EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Véleményünk szerint az értékelési sorrendben első helyen lévő ajánlattevő ára aránytalanul alacsony. Az ajánlatkérő a bírálat során több hiánypótlást kiküldött, már az alkalmassági igazolást is bekérte, de az aránytalanul alacsony árra még mindig nem kért indokolást ettől a cégtől. Mikor lehetséges előzetes vitarendezési kérelmet benyújtani arra, hogy az ajánlatkérő nem vizsgálta az árat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 80. § (1) bekezdése alapján előzetes vitarendezést lehet kezdeményezni, ha a kérelmező álláspontja szerint az írásbeli összegezés vagy az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely dokumentum részben vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Ajánlati kötöttség meghosszabbítása

Kérdés: Árubeszerzésre kiírt nyílt eljárás lezárásaként az ajánlatkérő elkészítette az eljárásról szóló írásbeli összegezést, amelyben megnevezte az eljárás nyertesét és a második helyezettet. Ezt követően az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség további meghosszabbítására kérte fel a nyertes ajánlattevőt. Jogsértő-e a szerződéskötés, ha a Kbt.-ben meghatározott 30 napon túl, de a meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt kerül rá sor?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán relevánsak a Kbt. 131. § (5) és (6) bekezdései:"Kbt. 131. § (5) A nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] Fontos kiemelni, hogy a Kbt. 36. § (2) bekezdése az ajánlattevők cselekményeit, a verseny tisztaságát sértő magatartásukat vizsgálja, és ezért a GVH felé tartozik bejelentéssel az ajánlatkérő. A kérdésben jelzett négy ügy azonos önkormányzat négy eljárásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Előzetes vitarendezési kérelem megválaszolási határideje

Kérdés: Kérdésünk az előzetes vitarendezési kérelem (EVK) megválaszolási határidejére vonatkozik. Abban az esetben, ha az EVK több kérelmi elemet tartalmaz, és egyes kérelmi elemek vonatkozásában az ajánlatkérő felvilágosítást kér, illetve további dokumentumok benyújtására hívja fel az érintett ajánlattevőt, mi az irányadó válaszadási határidő: 3 munkanap vagy 7 munkanap?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megítéléséhez a Kbt. 80. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltakat kell figyelembe venni, melyek utalnak a kérdésben is jelzett 3, illetve 7 munkanapra:"80. § (3) Az előzetes vitarendezési kérelmet az EKR-ben kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] A beérkezett ajánlatok bírálatának mellőzése, illetve a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása is szigorú szabályokhoz kötött.A Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok bírálatának kötelezettsége terheli az ajánlatkérőt, amely kötelezettségtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Érvénytelen ajánlattevő iratbetekintése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintést illetően a Kbt. 45. §-a tartalmazza a szabályokat, amelyekben jogszabályi korlátokat is felállít az iratbetekintés tartalmával összefüggésben. A gyakorlatban elterjedt az a nézet, hogy az iratbetekintés fő funkciója az ajánlatkérő eljárási cselekményei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

EVK elleni EVK

Kérdés: Egy építési beruházásra kiírt tenderen indultunk. Az eredmény ellen előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be, amit az ajánlatkérő nem fogadott el. Szerintünk az ajánlatkérő nem válaszolt minden észrevételünkre, ezért jogsértőnek tartjuk a hiányos ajánlatkérői választ. Hogyan lehet egyáltalán előzetes vitarendezési kérelmet benyújtani azért, mert egy előzetes vitarendezési kérelemre adott ajánlatkérői válasz hiányos?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő felvetés igazán elgondolkodtató, de valójában nem kivitelezhető.A Kbt. nem határozza meg az eljárási cselekmény fogalmát, ennélfogva maga az előzetes vitarendezés és az arra adott válasz is tekinthető egy eljárási cselekménynek. A Kbt. 80. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Űrlapok hiányosságainak kezelése az EKR-ben

Kérdés: Mi történik, ha a benyújtott űrlapot hiányosan töltöm ki? Az űrlap a főszabály, tehát kérdés, hogy lehet-e hiánypótoltatni minden elemét, vagy további nyilatkozattal kell pótolni a hiánypótlás során? Gondolunk itt arra, hogy maga a benyújtás ténye nem került rögzítésre.
Részlet a válaszából: […] Az EKR-ben benyújtandó űrlapok vonatkozásában kétféle nyilatkozattételre van szükség. Egyrészt az ajánlattevőnek jeleznie kell, hogy be kívánja nyújtani az űrlapot, másrészt ki kell azt tölteni.A 424/2017. Korm. rendelet az űrlapok kapcsán a fenti különbségtételre nem tér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Előzetes piaci konzultáció

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében kérdezni is lehet, vagy csak véleményt nyilvánítani és javaslatokat tenni?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció célja a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerint elsősorban a gazdasági szereplők tájékoztatása, a minőségi eljárás-előkészítés:"28. § (4) A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Változás bejelentése az értékelés szakaszában az ajánlatkérőnek

Kérdés: Amennyiben az eljárás során változás áll be, és az ajánlattevő esetleg alkalmatlanná válik, vagy az értékelési szempontnak megfelelő szakember nem áll rendelkezésre, mindezt milyen módon lehet jelezni az ajánlatkérő felé? Bármikor, az eljárás során, vagy csakis hiánypótlás során önkéntes hiánypótlással? Milyen következménye lehet a bejelentésnek?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a változtatásra van lehetőség – értve ez­alatt a hiánypótlást –, és van hiánypótlási lehetőség, annak keretében rendes hiánypótláshoz kapcsolódóan önkéntes hiánypótlásként kell benyújtani a cserét a szakember vonatkozásában. Ha azonban olyan eset áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.
1
3
4
5
26