Találati lista:
141. cikk / 253 Aránytalanul alacsony ár értelmezése a gyakorlatban
Kérdés: Az eltörölt százalékos mérték meghatározása miatt az aránytalanul alacsony ár okán történő indokláskérés kapcsán várható-e egyértelmű iránymutatás (például a Közbeszerzési Hatóság részéről), arra vonatkozóan, hogy mi minősül aránytalanul alacsony árnak? (Kbt. 72. §.)
142. cikk / 253 Szerződéskötés lehetősége kartellező, egyetlen ajánlattevővel közösségi rezsimben
Kérdés: Amennyiben kartellezett az egyetlen ajánlattevő, aki az eljárásban ajánlattevő lehet, van-e lehetősége az ajánlatkérőnek szerződést kötni az érintett ajánlattevővel? A szerződés becsült értéke biztosan eléri a közösségi értékhatárt.
143. cikk / 253 Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál
Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
144. cikk / 253 Ajánlati ár kötelező vizsgálata
Kérdés: Az ajánlatkérőnek kötelező-e vizsgálnia az ajánlati árat abból a szempontból, hogy az aránytalanul alacsonynak minősül-e az új közbeszerzési törvény alapján? Erre külön fel kell hívnia az ajánlattevők figyelmét?
145. cikk / 253 Értékelési szempontokra vonatkozó szabályok az új Kbt.-ben
Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?
146. cikk / 253 Közbeszerzési értékhatárok 2015. november 1-jétől
Kérdés: 2015 novemberétől változnak-e a közbeszerzési értékhatárok?
147. cikk / 253 Nemzetbiztonsági beszerzések
Kérdés: Figyelemmel arra, hogy a nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet tavaly év vége óta hatálytalan, a gyakorlatban hogyan kell lebonyolítani ezeket a beszerzéseket?
148. cikk / 253 KÖFOP-projektekhez kapcsolódó közbeszerzési kötelezettség
Kérdés: A KÖFOP-projekteken belül uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban van-e olyan irányelv vagy magyar alkalmazás, amely a kedvezményezett számára minden projekten belül bizonyos mértékben közbeszerzési kötelezettséget ír elő (például a verseny biztosítása érdekében)? Ha a kedvezményezett maga képes a teljes munka elvégzésére, akkor vállalkozók foglalkoztatása nélkül saját munkavállalói által 100 százalékban elvégezheti a támogatáshoz kapcsolódó feladatokat?
149. cikk / 253 Közbeszerzés lebonyolításának kizártsága a 44/2011. kormányrendelet alapján
Kérdés: A 44/2011. kormányrendelet alá tartozó, 100 000 forintot meghaladó termékek és szolgáltatások beszerzését a Központi Ellátó Szerv útján kell beszerezni. Kivétel, ha a KESZ által kijelölt szerv nem tudja vállalni a feladatot, vagy ha az ajánlatkérő által beszerzett ajánlat ajánlati ára a KESZ által kijelölt szerv ajánlati áránál több mint 20 százalékkal kedvezőbb. Jól látjuk, hogy ez utóbbi esetben – ha a beszerzés értéke eléri a nemzeti értékhatárt, de az uniós értékhatárt nem – a rendelet alapján az ajánlatkérőnek nincs is lehetősége közbeszerzés lebonyolítására és több ajánlat összehasonlítására, hanem a kijelölt szervezettel köteles megkötni a szerződést?
150. cikk / 253 Alvállalkozók nevesítése, igénybevétele
Kérdés: A hatályos jogszabályok szerint a 10 százalék alatti alvállalkozót nem kell nevesíteni, csak megjelölni azt a munkarészt, melynek teljesítésében részt vesz. Nem áll ellentétben ezzel a szerződésnek az a rendelkezése, miszerint az ajánlattevő (vállalkozó) köteles az ajánlatkérőt (megrendelőt) előzetesen tájékoztatni a munkák azon részéről, amelyek tekintetében alvállalkozói szerződés(eke)t kíván kötni? Továbbá, hogy csak a megrendelő által jóváhagyott, megrendelőnek bemutatott alvállalkozók vehetők igénybe?
