Vezető ajánlattevő cseréje az EKR-ben

Kérdés: Hogyan lehet vezető ajánlattevőt cserélni az EKR-ben? (Nem kínálta fel a rendszer a lehetőséget, keresés ellenére sem.)
Részlet a válaszából: […] A felhasználói kézikönyv egy rövid mondattal utal arra, hogy a vezető ajánlattevő cseréjének feltétele, hogy például a konzorciumi partnernél is újajánlat-létrehozatali jogosultsága legyen a gazdasági szereplőnek. A problémát az okozza, hogy újajánlat-létrehozatali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Hiánypótlási felhívás teljesítésének mellőzése

Kérdés: Az ajánlatkérő megnyitotta számomra az ESPD-t, hogy egészítsem ki az egyes honlapokat üzemeltető szervezetekkel, melyet ma már nem lehet előírni. Megtehetem, hogy nem javítom ki? Ha igen, elegendő nyilatkoznom erről?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján az ajánlatkérő hiánypótlásban olyan információt kér, amelyet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 41. §-a egyértelművé teszi, hogy az elektronikus környezet elhagyása csak abban az esetben történhet, ha a törvény azt kifejezetten lehetővé teszi.A 41. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati biztosíték visszafizetésének megtagadása

Kérdés: Az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő nem kívánja visszafizetni, mert harmadik ajánlattevőként nem nyújtottuk be az igazolásainkat. Véleményem szerint ez nem jogszerű, hiszen nem lett volna esélyünk arra, hogy nyerjünk, így az ajánlatkérő jogalap nélkül gazdagodik. Mivel tudok még érvelni az előbbiek mellett, amikor vissza szeretném kapni a biztosítékot? (Nem nagy összegről van szó, elvi jellegű a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. §-ának (4) bekezdése egyértelművé teszi, hogy ha az ajánlattevőt ajánlati kötöttség terheli, és nem megfelelően nyújtja be az igazolásokat, abban az esetben az ajánlata érvénytelennek minősül, és az ajánlati biztosíték sem jár vissza. Ezzel a szabállyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszernek sok előnye van, de nem feltétlenül van értelme minden beszerzési tárgy esetében alkalmazni azt. Az alábbiakban a döntéshez szükséges legfontosabb szabályokat emeljük ki. A DBR egy részvételi szakasszal indul – Kbt. 106. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Összeférhetetlenségi nyilatkozattal érintettek

Kérdés: Szükséges-e összeférhetetlenségi nyilatkozat a döntéshozó részére, vagy csak a bírálóbizottság számára van erre szükség?
Részlet a válaszából: […] A bírálóbizottsággal kapcsolatos szabály a bizottságra mint javaslattevő testületre utal, amely testület a döntéshozó számára terjeszti elő javaslatát.A Kbt. 27. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott szakértelemmel együttesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Iratbetekintés biztosításának módja

Kérdés: Milyen formában kell az iratbetekintést biztosítani? Van-e lehetőség nyomtatásra, ha például műszaki tartalmat kellene mutatni, de az egyes oldalakat egymás után lapozva lehetetlen áttekinteni?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az iratbetekintés biztosítása elsősorban elektronikusan kell, hogy történjen. Nincs azonban annak sem akadálya, hogy az iratbetekintés valódi céljának megvalósulása érdekében az ajánlatkérő kinyomtassa az ajánlatot, természetesen az üzleti titok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő tájékoztatás, mint a dokumentáció része

Kérdés: Része-e a kiegészítő tájékoztatás a dokumentációnak? (Az ajánlattevő az egyik kiegészítő tájékoztatást nem vette figyelembe, pontosabban egy olyan információ szerepelt a kiegészítő tájékoztatásban, ami félreérthető volt. Ajánlatában hivatkozik a hirdetményre, dokumentációra, nem említi a kiegészítő tájékoztatást. Esetünkben egy olyan értelmezési kérdésről van szó, ami a kiegészítő tájékoztatás nélkül is értelmezhető lenne, tehát az ajánlatkérő nem változtatta meg az eljárási dokumentumokat.)
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatás a megfelelő ajánlattétel érdekében történik, illetve szükséges, melynek tartalma része az eljárási dokumentumoknak. Minden gazdasági szereplő tudomására jut, hiszen a kérdés eleve olyan közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alkalmassági követelmény esetében lehetővé teszi az együttes megfelelést abban az esetben, ha a követelmények kizárólag egyenként vonatkoztathatók a gazdasági szereplőkre.A 65. § (6) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.
Kapcsolódó címkék:    

Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben

Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
Részlet a válaszából: […] Alábbiakban a Közbeszerzési Döntőbizottság D.94/2019. számú ügyét elemezzük, és vonjuk le az esetből következtetéseinket. Előrebocsátjuk, hogy ebben az esetben a jogkérdés valójában nem csak a megfelelő fájlformátum volt, azaz nem lehet az esetet minden szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.
Kapcsolódó címkék:    
1
47
48
49
97