Feltételes közbeszerzési eljárás

Kérdés: Feltételes közbeszerzési eljárás esetében köthető-e szerződés, amennyiben az eljárásnak vége? (Későbbi hatályba léptetésre gondolok.) Ha időközben szerződésmódosításra is szükség van, akkor azt is módosíthatom úgy, hogy annak hatálybalépése feltételesen valósuljon meg? Módosíthatom-e a hatálybalépést úgy, hogy kiderül, hogy mégsem támogatott az eljárás, ennek ellenére saját forrásból megvalósítom?
Részlet a válaszából: […] ...nem akadályozza meg a szerződés teljesítését. Ekkor azonban figyelemmel kell arra lenni, hogy a szerződés tartalmában olyan kötelezettségekről szól, melyek a támogatás elszámolásával kapcsolatos szabályokra utalnak. Mivel rendes közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Döntőbizottsági hatáskör szerződés teljesítése vonatkozásában védelmi beszerzés esetén

Kérdés: Védelmi beszerzés esetében a szerződésteljesítés vonatkozásában van-e hatásköre a Közbeszerzési Döntőbizottságnak?
Részlet a válaszából: […] ...miatt indult eljárás kivételével – a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Alvállalkozói részvétel mértékét eltörlő szabály hatálybalépése

Kérdés: Mint ismeretes, a Kbt. rendelkezései közül 2018. november 29-i hatálybalépéssel kikerült az a szabály, amely építési beruházás esetén 65%-ra korlátozta az igénybe vehető alvállalkozói szerződés értékét [138. § (5) bekezdés]. A korlátozás eltörlésével kapcsolatban ugyanakkor a hatályba léptető rendelkezések nem tartalmaznak további részletszabályokat arra vonatkozóan, hogy e rendelkezések kizárólag a 2018. november 29-ét követően indult eljárások vonatkozásában alkalmazandóak, vagy a jogszabály erejénél fogva érvényesülnek a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is. Kérdéseink a fenti jogszabály-módosítás vonatkozásában az alábbiak:
A hivatkozott, Kbt. 138. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés eltörlése, azaz az alvállalkozók korlátozás nélküli bevonásának lehetősége kizárólag a 2018. november 29-ét követően indult eljárások vonatkozásában alkalmazandó, vagy ez a lehetőség érvényesül a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is? Utóbbi esetben a rendelkezés a jogszabály erejénél fogva érvényesül, azaz további cselekmény (így például szerződésmódosítás) nélkül a nyertes ajánlattevő a 138. §-ban foglaltak alkalmazásával bevonhat a korábbi 65%-os korlátot meghaladóan további alvállalkozókat? Ha igen, akkor szerződésmódosítás olyan szerződések esetén sem szükséges, ahol a 138. § (5) bekezdésre történő hivatkozás akár a konkrét jogszabályhelyre történő utalással, akár a korlátozás szövegszerű megfogalmazásával is megjelent? Ha nem a jogszabály erejénél fogva érvényesül az alvállalkozók korlátozás nélküli bevonásának lehetősége, de az erre vonatkozó szerződésmódosítást követően a korlátozás feloldható lesz a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is, abban az esetben a szerződésmódosítás során a Kbt. 141. §-ban foglaltak közül melyik jogalap alkalmazása jogszerű?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáló közbeszerzési eljárás megindításakor hatályban lévő szabályok szerint kell a szerződésüket teljesíteniük.A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvény 48. §-a törli a 138. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

65%-os szabály eltörlésének hatása keretmegállapodásra és előminősítésre

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás esetében is meg kell maradnia a 65%-os szabálynak a már megkötött szerződéseknél a jogszabályváltozásra figyelemmel, vagy lehetőség van módosításra? Mi a helyzet előminősítés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvény 48. §-a törli a 138. § (1) bekezdés második és harmadik mondatát, mely a 65%-os szabály tartalmazta. A hatályos szabály értelmében már nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Új ajánlat létrehozójának jogosítványai

