573 talált cikk a hiba kifejezésre

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?

Kérdés: Titkosítható-e az az információ az ajánlattevő részéről, amely alapján az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Azaz a kizárt versenytárs iratbetekintés-kérése során azzal szembesül, hogy éppen az az adat van titkosítva, amely alapján a kizárt versenytárs meggyőződhetne arról, hogy valóban, tényszerűen jogos a kizárás.

Kérdés: Cégünk rendszeresen részt vesz közbeszerzési eljárásokban. A jogszabály szerint (és a gyakorlatban is) a nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötés napján át kell adnia az ajánlatkérő részére az egyik, szerződést biztosító mellékkötelezettségét (teljesítési biztosíték) alátámasztó dokumentumot, azaz a vállalkozási szerződés mellékletét. Cégünk a teljesítési biztosítékot rendszeresen bankgarancia formájában nyújtja. A számlavezető bankunk szabályzata szerint a teljesítési biztosítékra vonatkozó bankgarancia kiadását csak mindkét fél részéről aláírt vállalkozási szerződés bemutatásával hajlandó elindítani. A banki szabályzat tehát ellentmond annak, hogy a teljesítési biztosíték dokumentumát már a szerződéskötés aláírásának napján átadjuk az ajánlatkérőnek. Mi ilyenkor a teendő?

Kérdés: A felvilágosítás megadása során van-e lehetőség hibajavításra, és ha igen, milyen terjedelemben? (Elsősorban az ajánlati ár javítására vonatkozik a kérdésünk.)

Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő elő­írta, hogy valamennyi ajánlati sor beárazandó. Két sort nem áraztunk be, így az ajánlati ár gyakorlatilag nem valós. Ez kiegészíthető? Ilyen módon az ajánlatkérő elbírálja az ajánlatot?

Kérdés: Kötelezhet-e minket az ajánlatkérő arra, hogy az általa a dokumentációban közzétett iratmintákat alkalmazzuk?

Kérdés: Az ajánlatkérő fenntartotta magának a jogot, hogy az eljárás során hagyományos, postai úton küldje meg az egyes dokumentumokat a gazdasági szereplőknek, azzal a feltétellel, hogy azt a közbeszerzési törvény nem zárja ki. Milyen esetek azok, melyekben a törvény kizárja ezt a lehetőséget?

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlat dokumentumait milyen sorrendben csatoljuk. Sajnos, ezt a sorrendet adminisztratív hiba miatt nem teljesen tartottuk be, egyébiránt nem is feltétlenül találtuk megfelelőnek, mivel az alvállalkozókra vonatkozó nyilatkozatokat össze kellett keverni az ajánlattevőre vonatkozó nyilatkozatokkal. Mi ennek a következménye?

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy nyilatkozzunk arról, hogy az ajánlatában csatolt összes aláírt dokumentumot, igazolást az adott dokumentum, igazolás aláírására jogosult személy írta alá. Példálózó felsorolásában szerepeltette egyebek mellett a referenciaigazolást is. Hogyan tudok én arról felelősséggel nyilatkozni, hogy egy harmadik személy nevében az aláírásra jogosult írt-e alá, avagy sem? Főleg ha például mint meghatalmazott ír alá? És ha nyilatkozom, de az önhibámon kívül nem valós, akkor az hamis nyilatkozatnak minősül?

Kérdés: A hatályos jogszabályok szerint a 10 százalék alatti alvállalkozót nem kell nevesíteni, csak megjelölni azt a munkarészt, melynek teljesítésében részt vesz. Nem áll ellentétben ezzel a szerződésnek az a rendelkezése, miszerint az ajánlattevő (vállalkozó) köteles az ajánlatkérőt (megrendelőt) előzetesen tájékoztatni a munkák azon részéről, amelyek tekintetében alvállalkozói szerző­dés(eke)t kíván kötni? Továbbá, hogy csak a megrendelő által jóváhagyott, megrendelőnek bemutatott alvállalkozók vehetők igénybe?