1246 talált cikk a határidő kifejezésre

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós értékhatár feletti, karbantartási szerződést kötöttünk az új Kbt. rendelkezései szerint. A szerződésben meghatározott szolgáltatást a vállalkozónak hibabejelentés alapján, rövid kiszállási idővel kell nyújtania. A vállalkozó egymást követően három hibabejelentést mulasztott el határidőben kijavítani. A szerződésünk úgy rendelkezik, hogy a harmadik eset után figyelmeztetést küldünk, majd az ötödik eset után – ha azok egymást követően történnek – súlyos szerződésszegésre hivatkozással a szerződést azonnali hatállyal felmondjuk. A figyelmeztetést a szerződés szerint írásban megtettük, azt a vállalkozó kézhez vette. Van-e tájékoztatási kötelezettségünk a Közbeszerzési Hatóság felé, ha a szerződést felmondjuk?

Kérdés: Mi a következménye az új Kbt. alapján annak, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást? Van-e különbség a megítélésben, ha olyan hiányt nem pótolunk, ami értékelési szempont volt?

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós értékhatár feletti, árubeszerzésre vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, és kötöttünk szerződést a régi Kbt. hatálya alatt 2015. december 20-án. A szerződésben meghatározott teljesítési határidő 2016. január 15-e volt, amit kötbéreztünk. A nyertes ajánlattevőként szerződő fél 2016. január 15-én akadályt közölt, és kérte, hogy a szerződés teljesítésének határidejét hosszabbítsuk meg 30 nappal. Jelen esetben megköthetjük-e a szerződésmódosítást? Akkor is, ha a teljesítési határidő értékelési szempont volt a közbeszerzési eljárásban, emiatt elesnénk a kötbértől?

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?

Kérdés: Az új, közbeszerzésekre vonatkozó szabályozással kapcsolatban a következő kérdésünk merült fel. A közbeszerzési törvényben a 62. § (1) bekezdés d) pontja kimondja: "Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették." A 321/2015. kormányrendelet III. fejezetében, a 8. § c) pontjában kimondja, hogy "... a Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;" kell benyújtani. Már megjelent közbeszerzésben láttuk azt, hogy ezen kizáró ok – Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pont – hiányát az egységes európai közbeszerzési dokumentumban a formanyomtatvány III. része "C" szakaszának vonatkozó pontjai kitöltésével kell igazolni. Azonban találkoztunk olyannal is, ahol kifejezetten kérik: "az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4)–(8) bekezdése alapján a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. kormányrendelet III. fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá".

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy nemcsak a nyertest, hanem valamennyi ajánlattevőt egy­idejűleg felhívja a kizáró okok és az alkalmasság igazolására?

Kérdés: A felhívásban és a dokumentációban elő­írt – több nyilatkozati pontot tartalmazó – nyilatkozatot az ajánlattevő nem nyújtotta be az ajánlata részeként. Az ajánlatkérő a hiánypótlás során ezt a nyilatkozatot kérte pótolni, azonban a hiánypótlás részeként benyújtott nyilatkozat több – kitöltendő – pontját nem töltötte ki az ajánlattevő. Ha az ajánlatkérő újabb hiánypótlási felszólításában előírja, hogy az ajánlattevő a nyilatkozatot a hiányos pontok kitöltésével nyújtsa be, azzal az ajánlatkérő megszegi az ismételt hiánypótláskérést tiltó előírást? A kérdés szerinti eset a régi és az új Kbt. hiánypótlásra vonatkozó előírásai tekintetében azonos megítélés alá tartozik?

Kérdés: Konzorciumban indulunk egy, a régi Kbt. hatálya alá tartozó eljárásban. Az ajánlattételi határidő még nem telt le, de az ajánlatot benyújtottuk. Van-e arra ilyen esetben még lehetőség, hogy az egyik konzorciumi tag személyét megváltoztassuk?