Iratbetekintés biztosításának módja

Kérdés: Biztosíthatom-e az iratbetekintést elektronikusan úgy, hogy valóban csak és kizárólag az a dokumentum kerül bemutatásra, amely nem üzleti titok, és amelynek megtekintéséhez a betekintő ajánlattevőnek joga van?
Részlet a válaszából: […] ...azt is biztosítja, hogy más nem jut hozzá az információhoz, mely egy ingyenes online hozzáférés biztosítása esetében nem egyértelmű. Jogszabályváltozás nélkül jelenleg nincs erre lehetőség, bár az európai gyakorlat valóban az iratbetekintés elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
Kapcsolódó címke:

Eljárás újraindítása hirdetményminta-változás miatt

Kérdés: Megjelent egy hír az EKR honlapján. Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy uniós eljárásoknál is újra kellene indítanom az eljárást, ami már előkészítési szakaszban van, de még nem indult meg 2020. július 1-je előtt amiatt, hogy a jó űrlapmintákat tudjam használni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező az EKR "Tájékoztatás jogszabályváltozásból eredő technikai módosításokról" tartalmú hírére utal, mely 2020. június 30-án került közzétételre. Tartalmát tekintve az alábbiakat rögzíti:"... a 10/2020. (VI. 26.) MvM rendelet 2020. július 1. napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

EEKD hiánypótoltatása

Kérdés: Köteles vagyok-e az EEKD-t külön fájlban is benyújtani amiatt, mert hiánypótoltatja azt az ajánlatkérő, de nincs lehetőségem az ajánlatot is módosítani, mert az EKR ezt nem teszi lehetővé?
Részlet a válaszából: […] ...változásokra figyelemmel módosított elektronikus űrlapok alkalmazásával megindítani az eljárást – a) és b) pontok.Esetünkben nincs jogszabályváltozásról szó, hanem az EEKD hiánypótoltatásáról, melyet az ajánlatkérő úgy kér, hogy időközben nem hiánypótlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.
Kapcsolódó címkék:        

Szerződésmódosítás jogszabályváltozásra tekintettel

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy kismértékű jogszabályváltozás miatt a szerződésben kismértékű módosítást hajtsunk végre úgy, hogy már az első szerződés így kerülne aláírásra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 131. §-a egyértelműen rögzíti, hogy a szerződést a végleges feltételeknek megfelelően kell aláírni.A 131. § (1) bekezdése szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

65%-os szabály eltörlésének hatása keretmegállapodásra és előminősítésre

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás esetében is meg kell maradnia a 65%-os szabálynak a már megkötött szerződéseknél a jogszabályváltozásra figyelemmel, vagy lehetőség van módosításra? Mi a helyzet előminősítés esetében?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvény 48. §-a törli a 138. § (1) bekezdés második és harmadik mondatát, mely a 65%-os szabály tartalmazta. A hatályos szabály értelmében már nincs alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Ajánlatkérő szervezet, gazdasági szereplő képviselője az EKR-ben

Kérdés: Ellenőrizhető-e, illetve azonosítható-e, ha egy ajánlatkérő szerkesztési jogosultsággal rendelkező munkavállalója feltölt egy anyagot, majd ezt a valódi képviselő adja be, aki be is tudja nyújtani a dokumentumot? Tud élni ezzel az érvvel az ajánlatkérő, ha úgy véli, hogy ténylegesen nem a képviselő töltötte fel a dokumentumot? A jogszabályváltozások tisztázzák-e azt a helyzetet?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet nem különbözteti meg az egyes jogosultsági szinteket, hanem azt írja elő, hogy kit kell az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének tekinteni az alábbiak szerint:Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

EKR-en kívüli eljárások

Kérdés: Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...felhívásban vagy az ajánlattételi felhívásban, és az előminősítési szempontok szükség szerinti módosítását nem indokolhatja a jogszabályváltozás. Ennek indoka az, hogy az új Kbt. új irányelv alapján, új kizáró okokra vonatkozó elvárásokat tartalmaz, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Azonos tárgyú, hatályos kormányrendeletek "kezelése"

Kérdés: A 2018. január 1. napján hatályba lépett 424/2017. Korm. rendelet mellett hatályban marad a 257/2007. Korm. rendelet is. Kérem iránymutatásukat arra, hogy a párhuzamos hatályt hogyan kell értelmezni!
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet (Új Elektronikus Rendelet) mellett a jogalkotó valóban hatályban tartotta a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Védett műhely minőség-ellenőrzése

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
Részlet a válaszából: […] ...el, mely nem azonos a korábbi védett műhelyekre vonatkozó adatbázissal.Az NRSZH honlapján található tájékoztató szerint ugyanakkor jogszabályváltozás miatt 2013. január 1-jétől a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 4. §-ának 23. pontja és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződés teljesítésének idején hatályba lépő jogszabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőként 2014 őszén a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást indítottunk őrzés-védelmi feladatok ellátására (becsült érték: 24 000 000 Ft + áfa). 2014. 12. 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben a 360/2014. kormányrendelet, amely az ilyen jellegű feladatok ellátására 1929 Ft + áfa minimális rezsi­óradíjat állapít meg, de a jogszabály csak 2015. 03. 01-jén, a szerződés teljesítésének időszakában lép hatályba. A nyertessel kötött szerződés ennél alacsonyabb értéket tartalmaz. A kormányrendelet elő­írására tekintettel szükséges módosítani 2015. március 1-je után a szerződést? Vagy – tekintve, hogy az eljárás megindításakor a kormányrendelet még nem volt hatályban – a nyertesnek az ajánlatában szereplő áron kell teljesíteni a szerződés teljes időtartama alatt – 2015. 12. 31-ig?
Részlet a válaszából: […] ...időszakra került megkötésre;– ha azonban a szerződés több évre került megkötésre, a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a jogszabályváltozásra tekintettel kezdeményezheti a szerződés módosítását, és az abban meghatározott rezsióradíj megemelését....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
1
2
3
4
6