Kérdés: Ajánlattevőként az új ajánlat létrehozója szerkeszthet is, vagy csak érdeklődést jelezhet?
Részlet a válaszából: […] ...szereplőtől nem tudja megtenni. Hasonlóképpen fontos, hogy többrészes ajánlattétel előtt hozzáértő kolléga gondolja át, hogy mely részekre akar jelentkezni az ajánlattevő, és ennek megfelelően másol sablont már az érdeklődés jelzésekor. Ezek az apróbb szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Ajánlattevők létszámának csökkentése a tárgyalások során az EKR keretein belül

Kérdés: A jelenlegi EKR keretek mellett hogyan oldható meg a Kbt. 88. §-ának (5) bekezdése szerinti lehetőség, az ajánlattevők létszámának csökkentése a tárgyalások során?
Részlet a válaszából: […] ...fordulók során a végleges ajánlattételre felhívott ajánlattevők száma nem csökkenthető egyre.Véleményünk szerint a fenti gyakorlati az EKR keretein belül is alkalmazható. Az alábbiakban három elemet emelünk ki, amelyekkel már az előkészítés során tisztában kell lenni:1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Előzetes tájékoztató közzétételének határideje

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?
Részlet a válaszából: […] ...de legfeljebb tizenkét hónapon belül köteles a megindítandó eljárásról szóló összefoglaló tájékoztatást közzétenni az EKR-ben. Az ajánlatkérő az összefoglaló tájékoztatással egyidejűleg köteles az EKR-ben rögzíteni azon, legalább három...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi ok értelmezése

Kérdés: A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ha az ajánlatkérő az eljárásban biztosítja a részajánlattételi lehetőséget, és alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor a két ajánlatnak (megoldási javaslatnak), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezésnek eljárásonként vagy részfeladatonként kell beérkeznie? Adott egy egyszakaszos eljárás két részajánlattételi lehetőséggel. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezik be az 1. részfeladatra, és egy ajánlat érkezik be a 2. részfeladatra is. Ez esetben mikor jár el jogszerűen az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján: ha eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy mindegyik részfeladatra csak egy ajánlat érkezett be, vagy ha eredményessé nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy az eljárásban két ajánlatot benyújtottak?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést – e) pont.A részekre történő ajánlattétel biztosítása a Kbt. 61. §-ának (5) bekezdése alapján becsült érték, tárgy és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Eljárást megindító felhívás címzettjei a Kbt. 113. §-ának (1) bekezdése szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 113. §-ának (1) bekezdése szerinti eljárásban az ajánlatkérő köteles legalább három – a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen megjelölt – gazdasági szereplőnek megküldeni az eljárást megindító felhívást, valamint rajtuk kívül mindazoknak a gazdasági szereplőknek is, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. Mi a teendő abban az esetben, ha a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen megjelölt három gazdasági szereplő közül valamelyik cég jelzi az érdeklődését az eljárás iránt? Ilyenkor az érdeklődését jelző cég helyett az ajánlatkérőnek kell választania egy másik gazdasági szereplőt, akinek saját kezdeményezésére megküldi az eljárást megindító felhívást?
Részlet a válaszából: […] ...113. § (1) bekezdésének vonatkozó előírása szerint ... Az ajánlatkérő az összefoglaló tájékoztatással egyidejűleg köteles az EKR-ben rögzíteni azon, legalább három gazdasági szereplő nevét és címét, amelyeknek az eljárást megindító felhívást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Rendes felmondás alkalmazása közbeszerzési szerződésben

Kérdés: A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés a Ptk.-val összhangban tartalmazhat-e rendes felmondást, például 90 napos felmondási idővel, illetve azzal, hogy a szerződés a megkötésétől számított egy (vagy kettő) évig rendes felmondással nem mondható fel?
Részlet a válaszából: […] ...felmondási okok nem módosíthatók, figyelembevételük kötelező a teljesítés során, még ha a szerződés nem is kifejezetten utal ezekre a szabályokra. Különbözik a fentiektől a Kbt. 143. §-ának (1) bekezdése, mivel ez a szabály a felmondás lehetőségére utal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.
1
56
57
58
180