Egy ajánlat miatti eredménytelenség

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárást tervezünk kiírni, és az előkészítő bizottság tagjai a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának előírására tettek javaslatot annak érdekében, hogy a verseny biztosított legyen. Közbeszerzési szakértőnk azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy ha csak egy ajánlat kerül az eljárásban benyújtásra, kötelező lesz eredménytelennek nyilvánítani az eljárást. Hogyan kell értelmezni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját? Ha beleírjuk, később már nem mérlegelhetjük, hogy eredménytelennek nyilvánítjuk vagy sem az eljárást, ha csak egy ajánlatot nyújtottak be?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tekintetében a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha…„e) – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Eredménytelenség fedezetelvonás miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre írt ki nyílt közbeszerzési eljárást. Az ajánlatok felbontását követően – a bírálati cselekményeket mellőzve – írásbeli összegezést küldött az ajánlattevőknek, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján eredménytelennek nyilvánítja az eljárást. Előzetes vitarendezési kérelmet adtunk be, a kérelmünkre azt a választ kaptuk, hogy forráselvonás történt a felettes szerv által, emiatt lett eredménytelen az eljárás. Véleményünk szerint az ajánlatkérőnek ezt a körülményt be kellett volna írnia az összegezésbe, mert így olyan, mintha utólag találták volna ki. Mi az Önök álláspontja minderről?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kbt. rendkívül szűk keretek között engedi meg, hogy egy adott eljárás eredménytelen legyen. Az eredménytelenségi okokat a Kbt. 75. §-a tartalmazza, a 75. § (2) bekezdés a) pontja jelen esetben megfelelő hivatkozást jelenthet.A Kbt. 75. §-a szerint:„(2)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Válaszadási határidő

Kérdés: Abban az esetben, ha az előzetes vitarendezési kérelem több kérelmi elemet tartalmaz, és egyes kérelmi elemek vonatkozásában az ajánlatkérő további dokumentumok benyújtására hívja fel az érintett ajánlattevőt, mi az irányadó válaszadási határidő: 3 vagy 7 munkanap?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...belül az EKR-ben tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi – általa ismert – ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja.(4) Ha az előzetes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Anyagi fedezet ismertetése a bontáskor

Kérdés: Az ajánlatkérő feltételes közbeszerzésként indított uniós nyílt eljárást arra hivatkozva, hogy a projekt európai uniós forrásból kerül megvalósításra, és a projekt költségvetésének módosítása érdekében (a támogatási összeg megemelésére) a támogatási szerződés módosítását kezdeményezte a támogatónál. Amennyiben a módosítási kérelem elfogadására az ajánlatok bontását megelőzően sor kerül, helyesen jár el az ajánlatkérő, ha a bontáskor ismerteti a módosított anyagi fedezet összegét?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kbt. 53. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján feltételes közbeszerzési eljárás akkor is indítható, ha az ajánlatkérő támogatási szerződés módosítására vonatkozó igényt vagy változásbejelentést nyújtott be, és a támogatásra irányuló igény el...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Kivételi kör alkalmazása

Kérdés: Az ajánlatkérő az 1996. évi CXVI. törvény 2. § 52. pontja szerinti atomenergia alkalmazására szolgáló építmény megvalósítására irányuló építési beruházás megvalósításával összefüggő tervezői szolgáltatásra kíván szerződést kötni közbeszerzési eljárás eredményeként, és felmerült a 98/2025. (V. 12.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében rögzített kivételi kör alkalmazhatóságának lehetősége. Azonban, míg a hivatkozott kormányrendelet 1. § (1) bekezdése külön nevesíti az építési beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő közbeszerzési eljárásokat, amely kifejezésbe a tervezési feladatok beszerzése is beletartozik, addig a kormányrendelet 4. § (3) bekezdése csak az „építési beruházás” fogalmát használja. A 98/2025. (V. 12.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében használt „1996. évi CXVI. törvény 2. § 52. pontja szerinti atomenergia alkalmazására szolgáló építmény megvalósítására irányuló építési beruházás” kifejezés alatt értendő-e az építési beruházás megvalósításával összefüggő, nevezetesen tervezői szolgáltatás tárgyú közbeszerzési eljárás is?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerint atomenergia alkalmazására szolgáló építmény: a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló, valamint az ezekkel összefüggő építmény. Az állami beruházások költségellenőrzésének részletes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Új feltétel előírása verseny újranyitása esetén

