Új kapacitást biztosító bevonása előminősítési rendszerben

Kérdés: Előminősítési rendszer alkalmazása esetén lehet-e új kapacitást biztosítót bevonni?
Részlet a válaszából: […] ...rendszer létrehozását. Ennek a rendszernek a lényege, hogy egy részvételi szakaszt követően bejutott és alkalmas ajánlattevőket egy új eljárás keretében megversenyeztesse. Nem úgy, mint a dinamikus beszerzési rendszer esetében, hanem úgy, mintha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Nyilatkozattételre meghatalmazottak köre közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban a pályázati dokumentáció részét képező nyilatkozatok aláírása céljából kinek adhat meghatalmazást az ajánlattevő képviseletére jogosult vezető tisztségviselő? Milyen megoldások kínálkoznak akkor, ha a vezető tisztségviselőnek gyorsan kell helyettesről gondoskodnia, és nincs lehetőség a legfőbb szerv ülésének összehívására?
Részlet a válaszából: […] ...cégvezető, vagy pedig a vezető tisztségviselő által az ügyek meghatározott csoportjára nézve képviseleti joggal felruházott legalább két munkavállaló. Természetesen olyan hibrid megoldások is elképzelhetők, hogy a cégvezető és egy munkavállaló kap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
Kapcsolódó címkék:    

Az ajánlattevők lehetőségei túlzottan szigorú összeférhetetlenségi szabályok megállapítása esetén

Kérdés: Mit lehet tenni abban az esetben, ha az ajánlatkérő túlzottan szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, vagyis például előírja, hogy a nyertes ajánlattevőnek garantálnia kell, hogy a műszaki leírásban meghatározott projektek és informatikairendszer-fejlesztések megvalósításában sem vállalkozóként, sem alvállalkozóként, sem egyéb közreműködőként nem vett vagy vesz részt, továbbá a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe olyan szakembert, alvállalkozót vagy egyéb közreműködő személyt vagy szervezetet, aki vagy amely a műszaki leírásban meghatározott projektek és informatikairendszer-fejlesztések megvalósításában bármilyen módon közreműködött vagy közreműködik?
Részlet a válaszából: […] ...A Kbt. összeférhetetlenségi szabályai alapvetően a közbeszerzési eljárás előkészítésében szervesen részt vevő személyeket, szervezeteket zárják ki abból a közbeszerzési eljárásból, amelynek előkészítésében tevékenyen és érdemben közre­működtek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Jogorvoslati határidő számítása több kérelmi elem esetén

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevőnek több kérelmi eleme van, melyekre előzetes vitarendezés keretében kívánta felhívni a figyelmet, hogyan kell számítani a jogorvoslati határidőt? Egyben kell kezelni az összes kérelmi elemet, vagy egyenként nézni a határidő lejáratát?
Részlet a válaszából: […] ...eljárnia a jogorvoslati kérelem kezdeményezése során. Minden egyes kérelmi elem esetében tehát egyenként szükséges vizsgálni a határidőket, és ennek megfelelően kezdeményezni a jogorvoslatot. Megtörténhet, hogy egy jogorvoslati kezdeményezéshez képest...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Kizárás opcionális kizáró ok öntisztázása esetén

