Többes megjelenés tilalma

Kérdés: Kapacitást nyújtottunk egy eljárásban, az összegezésben nem vagyunk megjelölve sehol alvállalkozóként. Egy másik ajánlattevő nyert, akinek korábban kivitelezési ajánlatot adtunk, az összegezésben itt sem vagyunk megjelölve alvállalkozóként. Ebben az esetben elvégezhetjük a kivitelezési munkát a nyertes részére?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti eset egyértelműen nem ütközik a többes megjelenés tilalmába.A Kbt. 36. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Megfelelés árbevételi követelménynek, alvállalkozó bevonása részajánlattételnél

Kérdés: Az ajánlatkérő minden egyes részre előírt egy beszerzés tárgya szerinti árbevételt. Mi több részben is szeretnénk indulni, ellenben, ha több részben indulnánk, az árbevételünk már nem lenne elegendő.
–Össze kell-e adni az egyes részek árbevételi követelményét?
–Erre tudunk-e bevonni alvállalkozót, ha nincs meg a megfelelő mennyiség?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet kifejezetten lehetővé teszi, hogy amennyiben több részben indul az ajánlattevő, akkor milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Tervező és ajánlattevő összeférhetetlensége

Kérdés: A közbeszerzés tárgyát képező kivitelezési munkához szükséges terveket kibocsátó jogi személy elindulhat-e a tárgyi munka kivitelezési pályázatán, nem összeférhetetlen-e a tervezési tevékenysége az ajánlattevői minőséggel? Tekinthető-e a kiviteli tervek elkészítése az eljárás előkészítésének?
Részlet a válaszából: […] Fontos, hogy az ajánlatkérő már az eljárás előkészítése során figyelemmel legyen arra, hogy a tervezőt milyen formában vonja be a kivitelezésre vonatkozó eljárás elő­készítésébe. Amennyiben a tervező nem került közvetlen módon az előkészítésbe bevonásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban gyakran visszatérő kérdés az üzleti titok és az aránytalanul alacsony ár problematikája, igazán érdekes helyzetek azonban leginkább akkor adódnak, ha a kettő együttesen jelentkezik, netán látszólag konfliktusba is kerül egymással.Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Kapacitások ajánlatkérő általi "leoszthatósága"

Kérdés: Közbeszerzési szempontból helytálló-e, hogy az ajánlatkérő akkor jár el helyesen, ha a szerződéskötés feltételeként minden egyes munkarészre részletes erőforrástervet kér be, továbbá igazoltatja a szakemberek rendelkezésre állását, majd ezek alapján dönt úgy, hogy egyes munkákra/ajánlati részekre az erőforrás igazolásának hiányában a második legjobb ajánlati árat tevő ajánlatadóval köt szerződést?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek nincs lehetősége kapacitást leosztani, és az egyes részek vonatkozásában önkényesen egy-egy ajánlattevőt háttérbe szorítani. Az egyes részek vonatkozásában egyrészt az ajánlatkérő megteheti, hogy több részre történő ajánlattétel esetében külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett kizáró ok az alábbi:A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Cégnévváltozás kezelése az eljárás folyamatában

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy érkezik egy ajánlat Kovács Bt.-től, majd felhívja az ajánlatkérő hiánypótlásra, ezt követően Takács Bt.-t hirdeti ki nyertesnek? Utólag látható, hogy névváltozás történt a cégnél az ajánlattétel alatt. Nem aggályos ez?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás során előfordulhat, hogy változásbejegyzési eljárás keretében megváltozik például a cég neve, telephelye stb. Erről az ajánlattevőnek szükséges tájékoztatnia az ajánlatkérőt. Mivel a nyilvános cégjegyzékben követhető a változás, így jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Más eljárásban felhasznált nyilatkozat elfogadhatósága

Kérdés: Elfogadható-e olyan kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített nyilatkozat, amelyben az ajánlatkérő és az eljárás megnevezése nem az adott ajánlatkérőre és az adott eljárásra vonatkozik? (Vélhetően egy másik ajánlatkérő által indított eljárásban használták. Adátum megfelelő.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet 22. §-a részletezi a referenciaigazolás kötelező elemeit és kiadásának módját, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Információkérés előzetes piaci konzultáció keretében

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében az ajánlatkérő kiosztott egy dokumentumot, melyre várja a visszajelzésünket. Nem világos számomra, hogy ez része-e az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerint kell lefolytatnia előzetes piaci konzultációját. Az alábbi szabály igen szűkszavú, azaz nem rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek dokumentálnia kell, milyen formában végzi a piaci konzultációt, hiszen ez az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Hamis adatszolgáltatással kapcsolatos jelentési kötelezettség alkalmasság nem megfelelő igazolása miatt

Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő nem igazolja megfelelően az alkalmasságát, az ajánlatkérőnek kötelessége lejelentenie hamis adatszolgáltatás miatt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja továbbra is tartalmazza azt az általános kötelezettséget, hogy amennyiben az ajánlattevő az előzetes nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasság igazolásának, és mindez befolyásolja az ajánlatkérő döntését, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.
1
49
50
51
274