Kérdés: Három évre szóló keretmegállapodást kötöttünk a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja alapján négy ajánlattevővel. Jelenleg a második szerződési évben tartunk. Műszaki szakterületünk azt vetette fel, hogy a következő eljárásban (minden esetben a verseny újranyitásával kötünk szerződést) írjuk elő egy új szakember rendelkezésre állását, mert az ez évi közbeszerzéseknél erre szükség lehet. Előírhatjuk ezt új szerződési feltételként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A keretmegállapodásokra vonatkozó szabályokat a Kbt. 104–105. §-ai tartalmazzák. Keretmegállapodás esetén az ajánlatkérő két részben valósítja meg közbeszerzését, az első részben keretmegállapodást köt egy vagy több ajánlattevővel a tervezett beszerzései...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.

Kétszeres hiánypótlás tilalma és az EVK

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunk eredményével szemben előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottak be. A kérelem szerint a nyertes ajánlattevő által a hiánypótlás során benyújtott gyártói adatlap továbbra is hiányos, ezért a kérelmező szeretné a nyertes ajánlatot érvénytelenné nyilváníttatni. Az EVK miatti hiánypótlást – mivel jogorvoslatnak tekinthető – önállónak lehet tekinteni a kétszeres hiánypótlási tilalom szerint?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vagy a bírálat vagy az értékelés körében bármely más dokumentum vagy információ benyújtására felszólítható. Az ajánlatkérő az eljárási cselekmények megtételére, azaz a hiánypótlási felhívás, a felvilágosításkérés, illetve indokoláskérés kiküldésére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.

Késedelmi kamat kizárása

Kérdés: Közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk. Az éves költségvetésünk felülvizsgálat alatt áll, és a nettó 5 millió Ft feletti kifizetéseket engedélyeztetnünk is kell. Az engedélyezési folyamat néha kicsit lassú, emiatt nem minden esetben tudjuk tartani a szerződésben vállalt fizetési határidőket. Erre tekintettel a közbeszerzési szerződéseinkben rendelkezhetünk úgy, hogy késedelmes fizetés esetén nem fizetünk késedelmi kamatot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(11) Semmis – a késedelmi kamat tekintetében a Ptk. 6:155. § (4) bekezdésében lehetővé tett eset kivételével – a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.

Közszolgáltató közbeszerzési értékhatára

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérő tevékenysége a távfűtés és használati meleg víz szolgáltatása mellett kiterjed a fűtési rendszerek karbantartására, melegvíz-mérő szerelésére, cseréjére stb. Az ajánlatkérő ezen tevékenységeivel egy városban, de több különböző telephelyen biztosítja a fűtési és használatimelegvíz-szolgáltatást több mint 17.500 felhasználó számára. Az ajánlatkérő a székhelyén lévő ingatlan (irodaház) tetőbeázásának megszüntetése érdekében tervez munkálatokat. Az ingatlan az ajánlatkérő adminisztratív területe, „székhelye”, ott található a közszolgáltató tevékenységhez kapcsolódó ügyfélszolgálati iroda, a munkaügyi és a számlázási részleg, valamint az igazgatóság és a közszolgáltatási tevékenység műszaki infrastruktúrájának központja is. A székhely ingatlant érintő felújítási munkálatok esetében a klasszikus vagy a közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárt kell figyelembe venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...mondta ki, hogy közbeszerzésre kötelezett a közszolgáltató ajánlatkérő, azaz köteles lefolytatni a különös közbeszerzési eljárást. A beszerzési tárgyak besorolását tehát ennek megfelelően tágan kell értelmezni, mivel olyan tevékenységek esetében,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.

Eljárás előkészítése

Kérdés: Egy közterület-tervezési közbeszerzés műszaki leírása megadja egy lakóutca hosszát. Az áttervezendő közműveket viszont csak felsorolja bármilyen egyéb specifikáció nélkül (hírközlés, villamos vezetékek, vízellátás, csatornázás, szénhidrogén-vezetékek). Lehet-e ennyire nagyvonalúan meghatározni a tervezési feladatot, illetve áthárítani a felelősséget a tervezőre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megfelelő ajánlattételt a Kbt. alábbi 28. § (1) bekezdése szerint.„28. § (1) Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – megfelelő alapossággal előkészíteni. Az ajánlatkérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
4
5
6
…
451