Kérdés: Az ajánlattevő egyértelműen az általam előírt 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, amit az ommf.gov.hu alapján igazolni tudok, ellenben öntisztázta magát. Kizárhatom-e akkor, ha ez egy opcionális kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő, aki az elmúlt három évben a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket súlyosan megszegte, és ezt az ajánlatkérő megfelelően bizonyítani tudja. (...)Az öntisztázásra vonatkozó 64. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Többszörös értékelés tilalma azonos időintervallum között, azonos szakember esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő alkalmassági minimumkövetelményként két különböző jogosultság meglétét írta elő (M.1. és M.2.), értékelési szempontként pedig az ezen jogosultságok megszerzéséhez szükséges gyakorlati időn felüli többlettapasztalatot értékelt (M.1-hez bemutatott szakember jogosultságának megszerzéséhez szükséges gyakorlati időn felüli többlettapasztalat, illetve M.2-höz bemutatott szakember jogosultságának megszerzéséhez szükséges gyakorlati időn felüli többlettapasztalat). A szakemberek közötti átfedés megengedett, azonban a párhuzamos munkavégzések időtartamát az ajánlatkérő csak egyszer veszi figyelembe. Ha egy fő szakemberrel kerül igazolásra a két alkalmassági követelmény (azaz M.1. és M.2. is), akkor az értékelés során a párhuzamos szakmai többlettapasztalat figyelembe vehető-e mindkét értékelési szemponthoz, vagy csak azon szakmai többlettapasztalat időtartama kerülhet értékelésre, ahol nincs átfedés? Azaz egy szakember párhuzamos (de különböző területen szerzett) többlettapasztalata értékelhető-e mindkét értékelési szempontnál, vagy itt is érvényes az, hogy párhuzamos munkavégzések csak egyszer vehetők figyelembe (még akkor is, ha különböző területen dolgozott a szakember párhuzamosan)?
Részlet a válaszából: […] ...kell megfelelniük: (...) nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését.Ezért csak úgy lehet mindkét értékelési szempont esetében pontot kapni, ha különböző időintervallumra vagy személyre vonatkozik az értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...arra az esetre, amennyiben nyertesként szerződést köt az érintett gazdasági szereplővel az ajánlatkérő.Így összességében mindkét esetben (alkalmasság és értékelési szempont) tényként kezeljük a kérdés kapcsán, hogy a szakember teljesítésbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Mennyiségi eltérés alkalmazásának irányai

Kérdés: Lehet-e ą mennyiséget meghatározni, illetve a mennyiségi eltérés alkalmazása kizárja-e az opció alkalmazásának lehetőségét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...korábbiakban volt olyan szabályozás hatályban, amikor nem volt lehetőség mennyiségi eltérés alkalmazására mindkét irányban. Ezt ma már a Kbt. 58. § (1) bekezdése lehetővé teszi, tehát egy alapértékhez képest lehet a + és/vagy – mennyiségi eltérést meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.
Kapcsolódó címkék:  

Válaszadás mellőzése a tárgyalás folyamatában

Kérdés: Az ajánlatkérő a tárgyalás szabályait a "műszaki tartalomról szóló tárgyalás" keretében határozta meg, nem szűkítette le. A tárgyalás során mégis úgy dönt, hogy a műszaki tartalom egy részét ennek nem teszi tárgyává, azaz a felmerült kérdéseinket – mint a tárgyaláson kívüli kérdéseket – nem hajlandó megválaszolni. Megteheti-e ezt? És ha igen, mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 87. § (1) bekezdése értelmében nem azt kell az ajánlatkérőnek meghatároznia, hogy miről szeretne tárgyalni, hanem azokat az elemeket kell azonosítania, melyekről nem kíván tárgyalni. Akár azt is kijelentheti az ajánlatkérő például, hogy egyáltalán nem kíván...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Ajánlat szerződésteljesítés megkérdőjelezésén alapuló elutasítása

Kérdés: A C-296/20. számú ügyben egy nagyon érdekes következtetést olvastam, aminek a lényege, hogy az uniós szabályokkal ellentétes, ha az ajánlattevő ajánlatát pusztán azzal az indokkal utasítják el, hogy az nem bizonyítja, hogy az ajánlattevő teljesíti az érintett szerződés teljesítésére vonatkozó feltételt. Ebben az esetben ezáltal nincs is értelme előírni bármit, ha ezt nem követelheti meg az ajánlatkérő? Mi ebben az esetben a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...C-296/20. számú ügy nagyon friss, és valóban többek között azt a kérdést feszegeti, hogy a 2014/24. irányelv 70. cikkét ezen irányelv 18. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha az ajánlattevő ajánlatát pusztán azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.
1
60
61
62
370