Közvilágítás-korszerűsítés minősítése

Kérdés: Önkormányzatunk a közvilágítás korszerűsítését szeretné megvalósítani a településen, két részre osztva. Az egyik rész a már meglévő lámpatestek cseréje (114 db), a másik a település lámpatestekkel történő bővítése (74 db). A pályázati szabályozás miatt kell külön kezelnünk a cserét és a bővítést. Magyar Falu Pályázaton támogatást nyertünk, melyből teljes egészében megvalósítható a lámpatestek cseréje. Mivel az MFP-pályázaton kizárólag ez utóbbit lehet elszámolni, így azt nettó 28.000.000 Ft becsült értéken a támogatásból, építési beruházásként valósítanánk meg. A 74 darab lámpatest kiépítését – a már meglévő állomány bővítését – nettó 8.200.000 Ft becsült értéken önerőből hoznánk létre. Lehetőségünk van-e arra, hogy 3 árajánlatos saját beruházás folyamán bonyolítsuk le a beruházást elvégző cég kiválasztását? Véleményünk szerint a közutak már meglévő lámpáinak cseréje, valamint bővítése építési beruházásként értelmezhető, és mint olyan, nem éri el a közbeszerzési értékhatárt.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...lehet csak eldönteni, hogy a nettó 28 millió Ft és a nettó 8,2 millió Ft becsült értékű beszerzésekre melyik értékhatár és melyik eljárási rend az irányadó, különösen arra figyelemmel, hogy az árubeszerzés és a szolgáltatás nemzeti értékhatára 20 millió Ft....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.

Jogutódlás az ajánlatkérői oldalon

Kérdés: Egy meglévő szerződésünkkel kapcsolatban a megbízónk szóban jelezte, hogy a mostanában zajló kormányzati átalakítások miatt várhatóan más szervezet részére kell teljesítenünk. Ez lehetséges egy közbeszerzésben elnyert szerződés esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás nem irányulhat a Kbt. alkalmazásának megkerülésére (pl. egy közbeszerzési eljárás lefolytatásától való eltekintés).A Kbt. nem korlátozza, hogy az ajánlatkérő jogutódlása milyen jogalappal fogadható csak el,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.

Tervezési szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Az önkormányzat támogatást kért és kapott az Építési és Közlekedési Minisztériumtól 46.990.000 Ft összegben egy műemlék épület felújításához szükséges tervezési feladatokra. A támogató okirat szerint a támogatás tárgya: Restaurátori kutatások, Építészeti tudományos dokumentáció és értékleltár, Fejlesztési koncepció, Épületdiagnosztika, Építészeti tervezés, Tartószerkezeti tervezés, Szakági tervek, Restaurátori tervek. Jól gondoljuk-e, hogy valamennyi fent megjelölt feladat egybeszámítandó, vagyis a tárgyi épülethez kapcsolódó tervezés (támogatási okirat szerinti) becsült értéke 46.990.000 Ft? A fent leírtakra tekintettel a Kbt. 111. § r) pontja szerinti feltételek teljesülnek-e, azaz alkalmazható a kivételi szabály? Az egybeszámítási szabályokat milyen tekintetben kell alkalmaznunk a tárgyi beruházás (tervezés) kapcsán? Más épületek vagy szélesebb körben építmények (épület és műtárgy) tervezési feladatait is egybe kell-e számolnunk a jelenlegivel, és ha igen, akkor milyen időintervallumban [csak a folyamatban lévőket, vagy az előző év(ek)re vonatkozókat], tekintettel arra, hogy a beszerzés forrása hazai állami költségvetési?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...venni, függetlenül a fedezet jellegétől.A Kbt. az alanyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő szempontjából vizsgálódik, és az irányadó eljárási rend meghatározása az ajánlatkérő összes beszerzési igényének vizsgálatát érinti, sőt, közös projektek (pl....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

Új kapacitást nyújtó szervezet bevonása

Kérdés: Egy Kbt. 85. §-a szerinti (uniós) tárgyalásos eljárásban az egyik részvételre jelentkező az EEKD-ban bemutatott egy olyan referenciát, amely esetén a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül, ezért a tételes igazolási szakaszban referenciaigazolás benyújtása volt szükséges. Az ajánlattevő a tételes igazolási szakaszban nem megfelelő referenciát mutatott be, ezért hiánypótlás keretében új referenciát kértünk. Az ajánlattevő a hiánypótlás keretében kapacitást nyújtó szervezetet vont be, és vele igazolta alkalmasságát. Az ajánlattevő a részvételi szakaszban akként nyilatkozott az EEKD-ban, hogy nem vesz igénybe kapacitást nyújtó szervezetet, erre vonatkozóan a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozatot is benyújtotta. Jól gondolom, hogy tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok benyújtását követően, a tételes igazolási szakaszban már nincs lehetőség kapacitást nyújtó szervezet bevonására?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kapacitást biztosító szervezet bevonására kétszakaszos eljárásban csak az első szakaszban van feltétel nélkül lehetőség. A második szakaszban csak abban az esetben, ha a kapacitást biztosító szervezet, melyet az ajánlatkérő korábbiakban bevont, kizáró ok hatálya...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.

