Öntisztázással kapcsolatos jogerős határozat kezelése bírálati szakaszban

Kérdés: Mit lehet tenni, abban az esetben, ha az ajánlattevő a bírálati szakaszban kapja meg a jogerős határozatot az öntisztázásról? Hiánypótoltatható? Ha beadhatja a határozatot, de az intézkedéseket csak az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés benyújtását követően tette meg, akkor is elfogadhatom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 64. §-ának (1) bekezdése szerint az érintett gazdasági szereplőnek az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően kell olyan intézkedést hoznia, amely kellőképpen igazolja megbízhatóságát. A Közbeszerzési Hatóság által kiadott megbízhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Referenciát igazoló szervezet teljesítésben való részvételi arányának vizsgálata

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy a Kbt. 2017. január 1. napjától hatályos 65. § (9) bekezdésének utolsó mondata speciális szabályt tartalmaz az ugyanezen bekezdés első mondatában foglaltakhoz képest a referenciára vonatkozó követelmény igazolása kapcsán? Másképpen fogalmazva: a referencia alkalmassági követelményt igazoló szervezet vonatkozásában elegendő, ha e szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, így az ajánlatkérő a bírálat során nem köteles vizsgálni az ajánlatban csatolt szerződés/előszerződés alapján a teljesítésben való részvétel mértékét, pusztán a teljesítésben való részvétel tényét elegendő megállapítani?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban ismertetendő, Kbt. 65. §-ának (9) bekezdése a referenciák esetében valóban a teljesítésben való tényleges részvételt emeli ki, hasonlóképpen a 65. § (1) bekezdésének c) pontjára utalva, a szakember bevonása során.A 65. § (9) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.
Kapcsolódó címkék:      

Részvételi jelentkezés érvényessége többletinformáció közlése esetén I.

Kérdés: Érvénytelen-e a részvételi jelentkezés, ha szakember alkalmassági követelményként történő előírásakor és egyúttal a szakember értékelésekor az ajánlatkérő előírja az alfa-szakaszt, és az ajánlattevő az ESPD (EEKD) benyújtásán túl a tételes igazolásokat is benyújtja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése tartalmaz erre vonatkozó szabályt, mely szerint az ajánlatkérőnek figyelmen kívül kell hagynia a benyújtott igazolásokat, de emiatt az ajánlat nem lehet érvénytelen.Az előző bekezdésben nevesített rendelkezés szerint az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Közös ajánlattétel nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Jól értelmezzük-e, hogy a legutóbbi Kbt. módosítás eredményeképpen a Kbt. 113. §-ának (2) bekezdése alapján nemzeti eljárásrendben már azok az ajánlattevők is jogosultak egymással közösen ajánlatot tenni, akiknek/amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást közvetlenül megküldte?
Részlet a válaszából: […] A 2017. január 1-jén hatályba lépett módosítás értelmében valóban nyújthatnak be közösen ajánlatot azok az ajánlattevők, akiket az ajánlatkérő felhívott ajánlattételre.A Kbt. 113. §-ának (2) bekezdése szerint az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:      

Egységes európai közbeszerzési dokumentum "alfa" pontjának kitöltése

Kérdés: Ha az ajánlatkérő előírja az egységes európai közbeszerzési dokumentum "alfa" pontjának kitöltését, hogyan töltöm ki akkor, ha egyik konzorciumi tag és a kapacitást biztosító sem felel meg teljesen a követelményeknek? Nem világos továbbá, hogy amennyiben a dokumentációban az szerepel, hogy úgy kell kitölteni, hogy megállapítható legyen az alkalmasságnak való megfelelés, akkor pontosan mit szeretne az ajánlatkérő, hiszen ez az "alfa" pont alkalmazásának épp az ellentéte?
Részlet a válaszából: […] A kérdező jól látja, valójában az "alfa" pont nem ad elegendő tájékoztatást az ajánlatkérőnek, ugyanakkor pontosan úgy kell eljárni ajánlattevőként, ahogyan azt kérdésében jelzi. Az "alfa" pont arra alkalmas, hogy jelezze, mely ajánlattevő képes egyedül az alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címke:

