Ajánlatkérő ellenőrzése

Kérdés: Hogyan ellenőrizheti az ajánlatkérő a referenciák esetében, hogy a nem magyarországi illetőségű szerződést kötő másik fél a 24/2014/EU irányelv szerinti ajánlatkérőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...szerint:A kormányrendelet 22. § (1) bekezdésének, 21. § (1) bekezdése a) pontjának és (3) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a következő módon kell igazolni:– ha a szerződést kötő másik fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Kbt. 75. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásának időkorlátja

Kérdés: A Kbt. 75. § (1) bekezdésének f) pontja új eredménytelenségi okot vezetett be. Ez az eredménytelenségi ok milyen időkorlátok között alkalmazható, azaz mikor élhet ezzel az ajánlatkérő? Együtt értelmezendő ez a Kbt. 79. §-ának (4) bekezdésével, vagy az ellenőrzésre jogosult szerv döntését követően bármely esetben alkalmazható? Mi a teendő az időközben már esetlegesen megkötött szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásokra vonatkozik. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben annak ellenére kötötte meg az ajánlatkérő szerződését, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdésének f) pontja szerinti eredménytelenségi okot alkalmazta volna, úgy nem élt a 75. § (2) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Tárgyalási lehetőség a DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszert szeretnénk keretmegállapodás helyett. Ellenben a DBR esetében nem látunk tárgyalásra lehetőséget, márpedig a szolgáltatások, melyekre indítanánk az eljárást, ezt szükségessé teszik. Milyen módon tudjuk megoldani a problémát?
Részlet a válaszából: […] ...bármikor be lehet kerülni fennállása alatt, melynek feltétele egy meghívásos eljárás részvételi szakaszán történő részvétel.A Kbt. 106. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő gyakran felmerülő közbeszerzései megvalósítása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ellenőrzést végző szerv jogszabálysértése

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ellenőrzést végző szerv sért Kbt.-t? Ajánlatkérőként a központi ellenőrzés alá tartozunk. Nem először követelik olyan tételek javítását, melyek nem szerepelnek az eljárási dokumentumokban, tehát eleve vitaalapot képez. Most az ellenőrző ügyvédi iroda kiküldte egy másik ajánlatkérőnek az anyagot, vélhetően összekeverték. Mi ilyenkor a teendő? Ez nem meríti ki az összeférhetetlenségi szabályt a Kbt. szerint, vagy nem sérti a verseny tisztaságát?
Részlet a válaszából: […] ...Az előkészítésbe bevonás azonban nem az ajánlatkérő által történik, bár erre az összeférhetetlenség szabályozása körében a Kbt. 25. §-ának (6) bekezdésében nem utal. Elvi értelemben tehát az ellenőrző szervezet, mely az eljárásban bevonásra kerül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Alvállalkozó és kapacitást nyújtó szervezet elhatárolása

Kérdés: A hatályos Kbt. szerint melyik gazdasági szereplő minősül alvállalkozónak, és melyik kapacitást nyújtó/erőforrást biztosító szervezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...támogatás ennek megfelelően minden esetben alvállalkozóként történik, mivel bevonása a teljesítésbe kötelező az alábbiak szerint.A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:  

Részvételi, teljesítési arány közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Mi határozza meg az együttes ajánlattevőket? Gondolok itt a százalékos arányokra, a teljesítésben való részvétel arányára stb.
Részlet a válaszából: […] ...százalékos követelményt kell teljesíteniük építési beruházás esetében, mely az alvállalkozói korlátot 65 százalékban állítja be.A Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmasság és kizáró okok igazolásának határideje

Kérdés: A bírálat során elegendő öt munkanapot adni az ajánlattevőknek, hogy igazolják az alkalmasságot és a kizáró okokat?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől megváltozott az előírás, melynek következtében a Kbt. 69. § (4) bekezdésének tartalma az alábbiak szerint módosult:"Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:    

Alkalmasság a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződés teljesítése során

Kérdés: A 2011. évi Kbt. alapján kötött szerződés teljesítése során szakember cseréje vált szükségessé. Az új szakembernek (szakemberrel együtt a vállalkozónak) melyik időponttól kell megfelelnie a kiírás szerinti alkalmassági követelményeknek: már az ajánlat beadásakor visszamenőlegesen, vagy – célszerűen – elegendő a csere időpontjától? A két időpont például a tapasztalat éveinek száma szempontjából lényeges különbséget jelent a megfelelést illetően. Kérdésünk továbbá, hogy a válaszuk szerinti álláspont általánosan elfogadott-e, hivatkozhat-e rá vállalkozó a kérelmében?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 128. §-ának (3) bekezdésében az alábbiak szerint fogalmazott:Az olyan alvállalkozó vagy szakember (a továbbiakban e bekezdésben: alvállalkozó) helyett, aki vagy amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:    

Felolvasólap tartalma szakember-értékelés esetén

Kérdés: Szakember-értékelés esetén – a Kbt. 71. §-ának (9) bekezdése alapján – a felolvasólapon szerepeltetni kell a szakember gyakorlati idején túl a szakmai tapasztalat leírását is?
Részlet a válaszából: […] ...bevonásának értékelési szempontként történő előírására a Kbt. 76. § (3) bekezdésének b) pontja alapján, az alábbiak szerint van lehetőség:A legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok vonatkozhatnak különösen az alábbiakra: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:  

Felolvasólap hiánypótoltatásának terjedelme

Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá, hogy az értékelés alapja a nettó ár.A felolvasólappal kapcsolatban az alábbi általános kötelezettséget fogalmazza meg a Kbt. 66. §-ának (5) bekezdése:Az ajánlatnak és a részvételi jelentkezésnek felolvasólapot kell tartalmaznia, amely feltünteti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
138
139
140
…
464