912 talált cikk a beszerzés tárgya kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szabályozza az árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél a 18 millió forint alatti, építési beruházásnál a 100 millió forint alatti közbeszerzések rendjét. A törvény 115. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő nyílt eljárásban irányadó minimális időtartamára vonatkozó előírás nem alkalmazandó. Ebben az esetben az ajánlatkérő szabadon határozza meg az ajánlattételi határidőt? Vagy a nemzeti eljárásrend szerinti összefoglaló tájékoztatóval induló közbeszerzésekre vonatkozó árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél 10 napos, építési beruházásnál 15 napos ajánlattételi határidőt kell/ajánlott alkalmazni?

Kérdés: Van-e változás a bírálóbizottság működésében?

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, valamint szolgáltatás megrendelése esetén igazolható az előző legfeljebb három lezárt üzleti évre vonatkozóan kérhető, teljes – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről szóló – adott esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt – nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek lehetősége van a három üzleti év árbevételét vizsgálni – de megteheti, hogy csak az előző kettő üzleti évet vizsgálja –, vagy kötelessége?

Kérdés: Keretszerződést kötöttünk az ajánlattevővel. A szerződésben a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában tételesen meghatároztuk, hogy melyik termékből mennyit rendelünk majd a szerződéses időszak alatt. Ha a szerződéses összeg, valamint a szerződés szerinti termékkör nem változik, azonban a megrendelendő termékek mennyiségi megosztásán változtatni kívánunk, akkor kell-e emiatt szerződést módosítani? Illetve ha módosítunk, hogyan és milyen módon kell dokumentálni?

Kérdés: A dokumentációban az az ajánlatkérői tájékoztatás szerepel, hogy a felolvasólapon és a költségkalkulációban az egységár vonatkozásában két tizedesjegyig terjedhet a megajánlás, és kizárólag pozitív számot lehet megajánlani. Ha a megajánlás attól eltér, akkor az ajánlat érvénytelen. Automatikus az érvénytelenség, vagy hiánypótolható a hiba? Ilyenkor célszerű e körben kiegészítő tájékoztatást kérni?

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?

Kérdés: Van-e valamilyen korlátja az ajánlatkérő – megállapodásban meghatározott – ellenőrzési joga gyakorlásának a szerződés teljesítése kapcsán? A kérdést azért tesszük fel, mert az ajánlatkérő heti rendszerességgel, előzetes bejelentés nélkül küld képviselőt a gyártási folyamat ellenőrzésére, amely a munkarendet jelentősen megzavarja. Sajnos, az ellenőrzési jogosultság nincs részletesen leszabályozva a szerződésben, csak az szerepel benne, hogy munkaidőben ellenőrizhet a megrendelő. Kiegészíthetjük a szerződést – mely hosszabb időre kötött keretszerződés – e körben?

Kérdés: 2015 novemberétől változnak-e a közbeszerzési értékhatárok?

Kérdés: Ha különböző minisztériumok egy vállalkozástól rendelnek meg azonos tárgyú szolgáltatásokat, azokat egybe kell-e számítani?

Kérdés: Költségvetési intézményként vonatkozik ránk a központosított közbeszerzés és az 1982/2013. kormányhatározat szerinti beszerzési tilalom is. Személygépkocsit szeretnénk vásárolni, a kérdés az, hogy használt személygépkocsit is csak a tilalom alóli felmentés birtokában vásárolhatunk? Használt személygépkocsit is a központosított közbeszerzésben szerezhetünk csak be?