Képviselő az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet a nyilatkozattételről azt írja, hogy az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekintetni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Ez a szuper user? Meghatalmazható a szuper user más által nyilatkozattételre?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet rendelkezik arról, hogy képviselőnek kell tekinteni azt a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkező személyt, aki feltölthet adatot, kitölthet Egységes Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Többszörös nyilatkozat kizáró okokra

Kérdés: Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben egyrészt ki kell töltenem az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumot, másrészt még egy kizáró oki nyilatkozatot is kell mellékelnem, majd a végén – mivel a 321/2015. Korm. rendelet nem változott – uniós eljárásban mindezeken túl a közjegyzői nyilatkozatot is be kell nyújtanom a kizáró okokról. Mi ennek az oka?
Részlet a válaszából: […] Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum kitöltése mellett valóban van egy nyilatkozat, mely még egyszer tartalmazza a kizáró okok egy részét. Ennek a nyilatkozatnak nincs relevanciája, külön jogszabály nem írja elő, de kitöltése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Eljárás hiányosan benyújtott hiánypótlás esetén

Kérdés: Milyen eljárási rend érvényesül hiányosan beadott hiánypótlás esetén?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályok értelmében ugyanazon hiányosság pótlására nincs az ajánlattevőnek lehetősége, így főszabályként a hiányos hiánypótlás következtében az ajánlat érvénytelen lesz.Elképzelhető ugyanakkor olyan hiányosság, melyet az ajánlatkérő képes kezelni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Alvállalkozó megjelölése a szerződésben

Kérdés: Az ajánlatunkban megjelölt alvállalkozót minden esetben meg kell jelölni a szerződésben? Ez a megjelölés mit takar pontosan? Csak azt az alvállalkozót jelölöm meg, aki/amely eléri a 10 százalékos mértéket?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozó megjelölése a Kbt. 66. §-ának (6) bekezdése szerint előírható, azaz nem kötelező. Amennyiben az ajánlatkérő előírja, úgy nevesíteni kell vagy azt a részt, amelyben várhatóan alvállalkozót vesz igénybe az ajánlattevő, vagy ha ismert az alvállalkozó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Második nyertes ajánlattevő megjelölésének feltétele

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. § (4) bekezdése esetében, mikor az ajánlatkérő az első ajánlattevőt kéri fel kizáró oki, alkalmassági igazolásai benyújtására, valóban ki van zárva a második legjobb ajánlattevő kihirdetésének lehetősége, ez azonban egyszerűen annyit jelent, hogy a második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Ajánlatok beadásának módja részajánlattétel esetén

Kérdés: Részajánlattétel esetében be lehet-e adni az ajánlatot együttesen, vagy ott is darabolni kell azt? (Mindegyik rész bontása egy időpontban van.)
Részlet a válaszából: […] A részajánlattételi lehetőség egy eljáráson belül biztosítható, melynek során az eljárás eredményeként több szerződést írnak alá a felek. Az ajánlattétel vagy a részvételi jelentkezés során technikai kérdés, hogy minden egyes részre külön dokumentumot készít-e az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Hiánypótlás kapacitást nyújtó szervezet cseréje esetén

Kérdés: Hiánypótoltatható-e a kapacitást nyújtó szervezet, ha utóbb mégsem azt a szervezetet vonja be az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályok korlátozzák a cserét azzal, hogy csak kizáró ok meg nem felelése miatt van lehetőség a kapacitást nyújtó szervezet változtatására egy eljáráson belül. Ebben a formában a korábbi szabályokhoz képest kifejezetten szigorúbb a hiánypótlási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Eljárás hibás egységes európai közbeszerzési nyilatkozat benyújtása esetén

Kérdés: Az osztrák ajánlattevő olyan egységes európai közbeszerzési nyilatkozatot nyújtott be, amely véleményünk szerint hibás. Az E-Certist megnéztük, és úgy látjuk, létezik adatbázis egy-egy kizáró okra, de nem egyértelmű. Hiánypótoltattuk, de újra benyújtotta a korábbi nyilatkozatot. Mi a teendő? (Nem tudjuk biztosan igazolni a hibát, úgy látjuk, az E-Certis nem igazán felhasználóbarát.)
Részlet a válaszából: […] Elsősorban a kizáró oki igazolások vonatkozásában nincsenek az ajánlatkérők könnyű helyzetben. A szabályozás az e-Certis rendszert alkalmasnak találja arra, hogy az adott tagállamban a közbeszerzésben alkalmazott igazolásokat rendszerezze, és kereshető módon segítse a piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Alkalmassági szempont előírása

Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek egyértelműen el kell döntenie, hogy mit kíván vizsgálni, a teljes árbevételt, a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt vagy mindkettőt, melyre a 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdésének c) pontjában az alábbiak szerint ad lehetőséget:Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Minősített ajánlattevők igazolási rendje

Kérdés: Az érintett közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdések szerinti kizáró okokról kell nyilatkozni. Hazai ajánlattevők vagyunk, és nemrég megszereztük a minősített ajánlattevői státuszt a Közbeszerzési Hatóságnál. A minősített ajánlattevői tanúsítványban szereplő, 62. § (1) bekezdés szerinti pontok nem fedik le a teljes 62. § (1) bekezdést, hiányoznak belőlük az i), j), m), o) pontok. Ezekre külön nyilatkozatot kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] A minősített ajánlattevői rendszer valóban nem igazolja az összes kizáró ok esetében a minősített ajánlattevő kizáró okok hatálya alá tartozását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy külön nyilatkozattételre lenne szükség az egységes európai közbeszerzési dokumentumon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.
1
6
7
8
14