1103 talált cikk a dokumentum kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatunkban megjelölt alvállalkozót minden esetben meg kell jelölni a szerződésben? Ez a megjelölés mit takar pontosan? Csak azt az alvállalkozót jelölöm meg, aki/amely eléri a 10 százalékos mértéket?

Kérdés: Hogyan kezelhető az a helyzet, ha az ajánlatkérő a Kbt. 113. §-ának (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárás során a közbeszerzési dokumentumoknak az ajánlattételre felkért és az érdeklődő gazdasági szervezetek részére történt megküldését követően észleli, hogy az összefoglaló tájékoztatóban valamely adatot tévesen tüntetett fel?

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha az elektronikus ajánlat, melyet benyújtottunk, az ajánlatkérő által nem olvasható, de mi küldőként el tudjuk olvasni?

Kérdés: Mi történik, ha nem érkezik visszaigazolás az EKR-be történő feltöltésről?

Kérdés: Fel lehet-e tölteni rtf-formátumban is a dokumentumot, vagy az csak pdf-ben tölthető fel?

Kérdés: Migrálva lesznek-e a korábbi eljárások adatai az EKR-ben, vagy újra fel kell vinni azokat a felolvasólap-template-eket, melyeket már kialakítottunk?

Kérdés: Mi a helyzet abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem fogadja el a kizáró oki nyilatkozatot, melyet más eljárás érdekében készítettünk? Tény, hogy szerepel benne egy másik eljárási szám és dokumentumra hivatkozás, de ettől még a tartalom is megfelelő, bár még a mostani eljárást megelőzően készült. Egyébként ugyanahhoz az ajánlatkérőhöz lett benyújtva mindkét dokumentum. Az eljárás 2018-ban indult, és egyelőre nem elektronikusan zajlik.

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?

Kérdés: Kötelező-e alkalmassági követelményt előírnom nemzeti rezsimben?

Kérdés: Nyilvános-e a bírálati lap a kötelező elektronikus közbeszerzés bevezetésével?