Eljárás az ajánlattevő "igazolásképtelensége" esetén

Kérdés: Mi történik, ha az ajánlattevő nem tudja benyújtani a dokumentáció szerinti igazolásokat, és a második ajánlattevőt nem nevezte meg az ajánlatkérő az összegezésben?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy az ajánlatkérő egy ajánlattevőt kért fel az eljárás során az igazolások benyújtására.A Kbt. 69. §-a értelmében az ajánlatkérő a döntés meghozatalát megelőzően köteles a legkedvezőbb ajánlattevőt felhívni igazolások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Kartellkizáró ok ellenőrzése

Kérdés: A GVH-nál történő ellenőrzésen felül érdemes-e más fórumokon (például az Európai Bizottság versenyjogi döntései között) is ellenőrizni a kartellkizáró okot? Mi a teendő akkor, ha találunk a GVH-felületen vonatkozó tartalmat?
Részlet a válaszából: […] A GVH közbeszerzésikartell-táblázata sajnálatos módon nem teljes értékű, mivel nem minden, a Tpvt. 11. §-ának megsértésével kapcsolatos esetkört tartalmazza, tekintettel arra, hogy a korábbiakban az érintett kizáró ok szűkebb értelemmel (tartalommal) bírt.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

E-certis használata

Kérdés: A nem magyarországi gazdasági szereplő esetében az ajánlatkérő az E-certis segítségével ellenőrzi a kizáró okok fennállást. Abban az esetben, ha az E-certisben jelzik, hogy a nyilvántartás nem ingyenes, akkor elegendő ezt az oldalt az ellenőrzéshez tenni? Van olyan ország, ahol még nem töltötték fel az igazolásokat, ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy annak az országnak nincs a jogszabályoknak megfelelő nyilvántartása, amit az ajánlatkérőnek kellene ellenőriznie? Az E-certisben ingyenesnek jelölt nyilvántartásokat hosszú keresés után sem találjuk meg a legtöbb esetben, ilyenkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A nem ingyenesen elérhető adatokat az ajánlatkérő nem tudja ellenőrizni, azonban erre szükség lesz a későbbiek során, ha az érintett ajánlattevő a nyertes. Amennyiben egyes országok adatai nincsenek feltöltve, vagy pontatlanok, akkor az ajánlatkérő egyetlen lehetősége, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címke:

Tárgyalási lehetőség a DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszert szeretnénk keretmegállapodás helyett. Ellenben a DBR esetében nem látunk tárgyalásra lehetőséget, márpedig a szolgáltatások, melyekre indítanánk az eljárást, ezt szükségessé teszik. Milyen módon tudjuk megoldani a problémát?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer mint előminősítési rendszer került kialakításra, melyet csak elektronikus formában lehet fenntartani. A rendszerbe bármikor be lehet kerülni fennállása alatt, melynek feltétele egy meghívásos eljárás részvételi szakaszán történő részvétel.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ellenőrzést végző szerv jogszabálysértése

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ellenőrzést végző szerv sért Kbt.-t? Ajánlatkérőként a központi ellenőrzés alá tartozunk. Nem először követelik olyan tételek javítását, melyek nem szerepelnek az eljárási dokumentumokban, tehát eleve vitaalapot képez. Most az ellenőrző ügyvédi iroda kiküldte egy másik ajánlatkérőnek az anyagot, vélhetően összekeverték. Mi ilyenkor a teendő? Ez nem meríti ki az összeférhetetlenségi szabályt a Kbt. szerint, vagy nem sérti a verseny tisztaságát?
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenségi szabályok nem érintik az ellenőrző szerveket, hiszen e szervek az ajánlatkérő döntésétől függetlenül kerülnek az eljárás előkészítése során bevonásra. Az előkészítésbe bevonás azonban nem az ajánlatkérő által történik, bár erre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
64
65
66
…
97