4559 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő hibás érvénytelenségi okot közöl, de valójában tényleg érvénytelen az ajánlat, csak más okból? Ha az ajánlatkérő nem fogja az összegzést módosítani, érdemes-e megtámadni?

Kérdés: Tárgyalhat-e az ajánlatkérő azokról a paraméterekről, melyekkel kapcsolatban már az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy nem minősül tárgyalási alapnak? Módosíthatja-e ezt az álláspontját?

Kérdés: Amennyiben előírtam a Kbt. 74. § (2) bekezdésének e) pontját, szükséges-e, hogy a tárgyalásos eljárásban végig legyen legalább két ajánlattevőm a végső ajánlattételt beleértve is, vagy elegendő, ha csak az első ajánlat érkezik két ajánlattevőtől? Szerintem vissza lehet élni azzal, ha végig kell a két ajánlattevő.

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a tárgyalások befejezésével kapcsolatos végleges információt csak az utolsó előtti ajánlattétel után adja meg az ajánlatkérő?

Kérdés: A kettős hiánypótlás tilalmába ütközik-e, ha az ajánlattevő hiánypótlásban benyújt egy iratot, ami azonban épp érvényességét vesztette, mire a hiánypótlási határidő beállt?

Kérdés: Hogyan értékelhetem azt a referenciát, melyet egy kínai ajánlattevő hoz műemléki épületen végzett munka vonatkozásában? Elképzelhető, hogy a hazai szabályok alapján mást tekintünk műemléki épületnek. Ebben az esetben a műszaki egyenértékűség szabályát hogyan tudom alkalmazni?

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?

Kérdés: Több eljárásban kötnek ki az ajánlatkérők alkalmassági minimumkövetelményként történő megfeleléshez/értékelési szemponthoz kapcsolódóan bizonyos szakemberek rendelkezésre állását/részvételét a projektben. Esetünkben a bevonandó szakember magánszemély, nem tud számlát kiállítani a teljesítéséről. Lehet-e magánszemély (nem gazdasági szereplő) kapacitásnyújtó, eddig helyesen jártunk-e el? Ha a szakember személyéhez alkalmassági minimumkövetelmény és értékelési szempont is kapcsolódik, ebben az esetben az ajánlat benyújtásakor hova szükséges felrögzíteni az EKR-ben a szakembert? Fel kell rögzíteni a Kbt. 66. § (6) bek. szerint ismert alvállalkozónak is? Mert tudomásunk szerint alvállalkozó csak gazdasági szereplő lehet. Mi a helyzet, ha a szakember személyéhez csak értékelési szempont kapcsolódik? Ekkor fel kell-e tüntetnünk magánszemély szakemberünket a Kbt. 66. § (6) bek. szerint ismert alvállalkozóként?

Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?

Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?