciók körébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése ugyan nem definiálja a súlyos szerződésszegés fogalmát, de egyértelművé teszi, hogy amennyiben a súlyos szerződésszegés kártérítés követeléséhez vezetett, úgy a KH-nak történő bejelentési kötelezettség a szerződésszegésről fennáll. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.
Kapcsolódó címkék:    
1
182
183
184
558