Helyszíni bejárás kötelező jellege

Kérdés: Nemzeti eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, ahol nem terveztünk helyszíni bejárást tartani, emiatt az ajánlattételi felhívásunk nem is tartalmaz erre utaló információt. Az egyik érdeklődő gazdasági szereplő kiegészítő tájékoztatáskérésben követeli a helyszíni bejárást arra való indokkal, hogy anélkül nem lehet ajánlatot tenni. Kötelesek vagyunk mégis helyszíni bejárást tartani?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a kiegészítő tájékoztatás nevesített formája. Helyszíni bejárás tartására vonatkozó döntés esetén az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban megadni a helyszíni bejárás időpontját és helyét. A helyszíni bejárásra vonatkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Kapacitást biztosító szervezet szerződéskötési feltétel esetén

Kérdés: Egy építési beruházási tenderen szeretnénk ajánlatot tenni, ahol a felhívás szerint szerződéskötéshez ISO 14000 tanúsítványt kér az ajánlatkérő. Nekünk nincs ilyen tanúsítványunk, ezért kérdeznénk, hogy az ISO-tanúsítványra is lehet hozni kapacitást, mint a referenciára?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...lehet előírni, és kivel lehet igazolni ezeket a feltételeket. A szerződéskötési feltételek gyakorlata részben az ellenőrző szervek eljárása, részben az ítélkezési gyakorlat alapján alakult ki.A szerződéskötési feltételnek való megfelelés lehetőségeit...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Lehívási kötelezettség keretszerződésben

Kérdés: Cégünk elnyert egy áruszállításra vonatkozó tendert, ahol a szerződésben nem konkrét mennyiség szerepel, hanem egy keretmennyiség. Az ajánlatkérő arról tájékoztatott minket, hogy a várható szervezeti átalakulás miatt nem kívánja lehívni a mennyiséget. Nekünk ez veszteséget jelent. Az ajánlatkérő megteheti, hogy nem hívja le a szerződés teljes mennyiségét?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és a Kbt. 2. § (8) bekezdése alapján a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.Az ajánlatkérő köteles megadni a beszerzés mennyiségét az eljárást megindító felhívásban, de jogosult a beszerzés mennyiségét oly módon előírni, hogy rendelkezik mennyiségi eltérésről...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Ajánlati biztosíték visszafizetése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményeztünk. A közbeszerzési eljárásban előírtuk ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását. A felhívásban rendelkeztünk a Kbt. 81. § (5) bekezdéséről, azaz először értékelnénk az ajánlatokat, majd kizárólag a sorrend szerinti első helyezett ajánlattevő ajánlatát bírálnánk, a többi ajánlatot nem. A közbeszerzési eljárásban van olyan ajánlattevőnk, amelyik befizette az ajánlati biztosítékot. Ha kizárólag az első helyezett ajánlatát szeretnénk bírálni, mikor kell az ajánlati biztosítékot visszafizetni a többi ajánlattevőnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ajánlati biztosíték – az ajánlatkérő előírása esetén – a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltétele, és az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja. Uniós nyílt közbeszerzési eljárásban, a Kbt. 54. § (1) bekezdése alapján, az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Számítási hiba vitatása

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként veszünk részt. Az EKR-ben az ajánlatkérő levelet küldött, amelyben azt kéri, hogy számítási hiba miatt javítsuk a felolvasólapon szereplő ajánlati árunkat, az ajánlatkérő megadta a javított értéket is. Átnéztük az ajánlatunkat, de nem találjuk a számítási hibát. Mit tegyünk, hogy az ajánlatunk ne legyen érvénytelen, higgyük el a hibát és javítsuk ki?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...három munkanapon belül kell benyújtani az EKR-en keresztül. Az előzetes vitarendezési kérelemben meg kell jelölni a jogsértőnek tartott eljárási cselekményt, a kérelmező észrevételét és javaslatát, továbbá az álláspontját alátámasztó adatokat.Összességében, ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.
Kapcsolódó címkék:    

A Közbeszerzési Döntőbizottság késedelme

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság ügyintézési határidejének túllépése esetén (több mint 2 hónapja járt le az ügyintézési határidő) – nem kérelmezői pozícióban lévő – ajánlatkérőként milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre, különös figyelemmel arra, hogy kiemelt közbeszerzési eljárásunk lezárását/szerződés megkötését (az összegezés kiküldése már megtörtént, a jogorvoslat a nyertesként kihirdetett ajánlat érvényességét érinti) nem tudjuk ezen okból kifolyólag megvalósítani? A kérdés arra irányul, hogy milyen jogi lehetőségeink vannak a döntés meghozatalának „gyorsítása” érdekében, illetve a határidő-túllépés folytán milyen egyéb igényérvényesítési lehetőségek állnak (akár kártérítés) a rendelkezésünkre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jogorvoslati fórum határidejét eljárási cselekményei elvégzésére a Kbt. 164. §-a rögzíti. Amennyiben a döntés meghozatala során a jogorvoslati fórumnak többletidő szükséges, úgy azt is rögzíti a jogszabály, hogy milyen feltételekkel lehet a határidőt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.
1
…
5
6
7
…
451