Ajánlat újraszámolásának számítási hibaként kezelése

Kérdés: Az ajánlatkérő kiküldött minden ajánlattevőnek egy számítási hiba javítására vonatkozó felhívást úgy, hogy vélhetően az árazatlan költségvetésből kimaradtak sorok, és ezeket kívánta beleérteni saját számításaival alátámasztva. Hibázunk-e, ha benyújtjuk? Nem lehetnek-e ennek hátrányos következményei? Milyen formában tegyük meg a javítást? Maradjon számítási hiba, vagy inkább hiánypótlás legyen az EKR-ben eljárási cselekményként kiválasztva?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon az ajánlatkérő saját hibájából eredő hiba nem kezelhető számítási hiba keretében. Hiába tekinti az ajánlatkérő saját javítását számítási hiba javításának, amikor a hiba nem az ajánlatban adott adatok alapján történő kiszámítás eredményeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén

Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 69. § (5) bekezdésének értelmezésére utal, azaz arra, ha a 69. § (5) bekezdés b) pontjának az az esete történik, ami kismértékben különbözik csak a 69. § (5) bekezdés a) pontjától.A Kbt. 69. §-ának (5) bekezdése alapján, ha a (4) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Tárgyalás lebonyolítása elektronikus formában

Kérdés: Milyen formában és milyen szabályokkal tudom elektronikusan lebonyolítani a tárgyalást az EKR vagy más segítségével? Kijelölhetek-e egy szolgáltatót, amelyet ajánlatkérőként használni fogok? Lehet-e gyakorolni, felvehetem-e a kapcsolatot a tárgyalás előtt a másik féllel? (Tehát praktikus dolgokat kérek, ami abban segít, hogy le tudjam bonyolítani a tárgyalást.)
Részlet a válaszából: […] Az eljárás elektronikus lefolytatásával kapcsolatban már az eljárást megelőzően tájékoztatni kell az ajánlattevőket. Mindezt az ajánlatkérő úgy is megteheti, hogy külön nyilatkozatban hozzájáruljon az ajánlattevő az elektronikus tárgyalás szabályaihoz. Erre nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Hiánypótlás-benyújtás elmulasztásának következménye

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlattevő elkészíti a hiánypótlást, és fel is tölti azt, de nem nyújtja be az EKR-en keresztül?
Részlet a válaszából: […] Mivel az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben azokat a dokumentumokat, amelyek csak előkészítés alatt állnak, az ajánlatkérő nem láthatja, így nem igazolható, hogy mely időpontban pontosan milyen tartalom volt feltöltve az EKR-be az ajánlattevő által úgy, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Eljárás lefolytatása a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését követően

Kérdés: A Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésére figyelemmel hogyan kell eljárni? Akár versenyeztetés nélkül is lehet beszerezni, vagy legalább egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz hasonló eljárást kell lebonyolítania az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] 2020. január 1-jétől hatályon kívül helyezték a Kbt. korábbi 5. § (3) bekezdését, mely egyben azt is eredményezheti, hogy az ajánlatkérő úgy dönt, egyáltalán nem kíván versenyeztetési eljárást lefolytatni.Tekintettel arra, hogy igazolható adatáramlás mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Változások a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásokban

Kérdés: Egy konferencián elhangzott, hogy a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásnál is lesz könnyítés. Ez milyen formában várható?
Részlet a válaszából: […] A 2020. január 1-jén hatályba lépett módosítás – a Kbt. 113. § hatályon kívül helyezésével összefüggő technikai módosítás mellett – a Kbt. 115. § szerinti eljárás körében felmerült azon jogalkalmazói visszajelzésre reflektál, amely szerint az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

EKR-be feltöltendő dokumentumok köre

Kérdés: A tárgyalási jegyzőkönyvek mellett külön-külön fel kell-e tölteni az egyes szerződésverziókat változáskövetéssel és anélkül, továbbá a végleges szerződést is?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként az EKR-ben kell dokumentálni az eljárást. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra is, hogy az EKR nem egy dokumentumtár, ahol minden verziót annak érdekében kell feltölteni, hogy követhető legyen minden érintett véleménye, miközben a szerződéses egyeztetések arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Határidőben teljesített eljárási cselekmény az EKR-ben

Kérdés: Elegendő-e egy eljárási cselekményt megkezdenem az EKR-ben ahhoz, hogy az határidőben megtörténtnek minősüljön?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzési környezet nem különbözik a nem elektronikustól, azaz az eljárási cselekményeknek le kell zárulniuk ahhoz, hogy megtörténtnek lehessen tekinteni azokat. Erre jó példa a D. 391/2019-es eset, ahol az ajánlatkérő 2019. július 12-én 17.23 órakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Tervpályázati eljárás "kiszervezhetősége" az EKR-ből

Kérdés: Tervpályázati eljárást lebonyolíthatok-e EKR-en kívül, akár részben, illetve van-e lehetőség a teljes eljárás kiszervezésére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. vonatkozik a tervpályázati eljárásokra is, a kivételi lehetőségek a tervpályázati eljárásra is hasonlóképpen vonatkoznak, mint a közbeszerzési eljárásokra, erre erősít rá az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet, melynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

DBR lefolytatása nemzeti rezsimben

Kérdés: Lefolytatható-e dinamikus beszerzési rendszer nemzeti eljárásrendben? Ha igen, akkor összefoglaló tájékoztatóval indul?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. lehetővé teszi dinamikus beszerzési rendszer lefolytatását is nemzeti rezsimben, nem nevesíti ugyanakkor annak külön szabályait. Uniós eljárásrendben a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmazni.A Kbt. 107. §-ának (1) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.
1
…
10
11
12
…
25